Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1903-03-01 / 9. szám

137

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

138

iskola föld- és házbirtokait, ide értve az egyházi hivatalnokok által használt földeket, tőkepénzeit, alapítványait, hasznos jogait, azoknak remélhető évi jövedelmét kitüntetve és abban egy teherlapot, melyben az egyháznak esetleges hosszabb lejáratú terhei (egyházi célokra fölvett kölcsön kamatai s törlesztési hányada stb.) jegyeztetnek fel.

2-szor: összeállittatja egy külön rovatos kimutatásban az egyháznak rendszerint változás alá nem eső és évenként feltétlenül fedezendő szükségleteit, u. m.:

a) a lelkészi, tanitói, esetleg orgonista és énekvezéri dijlevelekben megállapított fizetéseket;

b) az egyházi és iskolai épületek évi rendes tatarozására és jókarban tartására, valamint tűzkár elleni biztosítására;

c) az urvacsorai kenyér és bor beszerzésére (a mennyiben az egyes hívek buzgósága által külön nem fedeztetnének) szükséges összegeket;

d) az egyházközség terhére eső állami, illetékegyenértéki s más adókat, esetleg kamatokat és törlesztési hányadot;

e) gyám- és nyugdijintézeti járulékokat;

/) a központi, egyházmegyei és kerületi kormányzat, a konventi és zsinati költségek fedezésére a felsőbb hatóságok által megállapított összegeket.

290. §. (242. §.) Ezt a vagyonkönyvet és rovatos kimutatást a presbyterium megvizsgálás és helybenhagyás végett az egyházmegyéhez felterjeszti; az attól nyert helybenhagyás, esetleg helyesbbités után, mindeniknek egy-egy másodpéldányát készitteti és azt megküldi az esperesi levéltár számára megőrzés végett.

Az egyház vagyonállagában, vagy az évenként változás alá nem eső rendes szükségleteiben időnként netalán beállott változásokat, a presbyterium a -vagyon - könyvbe, illetőleg a ravatos kimutatásba bejegyezteti, ezekről egyúttal jelentést tesz az esperesnek, a ki ezeknek a változásoknak az irattárban őrzött másodpéldányokba való bevezettetése felől gondoskodik.

291. §. (243. §.) A vagyonkönyv, illetőleg a rovatos kimutatás felhasználásával, a presbyterium legkésőbb az előző évi zárszámadással kapcsolatosan elkészíti és beterjeszti a jövő év költségvetését minden év első negyedében, legfeljebb március hó végéig s azt megerősítés végett az esperesi hivatalhoz felterjeszti.

292. §. (244. g.) Ezen rendes előirányzat a szükséglet rovata alatt magában foglalja :

a) a 184. §. alatt felsorolt, rendesen változás alá Dem eshető és igy a gyülekzet által évenként feltétlenül teljesítendő kiadásokat:

b) továbbá az egyházközség által bár módosítható, avagy a körülmények szerint módosulható, de szintén évenkint előforduló költségeket, minők:

aa) az egyházfi harangozó, pénzszedők, gondnokok dijai;

bb) a felsőbb iskolák supplicationalis segélyezésére, ünnepi követek díjazására vagy dijpótlékára az emberbaráti intézmények, szegények gyámolitására fizetendő összegok.

A fedezet rovatában pedig:

a) 284. §-ban felsorolt egyházi vagyon jövedelmeiből, a perselypénzekből, az egyházak közszükségleteire nyújtott adományokból várható összegeket;

b) a hívekre kivetett évi egyházi adóból befolyandó értékeket.

243. §. (245. §.) A rendes egyházi adó fizetését illetőleg az egyházi adókulcs meghatározásának joga az egyházközséget illeti.

Egyházi adó azonban 20 éven alóli egyháztagokra sem saját személyük, sem azon családfő terhére, a melynek családjához tartoznak, ki nem vethető, kivévén, ha önállólag külön vagyonnal bírnak és a gyülekezetben vagyon utáni adó van életbe léptetve.

Az ezzel ellenkező gyakorlat e törvény kihirdetésétől és életbeléptetésétől számított 2 év alatt mindenütt megszüntetendő.

294. §. (246. §.) Érintetlenül hagyatik az eddigi gyakorlat, mely szerint egyes egyházak híveiket vagyonosságuk, avagy keresetük mérvére való tekintettel fokozódó osztályokba sorozták és azok szerint róvták meg egyházi adóval.

Oly egyházak is, melyekben az osztályba sorozás eddig gyakorlatban vem volt, ha rendes szükségleteik fedezésére eddigi bevételeik és jövedelmeik elégtelenek, vagy ha az egyházi teher igazságosabb megosztása céljából szükségesnek mutatkozik, jogosultak behozni ezt az osztályba sorozást.

Osztályba sorozás eszközölhető oly egyházi adó rendszeresítésével is, mely az állami egyenes adónak bizonyos százalékaiban nyer kifejezést.

295. §. (247. §.) Az osztályokba való sorozás az egyházi adókötelezetteknek vagyoni, avagy kereseti viszonyaikra való tekintettel az általuk fizetett állami egyenes adó alapján,-esetleg létező terheiknek figyelembe vételévéi történjék.

Oly esetekben, midőn az illető fél azt az osztályt, melybe Őt a presbyterium sorozta, magára nézve tulmagasnak és igy törvénytelennek találná s ez osztályozás ellen az egyházmegyére felebbezne, az osztályozás helyes vagy helytelen voltának megbirálhatása céljából, az anyagi helyzetnek kinyomozására nézve, az országos törvénykönyvnek 1875 : XXIX. és XLVII. törvénycikkeiben a keresmény és a tiszta jövedelem kipuhatolására előirt eljárás szolgáljon tájékoztatóul.

296. §. Uj §. A rendes egyházi adót a törvényben megszabott felsőbb jóváhagyással már ellátott kivetés szerint tartozik fizetni :

a) mindaz az adóképes egyháztag, a kinek illetősége abban a polgári községben van, melyben az egyház van ;

b) az az egyháztag, a ki abban a községben, a hol az egyház van, állandó lakást tart, noha más községben illetékes, vagy itt ingatlan birtoka nincs is ; a mennyiben azonban kimutatja, hogy illetőségi helyén rendes adót fizet, lakóhelyén különbeni adójának csak felét tartozik fizetni;

c) az oly egyháztag, a ki a községben sem nem

illetékes, sem ott rendes lakása nincs, de a kinek ott

9*