Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-02-15 / 7. szám
113 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 114 r. kath. vándorol be évenként az Egyesült-Államokba. A methodisták 98 ezer, a baptisták 48,600, a presbyterianok 80 ezer és congregationaüsták 13 ezer egyháztaggal szaporodtak. — A mértékletességi egyesület nagy hódításokat csinál Dél-Franciaországban. Különösen tanulók között, — Toulouse, Montpellier, Aix és Bordeaux városok egyetemein. A mozgalmat hevesen támadja az Eclair francia klerikális újság. Ilyenformán gyalázza: „Ugyanaz a népség, mely a mi bikaviadalainkat támadta, most a tea ivást és a bibliát terjeszti. A mértékletesség terjesztői, meg a Dreyfus védői és a Protestantismus indentikusak.“ Ez a gyalázkodás tulajdonképen a protestsntismus erkölcsi erejének dicsőitése! — A lázongó r. kath. pap, páter O’Halloran ismét hallat magáról. Gotti cardinalishoz, a propaganda elnökéhez in'ézett levelében a r. kath. egyházban szokatlan hangon ir Vaughan bibornokról, a vestminsteri érsekről. Mint írja az érsek „nem törődik se a természeti joggal, se az egyházi törvényekkel, a papokat olybá veszi, mintha azok az ő személyes tulajdonát képező tárgyak, ingóságok volnának.“ Elpanaszolja, hogy mig az érsek folyton, „a katholikus atmospherában“ való nevelés mellett agitál, az ő plébániája iskoláit bezáratta, a törvényesen megválasztott tanítókat szélnek eresztette, a növendékek protestáns iskolákba járni kénytelenek. Szerinte az érsek tervszerüleg működik az ő plébániája megsemmitésén. hogy aunak megszüntetése után, az egyházát a dominikánus barátok kezére játsza át. Elmondja, hogy általánosan hiszik, miszerint Vaughan érsek a pápa fölött is uralkodik“, mely nézet igazolására^ több esetet említ föl és hozzá teszi; „Ha a westminsteri érsek uralkodhatik .a pápa felett, az azt mutatja, hogy a curia nagyon is erőtelen lehet; a nép azt kérdezgeti, miben állhat Waughan bibornok titka, hogy a bibornokok collegiumát és a pápát kormányozhatja“ ? Ez a levél csinosan illustrálja a hírhedt róm. kath. egységet. Úgy látszik, hogy a Vatikánban inkább készen lehetnek egy angol kiadású „Los von Rom“ mozgalomra, mint az anglican egyház rég és nagyon óhajtott bekebelezésére. — Jeruzsálem Amerikában. Palmore, St. Louis Christian Advocate kiadója a jövő 1904-dik évre St. Louisba tervezett világkiállítás előkészületei alkalmából felvetette az eszmét, hogy Jeruzsálemet, a szent várost 10 holdnyi területen reprodukálni kellene. Az új világ vállalkozó szellemű polgárai lelkesedéssel karolják föl a tervet. A végrehajtó bizottságban a különféle protestáns egyházak lelkészein kívül r. kath. és zsidó papok is vannak. Az összes költségeket 10 millió 680 ezer koronára számította a terv felvetője. Persze Amerikában a pénzkérdés mellékes. Különben is nagy bevételre 22—23 millió koronára számítanak, melyből 4 millió 800 ezer korona a részvények elárusitása után folyna be. Tényleg már 950 ezer korona be is folyt 2000 részvény után. Az ügy financirozására tizenegy bankár vállalkozott. —Egy természettudós utolsó tanácsa A nem rég elhunyt Hogg Juintinnak a londoni politechnika egyik tanárának halála alkalmával egy tanítványához intézett levelet találtak az iró-asztalán. Az ifjú nyilván vallási kételyeit tárta föl professora előtt. Hogg mindenekeló'tt a régi tanácsára figyelmeztette, hogy csak a „lényegesekhez“ kell ragaszkodni. Akármi felől vitázzanak is a theologusok egymásközött, annyi bizonyos, hogy „az erény jobb a bűnnél, — az igazság az álnokságnál, — a jósága durvaságnál.“ A kételkedés nem menti ki a bűnös életet. S inti, hogy „nem kell összezavarni a theologiát és a vallást, az egyik tudomány a mi lehet helyes és helytelen, a másik pedig a helyesen folytatott élet.“ Az elhunyt professor ilyen gyakorlati tanácsaival üdvös befolyást gyakorolt az ifjúságra, a kik egyes theologiai kérdésekre vonatkozó kételyeik miatt a vallással meghasonlottak. —- Kossuth Ferenc publicisztikai tevékenységét most, február 1-én teljesen lekötötte az Egyetértésnek, melynek főmunkatársává lett. Erre vonatkozólag közte és Fenyő Sándor, az Egyetértés főszerkesztője közt a következő levélváltás történt: Nagyságos Kossuth Ferenc elnök urnák Budapesten. Abban a hatalmas küzdelemben, melyet az Egyetértés a magyar nemzet igaz jogaiért, a valódi szabadelvüségért és a demokratikus haladásért közel négy évtizeden keresztül folytatott és a mostani súlyos veszedelmek között kettőzött erélylyel folytatni kíván—: igaz sikerre csakisugy számíthatunk, ha Kossuth Ferenc közvetlen részesévé válik munkánknak, ha ékes és meggyőző tollával mellénk szegődik, ha publicistikai tevékenj^ségét teljesen az Egyetértésnek szenteli. Pártszempontoknak alá nem vethető függetlenségünk teljes épségben maradásával felajánljuk lapunk hasábjait és kérjük lépjen be újból főmunkatársnak az Egyetértés szerkesztőségébe. Budapest. Az Egyetértés szerkesztősége : F^enyő Sándor, főszerkesztő. Nagyságos Fenyő Sándor főszerkesztő urnák Budapesten. Szívesen ragadom meg az alkalmat arra, hogy az Egyetértés olvasóközönségével újból állandó szellemi öszszeköttetéi-be lépjek. Az Egyetértés múltja és tradíciói több évig össze voltak kötve az én irói működésemmel, s a mint a múltban fentartotta a lap teljes függetlenségét velem és pártunkkal szemben, úgy a lap függetlenségének fentartása ezután is teljes lesz, már csak azért is, mert a szerkesztésbe befolyni nem fogok. Magamnak is fentartván teljes függetlenségemet, bízom benne, hogy az Egyetértésre, mint a magyar sajtó egyik legrégibb és legtekintélyesebb orgánumára támaszkodva, sikerülni fog eszméimnek, törekvéseimnek és elveimnek diadalra jutását hathatósan előmozdítani. Budapest. Kossuth Ferenc. E szerint Kossuth Ferenc ezentúl csakis az Egyetértésbe fog írni. — A katholikus ujságlevelezés parancsulatai az Egyházi Közlöny szerint: 1. írj meg minden érdekesnek látszó hirt valamely katholikus lapnak. 2. Szívesebben irj felebarátodról jót, mint rosszat. 3. írj meg minden eseményt körülményesen nevekkel és adatokkal, de minden frázis nélkül. 4. Ne duzzogj, ha a szerkesztőség soraidon valamit változtat. 5. Ne duzzugj, ha egy híredet nem közük. 6. A mit ma megírhatsz, ne halaszd holnapra. 7. Szegény laptól tiszteletdijat ne várj. 8. Agyoncsigáztatott szerkesztőtől külön köszönetét minden szolgálatért ne követelj, mert nem őt szolgálod, hanem vele együtt a jó ügyet. 9. Azon légy, hogy fővárosi katholikus napilapjainknak legyen az országban háromezer ilyen levelezőjük. 10. Ne feledkezzél meg a többi katholikus lapról sem............ Talán mi is elfogadhatnánk magunkra nézve e szabályokat ? Bizony jó ó volna elfogadni és megtartani! — A pápa arany-koronája. XIII. Leó pápává választásának 25-ik évfordulója e hónap 20-án lesz. Ebből az alkalomból a pápa bíboros helyettese, az akkor Ró
