Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-02-15 / 7. szám
107 DUNANTÜLI PROTESTÁNS LAP. 108 zsenyi Józsefnek vendégszerető házánál gazdag lakoma volt, a mely kedélyes hangulatban folyt le. Felköszöntőket mondtak: Jákóy Géza főerdész Tóth Kálmán lelkészre s egyházára, Tóth Kálmán Kelemen Zsigmond ev. ref. lelkészre, Szalay Ferenc esperes Berzsenyi József felügyelőre stb. A társaság délután 5 óra tájban oszlott szét. N. P. Lelkészválasztási miseriak. Fenti eim alatt „Égy lelkész“ a következő nyilt kérdéseket intézte alulírotthoz : 1. A megüresedett lelkészi állomást mennyi idő alatt kell feltétlenül betölteni ? 2. Miféle intézkedéseknek kell a lelkész, különösen a meghívás utjáni lelkész-választást megelőzni ? Mi kívántatik a meghivás érvényességéhez, a meghívás megtörténte után mennyi idő alatt kell a választást megejteni s miként ? Mennyi idő alatt évül el a meghivás? 3. Egy rendes lelkész megkivkató-e olyan lelkészi állomásra, a melyre még minősitve nincs, elfogadható-e ezen meghivás az illetékes közeg által s ha elfogadtatik, érvényes lesz-e a megválasztása, ha addig a minősitvényt megszerzi ? 4. Egy rendes lelkész, a ki meg van választva egy másik lelkészi állomásra s a választást el is fogadta, de még a lelkészi állomást nem foglalta el, meghívható és megválasztható-e egy másik, illetve harmadik lelkészi állomásra, s elfoglalhatja-e azt, mielőtt másik lelkészi állomását elfoglalta s ott a törvényszabta egy évet kitöltötte volna? 5. Hol és mikor kell a lelkészválasztást kihirdetni, kihirdethető-e az a községben a választást megelőző este dobszóval s az úgy kihirdetett és megejtett lelkészválasztás érvényes-e ? Válaszom a következő: 1. Ezen kérdésre az érvényben levő egyházi törvényekben nincs intézkedés, a debreceni zsinaton három hónapban volt a betöltés határideje megállapítva, a gyakorlatban is ezt követték legközelébb a tatai, barsi, komáromi és mezőföldi egyházmegyékben. A törvény 194. §-ában előirt intézkedések szerint a megüresedés után azonnal kell a betöltésről gondoskodni. 2. A törvény 194. §.—200. §-ban a teendők elő vannak sorolva. A meghivás érvényésségéhez a meghívottnak a választó egyház osztályzatához megfelelő minositvénynyel kell bírni. A választás megejtésének idejére nézve intézkedés nincs a törvényben, de a pályázat utjáni választás határidején belől ennek is mindenesetre meg kell történni. A meghivás a 124. §-ban követelt határidőn túl elévül. 3. A kinek nincs olyan osztályú minősitvénye, mint a milyen osztályú egyházba meghívták, azt az esperes a 201. §. értelmében hivatalból kizárja. Ha ily eset forog fenn s a kizárást nem alkalmazták, felebbezés esetén a választást az egyházi bíróság megsemmisiti. Nem a hivatal elfoglalásakor, hanem a meghivás, illetőleg kijeleléskor kell meglenni a megfelelő minósitésnek (201. 202. §. §.) 4. Fia a 227. §-ban kiszabott egy évet kitöltheti, mig a harmadik állomást el kell foglalnia, akkor meghívható és megválasztható. 5. A választás idejét a templomi szószékből kell kétszer kihirdetni (211. §.) Ha az megtörtént, s ezen kívül a választást megelőző estve dobszóval is kihirdetik, hogy mi lesz holnap, különös ugyan, de nem törvénytelen. Thúry Etele. Javaslat az évzáró vizsgálatok tárgyában. Az országos református tanáregyesület kezdeményezésére az egyetemes convent fölszólította az egyes tanári karokat, hogy az évzáró vizsgálatok reformálása ügyében készítsenek javaslatot. Főiskolánk főgymnasiumának tanári kara a következő javaslatot terjesztette be ez ügyben : 1. Az 1884-i köznevelési és közoktatási szervezet 123. §-án alapuló rendszabályok szerint berendezett évvégi nyilvános és egyszersmind osztályozó vizsgálati eljárás jelengi gyakorlatát nehézkesnek, sőt nem egy tekintetben hátrányosnak tartja. 2. Az iskolai esztendő végén, rendesen junius hó második felében, összefoglaló ismétlések alakjában nyilvános vizsga tartassák, részben, hogy az iskolai elöljáróság, a szülői ház s a társadalom érdeklődő képviselői közvetlen tudomást szerezhessenek az iskola szelleméről, részben, hogy a tanuló ifjúság ösztönzést és alkalmat nyerjen a tanultaknak kiilömböző szempontokból való áttekintésére. A vizsgálatoknak osztályozó jellegük ne legyen s egy intézetben egy hét alatt lefolylyanak. A vizsgálat mai alakját, amint az a felekezeti és állami intézetekben érvényben van, megszüntetendőnek vél tanári kar, mivel a gyakorlatban sem vált be. Nem pedig azért, mert : a) Ha oly módon hajtjuk végre, hogy minden tanuló felel minden tantárgyból s felelete osztályozó jelleggel bir, akkor a mai nagy létszám és párhuzamos osztályok mellett annyi időt vesz igénybe, a mennyit a tanítás kára nélkül nem nélkülözhetünk. h) A vizsgálat mai alakjában nagyon fárasztó úgy az iskolai elöljáróságra, mint a tanárokra; a tanuló ifjúságot pedig a két-három napi tortúra, a melytől úgyszólván egész jövője függ s igy a rá való készülés heteken át izgatja, nagyon megviseli, idegessé teszi. c) A vizsgák mai alakja az igazságos osztásyozást sem szolgálja, a mennyiben inkább a véletlen számit s jobban hasonlít egy szerencsejátékhoz, mint egy körültekintő bírói eljáráshoz. Igazságos biró csak a tanár lehet az egész iskolai esztendő folyamán tanúsított szorgalom s a tanuló tehetségének megismerése alapján. Megszüntetendőnek tartjuk a vizsgálat mai alakjának azon módját is, midőn csak a kétes osztályzatú tanulók felelnek és pedig azért:
