Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-12-27 / 52. szám
855 DUNÁNTÚLI PROTSTÁNS LAP. 856 mint szónokok és kiküldöttek, némi tiszteletdíjat, fizezetést fogadnak el, cseppel se cselekesznek csúfabb dolgot, mintha más képviselői napidíját, hivatali fizetését és majd nyugdíját elfogadja. A munkát becsülni kell ; a munkás az apostol szerint is méltó a maga bérére. Azért pedig, hogy valaki meggyőződése mellett izgat az írott vagy élőszó hatalmával, még nem ingyenélő; különben csaknem minden értelmesebb ember a tolonckoesiba kerülne. Kicsinyes lenézéssel bizony nem fogjuk oszlatni az ellentéteket! Az sem bizonyítható, a való élet mindennapi tapasztalataival ellenkező s esupán az életet nem jól ismerő elszólamodás Tisza István részéről, hogy a szociálista agitátorok óvatosan kerülik az összeütközést az ügyészséggel. Inkább azt észleljük, hogy szinte esengenek a martir-koszoru után. Nem említek egyebet, csak a parlament elleni sértő fellépését a „Népszavának.“ Mikor perindítás okából e lap ellen megtett lépések lassúsága oda vezetett, hogy az ügyészség elévülés cimén beszüntetette a további eljárást, a szerkesztőség kapta magát s a sértést urbi et orbi erős megyőződésü, argumentációtól nem rettegő férfiak módjára kíméletlen keménységgel megismételto. A dolog vége az lett, hogy az ügyészség bizonyult óvatosnak. • (Folyt köv,) Szabó Mihály, lelkész. MárDza. Karácsonykor. Szeretetnek áldott napja jövel, jövel: Oszoljon a zord, borougós éj köde el! Napkeleten ragyogjon föl bíbor ajakkal A hitszóró, balzsamosztó üde hajnal; Földieken ne győzzön a rút kísértés — Szeretetheti olvadjon meg minden érzés. Jövel, jövel, oh borulj ránk szent karáosony ! Szövétneked ragyogjon be minden házon Palotákban, kis kunyhókban minden szivbe : A legszentebb ajándékot szórva, hintve. Lobogtassad, ragyogtasd a hit virágát, Hogy ösvényed' az emberek bizton lássák. Mint a bölosek s nagy királyok hajdanában : Tündököljünk erényben és igazságban ; Álnok önzés ne rontson meg szivet, elmét — Hordja kiki a menny tiszta szeretetét, Mert ki fekszik bethlehemi kis jászolban : Igaz szivet szereti csak a legjobban ! Jövel Jézus, kegyes élet reménysége, Vágyakozó szivvel jövünk Te elődbe ! Fázós, hideg szivünket im lásd, kitárjuk, Boldogító fény melegét esdjiik, várjuk, A Te erőd hozhatja csak virágzásba . . . Te vagy : erő, béke, élet s üdv forrása ! Hegeszd, gyógyítsd bünokozta sok sebünket, Töltsd bé édes reménységgel bús lelkünket, Neked a jó cselekedet mind kedvesek — Egy szavadra enyhül a bú, gyógyul a seb. Jövel közénk, taníts, oktass ünnepelni, A jövőben bízni, hinni, reménykedni ! Ragyogtassad szellemednek szövétnekét, Ne legyen e bujdosásnak völgye setét! Szerelmeddel bűneinkből moss meg minket: Szüljed újjá bűnben fogant lelkeinket. Testvér legyen minden ember e világon, S légyen köztünk boldog, örök — szent karácsony! Tuba Károly. Mcgycs linzié meny el;. — Olvasóinknak s lapunk m. t. barátainknak boldog karácsonyi ünneplést kívánunk.-- Lelkészválasztás. Murányi János nagykanizsai missziói lelkészt a bálványost ev. ref. egyház hívei egyhangú meghívás útján lelkészükké választották. Távozását ezen fontos missziói állomásunkról őszintén sajnáljuk ; állásához sok szerencsét kívánunk ! — Kérelem. Lapunk egyik közelebbi számában már említettük, hogy a gimnáziumi tanulók ezután nem kapnak karácsonykor évharmadi Értesítőt, sem husvétkor, hanem január 31-én félévi Értesítőt. A fögimn. igazgatóság most általunk kéri a lelkész és tanító urakat, hogy erről az érdekelt szülőket fölvilágosítani méltóztassanak. — Az evangéliumi szövetség, mely 1846 óta minden évben fölhívja a keresztyén világot, hogy az új esztendő első teljes hetében Istenhez térve imádkozzék, ez alkalommal is kibocsátotta imára hivó szózatát, Jóllehet az imádságban soha sem szabad kifáradnunk, az új esztendőt mi is kiválóan alkalmasnak tartjuk, hogy az Égi Atyára föltekintve imádkozzunk! . . . — A köztartási díjat havi 1 kor., összesen 10 koronával föl kellett emelni, amit az élelmi szerek, kivált a hús szokatlan drágasága okozott. A díj fölemelése külömben másutt is megvan, úgy tudjuk, Sárospatakon is, pedig Pápa hasonlíthatlanul drágább város. — A debreceni főiskola intéző körei már régóta fáradoznak, hogy az intézetet kibővítsék s ezt oly módon akarják elérni, hogy új internátust létesítenek az iskolán kívül. Azonban az átalakítás, új internátus építése nagyon sok pénzbe kerül. Már Wlassies minisztersége alatt gondoltak rá, hogy az államtól kérnek e e célra 400.000 koronát, akkor a dolog nem ment; most, hogy Berzeviczy lépett a Wlassics örökébe, az elejtett fonalat újra fölvették. Egy küldöttség járt ez ügyben a miniszternél, aki — úgy mondják — nemcsak
