Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-12-27 / 52. szám
849 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 850 A banai ev. ref. egyház rövid története. Iskola. Tudjuk, hogy a ref. egyház, amint hazánkban megalakult, templomai mellé iskolákat is állított. Sőt talán több gondot fordított az iskolákra, a tanításra még mint a templomra. Ma pedig milyen könynyen mondják ki némelyek, adjuk az iskolákat az államnak, az ő kötelessége azokat fenntartani. Mert az ő haszna, ha polgárai miveitek. Amilyen kötelessége az államnak az iskolák fenntartása, ép oly kötelessége a templomok, az egyházak fenntartása is. Mert az is állami érdek, ha polgárai nemcsak olvasni, írni tudnak, hanem ha vallásosak, ha erkölcsösek, ha a tulajdont megbecsülik, erre pedig az egyház neveli őket. S viszont egyházi érdek az, hogy hívei vallásukat, szertartásukat tökéletesen ismerjék ; énekeiket tudják, mert csak az ilyenek nem szédíttetnek el a külső pompa, cifraság által. Erre pedig felekezeti iskoláink, hol a tananyag nagyobbrésze vallástani tárgy, szerintem jobban elkészítnek, mintha hetenként 2 — 5 órát fordítna majd a vallástanár, a valástanra az állami iskolában. De ezen kitérés után lássuk a banai egyház iskoláit. Hogy első iskoláit hol és mikor építette, biztosan nem tudható. Erre nézve adataink nincsenek. Az iskoláról csak ennyi feljegyzés van: Az 1804 február 27-éu tartott gyűlés kimondja, hogy a régi iskola helyett, mely gyermekeinket leszakadással fenyegeti, űj iskola építtessék. Ebből kiviláglik, hogy iskolája régebben volt a banai egyháznak, mert már 1804- ben az idő vas foga által meg volt emésztve. Hogy ez mikor épült és előtte hányszor építtettek iskolát, kipuhatolni nem tudtam. Az 1804-dik évi határozat ténnyé csak 1808 ban lett Ns. Karácsony István és Molnár Péter kurátorságokban. I)e gyengén épülhetett fel, mint ez Banán szokásban volt a régebbi időben, mert már 1838' ban bedőlt és ezen évben falát újra rakatták. Megjegyzendő, hogy a hely, hol ezen iskola állt a község kert alatti utcájában, alacsony fekvésű vizes hely is volt. Ezen iskolát 1871-ig használták, 1871-ben a lelkészlak szomszédságában levő házat megvette a gyülekezet 1200 írton, a régit pedig eladta. Es még ezen évben egy 5 □ Öl hosszú és 3 □ öl széles iskola épült tanítói lak nélkül önkénytes adakozásból. Az adományozók névsora az 1871-diki pénztári naplóban olvasható. Tanítói lakásul pedig a vett telken találtatott lakás használtatott. Ezen telek már a község főutcáján volt, mi által a gyülekezet tért hódított. Az 5 öl hosszú 3 öl széles iskola ezer frtba került, Rácz Károly lelkészkedése alatt. Tudott iskolái közül ez harmadik volt. E helyett 1895-ben egy másik telken a község legszebb pontján új iskola épült két tanteremmel és tanítói lakásokkal, ha a fuvarozást is értékeljük, 17 ezer korona értékben. Ez nem minden akadály nélkül épült, miután erős ellenzékre talált, az én lelkészkedésem alatt. Rövid története ez : Banára menetelem után a 2-dik évben, 1890-ben özv. Szabó Mihályné asszony értesült arról, hogy a megyei közigazgatási bizottság a banai egyházat új iskola építésre kötelezi, miután az 1871-ben épült iskolájának padlózata beszakadt, s miután mostani iskolaudvara oly szűk és keskeny, hogy ezen egy, a mai kornak megfelelő iskolát két tanteremmel és tanítói lakással építeni nem lehet, az Orosz-féle ház telkét, mely pusztán, épületek nélkül állt, melyet ő kertül használt és amely pénzértékben kétezer koronát kitett, 1890. nov. 15-én nagylelkűen a banai ref. egyháznak adományozta, melyért a banai egyház presbitériuma testületileg nála megjelenvén, a lelkész által becses adományáért leghálásabb köszönetét nyilvánította november 22 én. Ezen nyert belsőségen leendő iskolaépítés tárgyában 1893 február 18-án lett első ízben egyházi közgyűlés összehíva, de a nagy zaj miatt a szavazás meg nem ejtethetvén, utána következő vasárnap febr. 26-án 40 egyháztag kivánatára e tárgyban ismét közgyűlés hivatott össze és az iskolaépítés nagy szótöbbséggel elhatároztatott. Ugyanekkor elhatároztatott az is, hogy az építendő új iskola tanítói lakás költségei a régi iskola és telek eladási árából, a hívekre állami adójok 100°/0-a arányában történendő kivetésből és költsön felvételéből történjenek. Mint feljebb említém, 1895-ben éjiült fel ezen iskola. Gyönyörű, tágas fundusou- Szebb és masszívabb iskolát a traktusban ennél nem ismerek. Két tanterem, két tanító számára lakás és a bábolnai állami iskola ban levő minta szerinti svéd padok. Homlokzatán nagy veres márvány kőbe ezen szavak vannak vésve. „Ember! ha nagy tettekre lelkesülni akarsz: Nézz körül, nézz fel. S tudd meg, hogy ezen telket, hol a bánni ev. ref. egyház ezen iskolája emeltetett, az egyik szomszéd ház és telekkel együtt: özv. Szabó Mihályné asszony ajándékozta a banai ev. ref. egyháznak. Épült ezen iskola 1895-benu Ez a negyedik iskola. Lelkészlakok. Valamint az első templom, első iskola építési ideje nem tudható, úgy nem tudható az első lelkész-lakásé sem. A második lelkészlak vagy ki tudja, hányadik, 1824-ben éjiült. Ezen korhoz illőleg elegendő kényelemmel 3 szoba, 2 konyha, a tanulószobához külön bejárattal. Ezt 1878-ban új lelkészlak váltotta fel. Mint a jegyzőkönyv mutatja, nem teljes egyetértéssel lelkész és elöljárók között. Mert a helyszíni szemle, a tervrajz, költségvetés felülvizsgálatára kiküldött egyházmegyei deputaciót be sem várva, elkezdték az építést. S3 midőn a deputáció hibákat észlelt, lelkész és elöljárók egymást vádolták. Annyit meg kell jegyezni, hogy a régebbi lelkész-lakásnak jobb beosztása volt. A tanuló szoba nem került a főző konyha mellé és nem kellett azoknak, kik a lelkészt keresték, a főző konyhán keresztül járni. 1892-ben a lelkész és tanítói lakások és udvarok, miután bekerítetlenek voltak és rajta a népek keresztül kasul jártak, kerítésekkel és kapukkal láttattak el. A kerítéshez szükségelt oszlopokat kérésemre a bábolnai állami birtok igazgatója : Lobinger Győző r. kath. vallás« utalványozta ki az állami birtokból. így a lelkészi és tanítói kertek és udvarok használhatókká lettek. Ugyancsak Bábolnáról 1895-ben
