Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1903-12-06 / 49. szám

803 DUNANTLI PROTESTÁNS LAP. 804 A kocsi egyház örömünnepe. Szép ünnepe folyt le nov. 29-én a kocsi egyház­ban. Főtanítójának : Kóczán Lajosnak a kocsi egyház­ban való 40 éves működését ünnepelte. Kóczán Lajost ezelőtt 40 évvel 1863 vezérelte Kocsra az isteni gondviselés. Elsőben az u. n. kis isko­lában, később a leányiskolában tanított. Midőn az aka­démikus rektorság Kocson megszűnt, ő lett az első rendszeresített főtanító. Egyházunkban futotta meg pá­lyáját folytonosan emelkedve. Ezt Isten után saját szorgalmának, lelkiismeretes munkálkodásának köszön­hette. De egyszersmind bizonyságára annak is, hogy a kocsi egyház a munkát, a szorgalmat méltányolni tudja. Főtanítóvá való választása alkalmával, egy elöljáró nagy nevű elődöm László Józseftől, aki erős pártfogója volt, ezt kérdezte: „Nagytiszteletü Űr! Jót áll-e arról, hogy Kóczán Lajos a kocsi rektori állást képes leend betöl­teni?“ A lelkész igy felelt: „Jót állok.“ És Kóczán La­josban sem a lelkész, sem a gyülekezet nem csalódott. Tehetség, szorgalom, önképzés által a kocsi rektori ál­lást méltón betöltötte. Ma talán nagyobb tisztelet veszi körül, mint a midőn meg lett választva. Hivatásos fá­radhatatlan, kitűnő tanító volt. Az orgonázást saját szor­galma által sajátította el. Gyalókay József volt akadé­mikus rektor által felállítot énekkart a mai napig vi­rágzásban tudta feltartani. Az ünnepély fényét nagyban emelte szeretve tisz­telt, áldott lelkű főpásztorunk főtisztelendő Antal Gá­bor püspök űr megjelenése. Megjelent nagyságos Lőrinczy György komárom­­vármegyei kir. tanfelügyelő úr is, hozva az ünnepelt számára a nagyméltóságu vallás és közoktatás minisz­ter úr által adományozott: „Szolgálati diszérmet.“ Kartársai részéről Mohácsy János a tatai egy­házmegyei tanítótestület elnöke jelent meg. Az ünnepély következő lefolyású volt a kocsi szép templomban: 1. Orgona kiséret mellett felálló ének, majd a 130 dik dieséret két első verse. 2. A kocsi énekkar énekelte : „Menynek, főidnek atyja“ kezdetű éneket Bocsor Istvántól. 3. Alulírott végezte a szószékben a szokásos isteni tiszteletet az ünnepélyhez alkalomszerűen elmélkedvén Pál apostolnak a Thessalonikaibeliekhez irt I. levele 5. r., 12. verse felett. 4. Az énekkar énekelte: „Fel, örömmel zengjetek“ cimü éneket. Mozarttól. 5. Ezután főtisztelendő püspök úr az urasztalá­­hoz menve, üdvözölte a vele szemben levő jubilánst a kerület részéről, a tőle megszokott, magas szárnyalásu, figyelmet lebilincselő gyönyörű beszédben. 6. Főtisztelendő püspök úr után Lőrinczy György kir. tanfelügyelő úr adta át szép beszéd kíséretében a vallásügyi miniszter úr által küldött „Szolgálati disz­érmet.“ 7. A kir. tanfelügyelő űr után Mohácsy János tanítótestületi elnök beszélt a tatai tanítói kar nevében, 8. Ezután a kocsi egyház részéről alulirott átadta az egyház ajándékát, 50 koronás lámpát. 9. Majd a község nevében Giczey Sándor községi jegyző beszélt. 10. A község után a tanítványok nevében özv. Jakabházy Istvánná szül. Bátki Mária nyugalmazott polgári iskolai tanítónő üdvözölte s a átadva a tanít­ványok ajándékát, 50 korona értékű süteménytartót. 11. Utoljára az énekkar nevében Hanák Gábor üdvözölte mint elnöküket, átadva az énekkar ajándé­kát, ezüs sótartót. Minden üdvözlésre a jubiláns külön válaszolt, megköszönve a szives üdvözleteket. Az ünnnepély után 70 terítékű bankett volt, melyen főtisztelendő püspök úr a királyért, alulirott püspök űrért, Lőrinczy György kir. tanfelügyelő úr a jubilált férfiúért; Kiss Mór ny. jegyző, a kir. tanfel­ügyelő űrért stb. emeltek poharat. Ebéd alatt felolvastattak az üdvözletek, melyek egyrészt a jubilánsnak, másrészt az ünneplő egyháznak szóltak; ezek a következők: Sárközy Aurél cs. kir. kamarás, komáromvármegyei főispán úrtól. Czike La­jos kir. tanácsos esperes úrtól. Antal Lajos egyházme­gyei főjegyző úrtól. Dózsa József tatai lelkész úrtól, Kelemen János ácsi lelkész úrtól, Szenes Imre pap­­keszi lelkész és egyházmegyei tanácsbiró úrtól, Mészá­ros Károly egyházmegyei tanácsbiró úrtól. Szabó Mi­hály mucsai tanító, Konta Sándor tatai tanító, Gyaló­kay Béla dadi lelkész, László Zsigmond n.-sápi lelkész, Páli Sándor esztergomi lelkész, Szíj János komáromi tanító, dr. Bátki Zsigmond a magyar nemzeti muzeuoi tisztviselője, Miskolczi Pál Kazinc, Borsodmegye, kőszén­­bánya-társaság számvevője, Gerencsér József nagyváradi kántor, Csiba Mihály marcelházai lelkész, Pápán tanuló kocsi ifjak. Gulyás Ferenc kádártai tanító, Patkó Sán­dor Budapest, Cziráki Mihály Nyitra. így végződött a mi ünnepünk. Adjon az Isten sok ily ünneplést a tanügy munkásainak. Te pedig, öreg veterán, lelkiismeretes munkád ál­tal kivívott babéraidat élvezd ad multos annos ! Sebestyén Dávid, lelkész. A gyakorló-iskola és a gyakorlati kiképzés. (Vége.) 5. A II. évesek tovább haladnak. Megfigyelik a testi életből fejlődő lelki mozzanatokat, az ezekből ki­alakuló különböző lelki állapotokat. 6. A III. évesek már tovább jutnak. Amig az I. és II. éveseknek mindig csak 1 — 1 testi, illetve lelki mozzanat megfigyelésével és átértésével volt dol­guk, a III. éveseknek a két éven át szerzett tapaszta­lati ügyességgel már alkalmazni is kell az 1—2—3 vagy több egyes konkrét dologból alakuló cselekményt vagy eseménysort. 7. A IV. évesek a III. évesek utján tovább ha­ladva szélesebb mederben, több anyaggal alkalmazzák

Next

/
Oldalképek
Tartalom