Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-11-08 / 45. szám
745 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 746 szentkirályi tanítónak „Legyező számológépu-jét, mert azt igen dicsérték előtte az egyházkerületi közgyűlés alkalmával. Nagytiszt. Kis József esperes úr elmondja, hogy látta ezt a számológépet s egyenesen meglepte, hogy mi mindent lehet vele szemléltetni. 0 meghozatta a pápai elemi iskola részére, hol egyik tanító tanulmányozza s a legközelebbi tanítói közgyűlésen be fogja mutatni. A köri értekezlet bevárja a számológép Ígért bemutatását s csak azután határoz ez indítvány felett. Múlt évi jegyzőkönyv felolvastatott. Györffy Kálmán csöglei tanító olvassa: „Hogyan közelíthetnénk meg jobban a vallásoktatás célját ?“ című dolgozatát, melyhez azonban az idő előhaladása miatt hozzászólás nem történt. A jövő évi értekezlet helyéül K.-Pirith, idejéül okt. utolsó szerdája tűzetett ki.— Hymnus eléneklése után elnök a jelenlevők szives türelmét megköszönve, a gyűlést bezárja. Parragh Dezső h. egyi- iegy20-—- A Yeszprém vármegyei Általános Tanítóegyesület f. hó 12-én, reggel 8 órakor választmányi, 9 órakor pedig V-ik rendes közgyűlését tartja a pápai állami tanítóképezdében, a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó: Tartja Kardhordó László egyesületi elnök, — l2. Jelentés az egyesület évi működéséről. Előterjeszti : Ligárt Mihály egyesületi főjegyző. — 3. Emlékbeszéd Fenyvesey Ferenc Veszprémmegye főispánja, az egyesület disztagja felett. Tartja: Schor Ármin polg. isk. igazgató. — 4. A phonomimika az olvasás-ir&s tanításának szolgálatában. Előadja és növendékeivel bemutatja: Szabó István tanító. — 5. A gyermek lelki életének megfigyelése. Előadja: Láng Mihály tanítóképző-intézeti igazgató. — 6. Pénztárvizsgáló bizottság jelentése.— 7. Jövő évi költségvetés.8. jövő évi közgyűlés helyének megállapítása. — 9. Indítványok. — 10. Tisztújítás. — Gyűlés után közebéd. — A r. kath. püspöki kar m. hóban tartott konferenciáján kimondta, hogy Kölcsey Hymnusa ellen hitelvi szempontból kifogást tenni nem lehet s igy azt r. kath. templomban bármikor lehet énekelni. Ismeretes, hogy a kérdést az elhunyt Hetyey Sámuel pécsi püspök állásfoglalása tette aktuálissá, akinek ezen passus miatt voltak aggályai: „Megbünhödte már e nép a múltat 8 jövendőt.“ Akkor csodálkoztunk, hogy a Hymnusnak templomi éneklése vita tárgya lehet, most őszinte, hazafias örömmel fogadjuk a püspöki kar döntését. Magyarok vagyunk ! — A magyar birodalom története. Acsády Ignác történeti munkájának eddig megjelent és nagy feltűnést keltett füzetei most már díszes kötetté egyesítve is kaphatók. Ezek, mint az egészen új csapáson haladó munkának első kötete, Mátyás király haláláig beszélik el a magyarság történetét. De igazán a magyarságét és nem egyes osztályokét. Nincs a nemzetnek olyan eleme, melyet Acsády figyelmen kívül hagyott volna, úgy, hogy az előtt, aki ebből a munkából ismeri meg hazája múltját, egészen új távlatok nyílnak meg és megszabadul attól az előítélettől, mintha Magyarország históriája csak a királyok és hadakozó osztályok története volna. Nincs magyar históriai munka, mely ilyen élesen kidomborítaná, hogy ezt a nemzetet a benne kialakult néposztályok összessége tartotta fenn, hogy a földmivelő jobbágynak, az ipar és kereskedelem úttörőinek épen olyan részük van hazájuk dicsőségében, mint a csatatéren harcolóknak, mint a hadseregek vezetőinek. Acsády nemcsak a magyarság külső küzdelmeinek rajzolója, hanem belső vívódásainak szószólója is és hiven feltünteti azokat a változásokat, melyeken a magyar népiélek az évszázadok folyamán keresztül ment. Nemcsak mint katonát és politikust mutatja be a magyart, hanem megrajzolja nagyszerű polgárosító tevékenységét is. Nyomon követi szellemi tevékenységének minden megnyilvánulását, kitrrjeszkedik az irodalom, a művészet a közműveltség minden alakulására. És megmutatván, hogy milyen súlyos küzdelmeket vívott meg a magyarság fennmaradásáért, beszámol azzal is, hogy mint használta fel a kivívott eredményeket, mint illesztett minden megszerzett követ államiságának mind magasabbra emelkedő épületébe. Megrajzolja a magyar nemzetet a harctéren, meg otthona meghitt körében, magánéletének legjellegzetesebb vonásaiban. Igazán bámulatos, hogy milyen ügyességgel tudta Acsády ezt a rengeteg anyagot világos, átlátszó képpé tömöríteni, hogy munkájának nagy tudományos értékessége mellett, mint tudja a laikus olvasót is lebilincselni. Lebilincselni ragyogó nyelvével, stílusának emelkedettségével és vonzó előadásával. Tekintetbe véve, hogy az előttünk fekvő rendkívül díszes, félbőrkötésü hatalmas első kötetet (792 oldal) 2 színes térkép, 8 színes, 22 más melléklet és 298 szövegkép diszíti, ára, melyet a kiadó Athenaeum 18 koronában szabott meg, valóban olcsónak mondható. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Kis József. Főmunkatársak: Csizmadia Lajos, Faragó János. IFJ. STERN LIPÓT műhimző és női kézimunka készitő PÁPA, Kossuth. Lajos-utcza. Ajánlkozik urasztali térítők, szószék-drapériák, keresztelőedény takarók elkészítésére, a legremekebb műhimzéssel ellátva. Raktáron tart megkezdett és kész női kézimunkákat s minden ehhez szükséges anyagot, a legegyszerűbbtől a legfinomabbig.— Készít egyleti zászlókat és jelvényeket. Kívánatra mintákat és költségjegyzéket küld. ízléses monogrammok! Előnyomás. Erre azonban nem minden szőlőfaj alkalmas, (bár mind kúszó természetű) mert nagyobbrésze ha megnő is, termést nem hoz, ezért sokan nem értek el eredményt eddig. Hol lugasnak alkalmas fajokat ültettek, azok bőven ellátják házukat az egész szőlőérés idején a legkitűnőbb muskatály és más édes szőlőkkel. A szőlő hazánkban mindenütt megterem s nincsen oly ház, melynek fala mellett a legcsekélyebb gondozással felnevelhető nem volna, ezenkívül más épületeknek, kerteknek, kerítéseknek stb. a legremekebb dísze, anélkül, hogy legkevesebb helyet is elfoglalna az egyébre használható részekből. Ez a íegháladatosabb gyümölcs, mert minden évben terem. A fajok ismertetésére vonatkozó, színes fénynyomatu katalógus bárkinek ingyen és bérmentve küldetik meg, aki czimét egy levelezőlapon tudatja. Czim: Érmelléki első szölöoltványtelep Nagy-Kágya, u. p. Székelyhid. Pápán, az ev. ref. főisk. könyvnyomda, betűivel ny. Kis Tivadar. 1903.
