Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-10-04 / 40. szám
655 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 656 jelentés kapcsán hálás köszönetét fejezte ki a közgyűlés Tisza Kálmánné úrnő ő nagyméltóságának, a nőneveldénk javára tett nagylelkű adományáért. Valamint köszönet nyilváníttatott Vaszary herceg prímásnak azon kegyeségéért, hogy Thúry Etele theol. tanárnak megengedte a kerület történetére vonatkozó adatok kutatását a primási könyv- és levéltárban, sőt a kér. régi jegyzőkönyvét tüzetesebb tanulmányozás céljából rendelkezésére bocsátotta. Itt mellékesen megemlítjük, hogy nevezett tanár a kerület történetére vonatkozó adatokat már összegyűjtötte s a tavaszi közgyűlésen a két vaskos kötetre menő Emlékek-et he is mutatandja. A püspöki jelentés fölvetette az eszmét, hogy fiuk számára is kellene internátust szervezni, a nagyfontoságu ügyet tanulmányozás és véleményezés végett a gazdasági tanácshoz és a főgimnáziumi tanári karhoz tették át. A tűzkár biztosítási ügy ellenőrzésével, illetőleg a percentek kiszámításával a pénztári ellenőr: Dalmady Géza bízatott meg. A parochiális könyvtár ügyét is érintette a püspöki jelentés, melynek létesítését a közgyűlés elodázhatatlanul szükségesnek ismeri és Antal Gábor, Hegedűs Sándor s Gzike Lajos tagokból álló bizottságot küldi ki, hogy a testvér kerületek által kiküldött bizottságokkal együttesen készítsenek tervet a kivitelre. A közgyűlés által betöltetni szokott több üresedésbe jött tisztségeket is betöltötték, igy megválasztattak : közalapi végrehajtó bizottságba : Antal Gábor, Molnár Béla, Gzike Lajos; Baldaccy bizottságba: elnökség és Czike Lajos. Missió-bizottságba elnökül: Németh István, előadóul: Peti Lörincz. A lelkészképesitő-bizottságba alelnökiil: Czike Lajos, tagokul: Kis József. Gazdasági tanács elnöknek : dr. Antal Géza. Számvevőnek : Bakó Imre. Konventi rendes tagokul: Czike Lajos Veress Ede, dr. Segesdy Ferenc, Molnár Béla, póttagokul: Csorba Ede, Konkoly Thege Béla, Németh István, Szabó Zsigmond. Az üresedésbe jött három egyházi és két világi tanácsbirói és egy egyházi aljegyzői állásra a szavazás elrendeltetett. Közgyűlés dr. Kosztolányi Zoltánnak, Rácz Dezsőnek és Maller Dezsőnek helyettes tanárokul való alkalmazását jóváhagyta, valamint Kutasi Mária és Zadák Etel polg. iskolai tanítónőket állásukban megerősítette. Miklós István clevelandi (Amerika) ügyvédnek és közjegyzőnek, aki az uj világ részben lelkész akar lenni, az alap- és első lelkészi vizsgálat letevését megengedte. A közigazgatási ügyek között több felszólalásra adott okot, Czebe Károly felebbezése a zalaegerszegi szórványnak a nagy-kanizsai missiói egyházhoz való csatolása ellen. A közgyűlés hosszas vita után kimondotta, hogy az őrségi egyházmegye ez érdemben hozott határozata megsemmisittetik és az őrségi egyházmegye utasittatik, hogy a zalaegerszegi, nagy-kanizsai és a belső-somogyi traktus meghallgatása után újabb javaslatot terjesszen elő. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a pápai egyházmegyének az eddig egyházilag nem gondozott soproni szórványnak Görzsönyhöz való csatolására vonatkozó indítványát elfogadta a közgyűlés addig is mig Sopronban missió-egyház nem szerveztetik. A komáromi egyházmegyének az állam-segélynek a kerületek közt való felosztása tárgyában beadott indítványára kimondta a közgyűlés, hogy a konventhez oly irányú javaslat terjesztessék fel, mely szerint az állam-segély a kerületek között az egyetemes költségek fedezéséhez való járulásuk arányában osztassák fel, viszont a b.-somogyi traktusnak az állam-segély miként való felhasználására vonatkozó indítványára nézve, amely eleve nagy izgalmat keltett Mórocza Kálmán közvetítő indítványára kimondotta a közgyűlés, hogy mivel az 1903—1904. évi költségvetések az állam-segély szokásos felhasználásával készültek és fogadtattak el s azokat most megbolygatni nem tanácsos, a javaslatot majd az 1905. évi költségvetéssel együtt fogja elővenni. Az elfogadott nevezetesebb jelentőségű indítványok közül fölemlítjük: A pápai egyházmegyének a kerületi szeretetház létesítésére vonatkozó indítványára kimondatott, hogy az esperesek egyházlátogatás alkalmával e célra leendő adományozásra buzdítsák az egyházakat, ugyanezen traktus indítványára elhatároztatott, hogy a névtár ezentúl minden ötödik évben adatik ki a statisztikai adatokkal. Ugyancsak a pápai egyházmegye indítványára 100 korona alapítványt tett a kerület, melynek kamatával a vita versenyben győztes theologus megjutalmaztadk. Végül elrendeltetett az egyházkerületi, konventi szabályrendeletek és elvi határozatok, valamint az egyházi ügyekre vonatkozó állami törvények és újabb miniszteri rendeleteknek 1875-re visszamenőleg való összegyűjtése. Több kisebb jelentőségű fegyelmi- és közigazgatási bírósági ügyek is elintéztettek. Ezek között legérdekesebb az etei lelkészválasztás megsemmisítése, de oly formán, hogy a megválasztott lelkész nem záratott ki a pályázatból. A népiskolai ügyek tárgyalása során szóba jött a barsi egyházmegyének a tanitóválasztási szabályrendelet módosítására irányuló indítványa. Mivel erre nézve csak négy egyházmegye (drégely-palánki, mezöföldi, tatai mellette, b.-somogyi ellene) nyilatkozott, a többi egyházmegyék véleményét megsürgeti a közgyűlés. A tatai egyházmegye kezdeményezésére pedig a tanitóváltozások idejét szeptember 1-re teszi. A szórványokban levő ev. ref. gyermekek vallási oktatásáról szóló jelentést csak a tatai traktus küldötte be, a többiek erre nézve megsürgettetnek. Az őrségi egyházmegyei tanitó-testület azon kérelmét, hogy a felekezeti tanítók fizetése az állami tanítók fizetésével egyenlően és azokéval egy időben rendeztessék pártolólag terjeszti fel a konventhez. A komáromiak azon javaslata, hogy a ref. ismétlő iskolák gazdasági ismétlő iskolákká alakíttassanak át, véleményezés végett az egyházmegyék
