Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-09-20 / 38. szám
617 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 618 Méltóságos és Fő tiszteletű Antal Gábor dunántúli ev. ref. püspök ur egyházlátogatása a veszprémi egyházmegyében. (14-ik közlemény). Május 10-én délután 4 órakor ért püspök úr és kísérete Papkeszi határába, hol rendkívül lelkes fogadtatásban részesült. Nagyszámú lovas diszkiséret, a község képviselő testületé üdvözletét Tatay Sámuel jegyző tolmácsolta, mire püspök úr meleg szavakban válaszolt. A községben az egész lakosság ünnepi díszben a templom környékén gyűlt össze és itt Szenei Imre nagymeghatottsággal köszöntötte a főpásztort, ki szives szavakban válaszolt és hangsúlyozta, hogy nagy örömet okoz szivének e találkozás s a papkesziekben élő ama nemes öntudat, hogy mi egyek vagyunk azzal a nagy, erős magyar református egyházzal, a mely 2 millió 400 ezer lelket számlál és a mellyel kell, hogy mindnyájunk igazán, bensőleg összeforrva érezzük és tudjuk magunkat. Az Isten áldását kérte az egyházra. Majd Bakó Józsej kenesei lelkész és orsz. képviselő, egyháza presbitereitől körülvéve szivrehatóan tisztelgett püspök űr előtt, mire ő igy válaszolt: Tisztelendő Lelkész Ur! Kedves Atyámfiái ! Nagy az a kitüntetés, amiben engem a kenesei ref. egyház elöljárósága részesít azzal, hogy nem hivatalosan, hanem önként, szive érzelmei által által vezetve, megjelent itt, midőn én az ő közelében vagyok, kiérzi azt a szeretetet, amellyel én viseltetem egyházkerületünk minden egyháza iránt és ime azt ily bőségesen jutalmazza. Én sem gondolkozásmódomat tekintve, de még hivatalos állásomat tekintve sem emelkedem felül a többi lelkésztársaim felé. En csak elsőnek tekintem a közbizalom által, amelyet nyújtott nekem lelkésztársaim, az egyházak bizalma. És ha valamit tehetek az egyházakért, csak a hála az. Nem kívánok én éppen azért még szellemi értelemben sem kincseket, hogy ajándékozzanak. Amit nekem adhatnak, adják azt az egyháznak és én azt az én nyereségemnek tekintem. Mert egyedüli feladatom, hogy az egyház virágozzék, Most tehát, midőn itt látom az egyházhoz való ragaszkodás ily szép megnyilvánulását a testvéri, baráti érzületben, fogadják köszönetemet, hogy- nekem ez örömet szerezték. A jó Isten pedig, ki hatalmas, adja a szent gyülekezetre és elöljáróságára a maga szent áldását. Ezután nyomban a díszes templomba mentünk, hol a gyülekezet buzgó éneklése után püspök úr a szószékből építő, emelkedett szellemű és tanulságos főpásztori beszédet intézet a hallgatókhoz, — melyből itt feljegyezzük a következőket. Üdvözölvén a híveket, gazdag színezéssel ecseteli az egyház reformálásának történetét. És a Mindenható Isten az Ő kedvező kegyelméből megáldotta, megszentelte az Ősök törekvéseit; mert itt a szabad vallásgyakorlat az erőszak vagy az emberek rosszakarata által soha nem zavartatott. Itt a földes urak — bár magok nem tartoztak a protestáns felekezethez — mégis a vallás gyakorlatát nem akadályozták. És ezt ma is szemlélve, azt mondhatjuk : Nektek nagy örömre van okotok. Boldog nép az, amely örül az Urban, örömét találja az ő Istenében. Nektek tehát örülnötök kell a múlt után a jelenben is és örömötöknek az Urban való örömnek kell lenni. Vagyis, amiben dicsekesztek, örültök, abban meglássák az Urnák félelme. Az Urban való örömet pedig azzal mutatjátok meg, ha vallásosak lesztek, erkölcsösök lesztek, szeretettel teljesek mindig. Ezután leikökre köti az Isten igéjének tanulmányozását, mely a református embernek első kötelessége. Majd szeretettel figyelmezteti őket gyarlóságaikra s kéri, ne legyenek hűtlenek a gyülekezet iránt. Aki Istent hiszi és ismeri, az úgy tekinti e földi életet, mint előkészületet egy tökéletesebb életre. Testét úgy tekinti, mint a Szentlélek templomát s megóvja azt minden tisztátalanságtól, mértékletlenségtől és családjában a tiszta erkölcsöt tovább fejleszti. Gondotvisel az ő házanépéről. így mutatja meg szeretet és tisztaság által, hogy örül az Urban. Az egyházi adózás terén szivszerint ajánlja a keresztyéni méltányosságot, a szegényebbek védelmét. Ha ily irányban haladtok, akkor betöltitek az én örömömet. Ha lesztek egyező akarattal, ha nem nézi kiki csak a maga hasznát, hanem egyebeknek hasznát is, akkor töltitek be az Istennek parancsolatit. Azután megvizsgálta az egyházat és iskolát. Az egyházi adózás rendszerének átalakítására vonatkozólag, mely Papkeszin tervbe vau véve, figyelmeztetett püspök úr, hogy ez nagy munka, közöljék vele és közre fog ebben velők munkálni. Az adókulcsnak nagyon igazságosnak kell lenni. Örömét és köszönetét fejezte ki a presbitérium előtt a felett, hogy a templomépítési ügyeket rendezték, törlesztettek és a hiányokat csökkentették. Isten atyai kegyelmébe ajánlotta a presbitereket és minden szeretteiket. Azntán a kedves lelkész család körében mintegy 30-an vacsorához ültünk s élveztük a magyar vendégszeretet drága gyümölcseit. A községben pedig népünnep volt. Május ll-én reggel 8 órakor Viloni/ára ment püspök úr, hol a lelkészlak előtt felállított diadalív alatt, virágokkal hintett téren állt meg a főpásztor, kit Szűcs Béla lelkész üdvözölt az egész gyülekezet által körül véve. Áldott a ki jött az Urnák nevében ! Püspök úr válasza : Szeretett híveim : Nem ismeretlenül jövök ide a vilonyai egyházba ; mert hiszen volt alkalmam itt ifjú koromban többször megfordulni. Hirdettem itt Isten szent igéjét a templomban, úgyis mint ünnepi követ, úgyis mint fiatal tanár, meglátogatván itt az én boldogult elődömet. Én mindig magas véleménnyel voltam a vilonyai egyház híveinek hithtíségéről, vallásosságáról; mert ez az egyház régi ősi egyház, mely a dunántúli kerületben a veszprémi ref. egyházmegye, dicsekedésének egyik tárgya. Ezen egyház hivei Isten kegyelméből vallásukat, hitüket, istentiszteletüket szabadon gyakorolhatták századokon keresztül; nemcsak, hanem a szomszéd üldözött, árva ekklézsiáknak, Sólynak, Hajmáskérnek ez az egyház adott, mint legközelebbi menedéket. Az újabb kor ban is sok szép jelét mutatta a gyülekezet a vallásos
