Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1903-09-20 / 38. szám

613

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP

614

tetni a mi vállalatunkat 8 föltárni röviden az okokat, melyek szerintünk lehetetlenné teszik, hogy ezt a vállalatot a Prot. Irodalmi Társaság cégére alatt bocsássuk közre.

A vállalat eszméje röviden ez : tisztán református írókra támaszkodva s tisztán ref. egyházunk és főleg lelkészeink szellemi szükségleteire tekintettel adjunk ki egy oly gyűjteményes munkát, mely felöleli az elméleti vagy tudományos theológiai összes ágait szakszerű feldolgozásban s mely hivatva van a gyakarlati lelkészkedésben is a leginkább érzett hiányon segíteni. Az eszme számára sikerült aláíratnunk, mint az elméleti rész szerkesztőjének munkatársakul megnyerni mind az öt reform, theológiai akadémia tanárait s hiszem, hogy a gyakorlati rész szerkesztői: dr. Ferenczy Gyula debreceni akad. tanár s Jánossy Zoltán debreceni ref. lelkész ép ily szerencsések lesznek, s megnyerhetik a gyakorlati kötetek számára munkatársakul lelkészi karunknak irodalmilag is munkálkodó tagjait.

Mielőtt e vállatnak a Prot. Irodalmi Társasághoz való viszonyát érinteném, legyen szabad a kérdés alaposabb megvilágosítása céljából közölnöm a .vállalat tervezetét:

A vállalat 24 kötetet foglalna magában a következő beosztással :

I—II. kötet: Bibliai szótár. Csiky Lajos, Csizmadia Lajos, dr. Ferenczy Gyula, Németh István, Petri Elek, Radácsy György, Sasa Béla s mások közreműködésével.

III. kötet: O-szövetségi bevezetés. Radácsi György sárospataki theol. tanár.

IV. kötet: O szövetségi bibliai tbeologia. Hamar István budapesti theol. tanár.

Y. kötet; Új-szövetségi bevezetés. Dr. Erdős József debreceni theol. tanár.

VI. kötet: Új-szövetségi bibliai thelogia. Kenessey Béla

kolozsvári theol. tanár.

VII. kötet: Jézus élete. Dr. Kecskeméthy István kolozsvári theol. tanár.

VIII. kötet: Vallástörténet. írják: dr. Ferenczy Gyula debreceni, Nagy Károly kolozsvári s Rohoska József sárospataki tanárok.

IX. kötet: Vallásbölcsészet. Dr. Antal Géza pápai theol.

tanár.

X—XI. kötet: Egyháztörténet. Pokoly József kolozsvári theol. tanár.

XII. kötet: Magyar Prot. Egyháztörténet. Zoványi Jenő sárospataki theol. tanár.

XIII. kötet: Dogmatörténet. Dr. Tüdős István sárospataki theol. tanár.

XIV. Dogmatika. Erőss Lajos debreceni theol. tanár.

XV. kötet: Apologetika. Dr. Horváth József pápai theol. tanár.

XVI. kötet : Symbolika. Jánossy Zoltán debreceni ref. lelkész.

XVII. kötet: Erkölcstan. Szőts Farkas budapesti theol. tanár.

XVIII. kötet: Egyházjogtan. Thúry Etele pápai, esetleg Kovács Albert budapesti theol. tanár.

XIX—XX. kötet: Gyakorlati theológiai tudományok. Csiky Lajos, Csizmadia Lajos, Kovács Albert, Novák Lajos.

XXI. kötet: A ref. lelkész teendői. (Útmutatás a lelkészek számára.)

XXII. kötet: Agenda.

XXIII. kötet: Ünnepi és vasárnapi imák.

XXIV. kötet: Válogatott egyházi beszédek.

Ez a vállalat tervrajza. Milyen lesz most már a viszony a Prot. Irodalmi Társaság s e vállalat között ? Majd azt mondhatnék: semmilyen. A kettő nem zavarja egymás köreit. Az egyik — az Irodalmi Társaság — halad továbbra is alapssabályszerüleg kijelölt utján, a második pedig, ha létrejön, ref. egyházunk szellemi erejét próbálja növelni. Ha egyénekre való hivatkozás erősítheti a gondolatban magában levő igazságot, hivatkozhatnám arra, hogy Hegedűs Sándor, a Magyar Prot. Irodalmi Társaság világi elnöke készséggel helyezte kilátásba e tisztán református vállalat támogatását, s hivatkozhatnám arra, hogy maga a társulat titkára, Szőts Farkas, továbbá Radácsy György s a választmány más tagjai szintén munkatársai e vállalatnak vagyis, sem az egyik, sem a másik nem lát veszélyt e vállalatból az Irodalmi Társaságra nézve.

De hát nem adhatná-e ki maga a Prot. Irodalmi Társaság a vállalatba fölvett gyűjteményt még pedig az egyházak kötelező belépésének elrendelése után ?

Szilárd meggyőződésem, hogy — ha esak az Irodalmi Társaságot magát szétrobbantani nem akarjuk — nem. Avagy kötelezhető-e akármelyik ág. ev. gyülekezet egy református hittannak, vagy egy református erkölcstannak megvételére ? kis éppen igy : lehet-e kötelezni akármelyik református gyülekezetét egy ágostai evangélikus symbolikának vagy liturgikának megszerzésére ? A kérdést csak föl kell vetni, hogy a terv kivihetetlensége a maga teljes világításában szembetűnjék.

De talán azt mondaná valaki, hogy csak az imént névszerint felsorolt néhány tárgy olyan, amely külön felekezeti tárgyalást tételez föl s éppen ezért az Irodalmi Társaság kiadványai köréből kizárandó a többi azonban eltűri, sőt megkívánja a teljes objektiv tárgyalást és igy ezek bízvást szerepelhetnek az Irodalmi Társaság kiadványai közt. Ennek az ellenvetésnek a valódi értékét legyen szabad egy klasszikus példával megvilágítanom.

Harnack, a hírneves berlini egyetemi tanár, egyike korunk legkiválóbb történészeinek ; különösen a dogmatörténelem terén eszközölt buvárlatai s megjelent munkái nagyjelentőségüek. Egy ily férfiúról, ki a tudomány magaslatán áll, föltehetnők, hogy előitélettől s egyéni szubjektiv nézetektől menten nyilatkozik meg nála a tudományos kritika. Es mégis mit látunk ? O ki nagy dogmatörténelmi művében egy külön fejezetet, mintegy 70 oldalt szentelt Luthernek. Kálvinnal behatóbban éppen nem foglalkozik, nevét csak alkalmilag említi fel, s egy helyen Faustus Socinussal s Menno Simons-