Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-08-30 / 35. szám
567 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 568 tésre vonatkozólag, a gabona és fa kivételével, minden egyéb javadalomnak készpénzre való változtatását helyesnek tartja a közgyűlés, továbbá elvileg helyesli és a gyülekezetek pártoló figyelmébe ajánlja a parochiális könyvtárak felállítását. És nagyon üdvösnek találja az 1000 korona évi tőkésítést a főiskola számára. Sörös Géza lemondását és a szentistváni egyház kérését illetőleg az em. közgyűlés kijelenti, hogy egyházi törvényeink olyan lemondást, milyet Sörös Géza lelkész céloz — nem ismer és erre törvény sincsen. Mert ha valaki eltávozik hivatalából, az a lelkészi állás a törvény értelmében megüresedettnek tekintetik. Mivel azonban itt bevégzett tényekkel állunk szemben és mivel a lelkész a szentistváni parochián tetemes beruházásokat tett; 18 évig működött ott, 10 évig gyámpénztárnok, 10 évig em. számvevő és tanácsbiró volt, ki mindig szivén hordozta az egyház és egyházmegye ügyeit, most, midőn távozik a közte és a szentistváni gyülekezet közt létrejött szerződést oda módosítja, hogy távozó lelkész 1903, 1904, 1905. évekre 400—400 koronát, a 3 évre 1200 koronát és az 1903. évre 7 hold ugart kapjon. A szentistváni egyháznak azt a kérelmét, hogy az egyház részére 8 évi papszünet engedtessék, mint törvénybe ütközött mellőzi és ezt a kérelmet időleges leányegyházzá alakulásnak tekinti, felhívja a szentistváni és vilonyai egyházakat, hogy az erre vonatkozó szerződéses megállapodást kössék meg és 30 nap alatt küldjék be az esperesi hivatalba. Az affiliáltatási szerződés csak 8 évre szóljon és a gondozó lelkész díja, mint külön fáradozásért járó tiszteletdíj tüntettessék ki. Az egyházmegye szabályrendeletet alkotott az egyházi hivatalnokok — lelkész és tanító — által egyházi birtokon telepítendő szőlők telepítési költségeinek elhalálozás vagy elköltözés esetén — a hivatali utód által visszatérítéséről. Mely szerint a hivatali utód a telepítőnek a telepítés és fenntartási költség és a föld szűnő haszna összege 10—50°/0-át egy, 50—900/o-át pedig két év alatt köteles megtéríteni. A köveskállai részleges közmunkaváltság a lelkész és tanító személyéhez kötve jóváhagyatik. Ugyancsak regále kötvényének értékesítése és ebből 5000 korona tartozásainak kiegyenlítése oly formán, hogy ez mint törzs vagyon 10 évi egyenlő részletben az egyházmegyei pénztárba pontosan befizet-tessék. Patkó Károly monoszlói s.-lelkész bekebeleztedk. A belsősomogyi egyházmegye indítványa a szegény egyházakat illető államsegélyre és a tüzbiztosítási díjak rendeltetésére nézve — elfogadtatik annyival is inkább, mivel az egyházi adminisztrácionális költségek remélhetőleg államsegélyből fognak fedeztetni. Az arácsi egyház szőlőföldvételi szerződése jóváhagyatik; de a vételárnak kölcsönnel történt kielégítésére nézve felhivatik az elöljáróság, hogy felvilágosító jelentését az esperesi hivatalhoz adja be s az elnökség amennyiben helyén valónak látja, a kölcsön felvevésére ma kért engedélyt elnökileg adja meg. A litéri ág. hitv. evangélikusok sérelmi ügyében Jákóy Pál vizsgálat végett kiküldetett. A szentantalfai lelkésznek konyhaátalakitás iránti kérvénye helybenhagyatik. A szentkirályszabadjai egyháznak 700 korona tőkeösszegnek toronybádogozási célból való felhasználását engedélyezi ; úgy azonban, hogy ezt mint törzsvagyont 3 év alatt állítsa helyre s fizesse be az egyházmegye közpénztárába. Szokó István volt várpalotai lelkész a közte és várpalotai egyház közt felmerült — s szőlőültetésből származott vitás ügyét nem tárgyalta az egyházmegye, mert erre magát az egyh. törv. 300 §. 5 bekezdése alapján illetékesnek nem tartja. Az időszaki tanács tagjaiul egy évre megválasztattak rendes tagul: Galamb István, Demjén Márton, Cseh Sándor. Póttagul : Jákóy Pál Szeness Imre és Szőke Ignác. n. A pápai ev. ref. egyház története. De a pápai reform, egyház békés fejlődését és szép virágzását megzavarta Eszterbázy Pál. Már 1650- ben azt hiresztelte, hogy királyi parancsot kapott arra nézve, miszerint a pápai várőrség evang. tagjait, mint lázadókat fékezze meg, melyről gróf Eszterházy János azon évi május 15-én kelt s Bottka Ferenchez küldött levelében azt irta,47) hogy ilyen rendeletről semmit sem tud, mégis megtörtént, hogy egyik prédikátor házát, erőszakkal elvették, mely helyett Hegyi István pápai református polgár 1658 február elején saját házát ajándékozta az egyháznak. 48) A parochia elfoglalásával kezdte el Eszterházy Pál a reform, egyház pusztítását, mert a pápai evangélikusok 1659 május 27-én ellentmondó nyilatkozatot adtak be Wesselényi Ferenc nádornak a gróf azon szándéka ellen, mellyebnem várva be a törvényes vizsgálat eredményét, fegyverrel akarja megtámadni az evang. várőrséget s mikor a vizsgálat május 28-ikán nem sikerült, azon templomokat, melyet a reformációtól kezdve szabadon bírtak és 1610-ben újra építettek, Devecserből hozott német katonasággal, iskolájokkal együtt elfoglalta, lelkészeiket száműzte, a tanuló ifjúságot szétverte. 4Í)) Ezen esetet, mint sérelmet felterjesztették az 1662-iki országgyűlésre, hol részletesen elő vannak számlálva Eszterházy üldözései. Pápai jobbágyai közül 25 elöbbkelo korosabbat elfogatott és bebörtönöztetett s őket mindaddig fogva tartotta, mig róm. katholikusokká nem lettek s mivel veszprémi Szabó György hitét nem akarta elhagyni s lófarkhoz kötéssel is hiába ijjesztette, lábait és kezeit összkötözve, lakompachi várába vitette s ott addig kinoztatta, mig reform, vallásáról le nem mondott. SŐt még megéllemedett asszonyokat is fogatott el, őket undok börtönbe vettette s különféle ijesztgetésekkel kényszerítette a róm. kath. vallás felvételére s mivel üldözéseivel nemhagyott fel, 600-nál több szabados és mester-ember lelkiismeretét, hitbeli meggyőződését feláldozni nem akarván, Pápáról elköltözött. Csór Mihály nemes özvegyét, mivel nem tért át, bezáratta s nem engedte meg, hogy hozzátartozói a börtönbe ételt vihessenek neki, 47) Liszkay József: A pápai reform, egyház levéltára. Pápa, 1875. 18. 1. 48) Ugyan ott. 21. 1. 49) U. o. 23. 1.
