Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-08-23 / 34. szám
557 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 558 megállapítása. — Jelentés a „Koszorú“ és a „Házi Kincstár“ 1902. évi forgalmáról. 4. Két alelnök választása az uj alapszabályok értelmében. 5. Dr. Szabó Aladár és néhai Mitrovics Gyula vál. tagsági helyének betöltése. 6. Esetleges indítványok. — Jegyzet: Közgyűlés előtt délután 4 órakor a vármegyeházban a monográfiák tárgyában egyháztörténeti értekezlet tartatik; amelyre az érdeklődő társulati tagok tisztelettel meghivatnak. II. Istenitisztelet. Ideje : szeptember 24-én délelőtt 9 óra. — Helye : az ev. ref. egyház újvárosi temploma. Imát mond Draskóczy Lajos eperjesi ág. h. ev. lelkész. — Beszédet tart: dr. Balthazár Dezső h.-szoboszlói ev. ref. lelkész. Az istenitisztelet végeztével adakozás a Társaság „Károli Gáspár alap“-jára, amelyből népszerű vallás-erkölcsi iratok adatnak ki. Gyűjtők a templom bejáratánál a nagyváradi prot. nőegyletek részéről e czélra felkért nők. III. Diszülés. Ideje: szeptember 24-én délelőtt 10V2 óra. — Helye : az ág. hitv. evang. egyház uj temploma. Tárgyai: 1. A Társaság üdvözlése az egyházi testületek részéről. Hegedűs Sándor társulati elnök válasza. 2. Felolvasás. A szocziálizmus és az egyház. Tartja gróf Tisza István orsz. képviselő, a Társaság választmányi tagja. 3. A Társaság működéséről. Titkári jelentés. Tartja Szőts Farkas, theol. akad. tanár, a Társaság titkára. 4. Felolvasás. A szabadelvű egyházpolitika eredményei a XIX. században. Tartja dr. Ballagi Géza, orsz. képviselő, a Társaság választmányi tagja. 5. Szállá alá poklokra. Költemény. Irta és előadja dr. Hegedűs István egyetemi tanár, a Társaság választmányi tagja. 6. Elnöki zárszó. A társaság tagjai részére a szokásos vasúti kedvezményt az idén is kieszközölte az Elnökség. Az igazolványok átvételéről, a jelentkezésről, az elszállásolásról s a gyűlést illető egyéb tudnivalókról a nagyváradi rendezőség fogja értesíteni a t. tagtársakat. A rendkívül érdekesnek Ígérkező gyűlésre újból felhívjuk olvasóink figyelmét. — Jézus és a Szentlélek csodatételei c. munkával ismét gazdagodott hitépítő irodalmunk. A 30 lapra terjedő füzet igen ügyesen és következetesen hordja össze azon bizonyítékokat, amelyek képesek megalkotni azt a meggyőződését, hogy egy magasabb, természetfeletti élet is van ; van isteni kijelentés ; hogy Isten lelke közvetlenül hat az emberi lélekre; viszont hogy az emberi léleknek is megvan az a képessége, hogy anyagi eszközök nélkül, tehát közvetlenül hatást gyakoroljon az emberekre, sőt magára Istenre is. Az embernek Isteptől való eltávolodását — úgy mond — éppen az mutatja, hogy mikor a lélek közvetlen hatásának eseteiről hallunk, azt lehetetlenségnek tartjuk, azt pedig, hogy Isten reánk és mi Istenre közvetlenül hatással lehetnénk, a lehetetlenségnél is többnek : képzelgésnek, csalfaságnak gondoljuk. Pedig azt, hogy az ember a maga leikével közvetlenül hatni tud más ember lelkére, a hívőre nézve bizonyítják a szentirásban foglalt s általa felhozott esetek, a hitetlenre nézve is a távolbaérzés (telepátia) szintén általa idézett esetei . . Az az imádkozás, mikor az imádkozó nem hiszi, hogy közvetlenül hathat az Isten lelkére, nem egyéb, csak a levegő zavarása, üres forma. A telepátia tudományos meghatározásából kiindulva, a következő értékes következtetést vonja le : „ Amiként egy egyén gondolatainak megfeszített összpontosítása vagy erős akarata képes minden anyagi közreműködés nélkül egy másik egyénre hatni: Istenre is hathatunk, ha imádkozás közben minden gondolatunkat, ügyelmünket, érzésünket és akaratunkat összpontosítjuk Benne, ha annyira elmerülünk könyörgésünkbe, hogy lelkünk szinte elhagyja testünket és összeolvad az Atyáéval. Azonban, hogy Isten kérésünket teljesítse, a bizonyos meghallgatás reményében és azon hittel kell imádkoznunk, hogy Isten kérésünket teljesíti. Az egész füzeten igen meglátszik, hogy szerzője élő hittel, tárgya iránt való meleg szeretettel és széleskörű ismerettel irta meg. Vajha sokan épülnének belőle. Mi annyival inkább is szívesen ajánljuk lelkésztársaink figyelmébe, mivelhogy a tiszta jövedelem egy részét a pápai ref. templom építési költségeire ajánlotta fet az érdemes szerző Széki Ákos. Kapható a Szabadság napilap kiadóhivatalában, Debrecenben (Csapó utoa). Ára 76 fillér. — Tanulmányok Augustinus tanrendszeréből. Irta dr. Tüdős István. Pozsony, Wigand F. K. könyvnyomdája 1903. Ára 50 fillér. A tudós szerzőnek ezt az érdemes tanulmányát, a mi eredetileg a Theologiai Szaklapban jelent meg, igen szívesen ajánljuk a lelkészek és papnövendékek figyelmébe. Nagyon ránk férne, hogy eféle tanulmányok fölkarolása által buzdítsuk a hivatottakat az e téren való munkálkodásra, magunkat pedig holtunkig képezzük. — A konfirmáció módszere, tananyaga, szertartása. Lelkészek és tanítók számára irta Péntek Ferenc ev. ref. lelkész, ez idő szerint a budapesti ref. egyháznál ideiglenesen alkalmazott segédlelkész. Budapest. Szerző sajátja. Ára 2 kor. 20 fii. 190 lap. Szerző az előszóban ezt mondja : „Megírtam ezt a kézikönyvet, nem a tanulók, hanem a tanítók számára; megirtam úgy, olyan formában és olyan terjedelemben, hogy ne csak a konfirmáció alkalmával lehessen használni, hanem használható legyen az elemi iskola negyedik osztályában is. Erre az esetre külön kivonatot is adtam belőle, a gyermekek számára. Ennek a kivonatnak a szedése néhány hónapig áll a nyomdában s tömeges megrendelés esetén néhány fillérért kapható lesz . . . Ismertetni fogjuk részletesen. — Könyvjegyzék. Felhívjuk olvasóink figyelmét Kókai Lajos könyvkereskedőnek arra a kiadványára, .mit a napokban „A magyar református és ágost. hitv. evang. egyházi irodalom jegyzéke“ ez. alatt kibocsátott. Igaz örömmel fogadhatjuk e jegyzéket, mert eleddig még nem jelent meg ily terjedelmű s ily ügyesen csoportosított jegyzék a prot. irodalomról. Azt csak sajnálhatjuk, hogy az érdemes kiadó nem valósíthatta meg — elismerjük, hogy nem tőle függő okok miatt — azt a szándékát, hogy az eddig összesen nyomtatásban megjelent theologiai irodalmi csoportba tartozó művekről adjon egy teljes jegyzéket. Az irók és kiadók nem dolgoztak kezére. Á 32 oldalra terjedő füzet igy is elismerésre méltó tájékozást nyújt úgy az elméleti, mint a gyakorlati theologia mezején termett kalászok? ól
