Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-08-16 / 33. szám
537 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 538 készi szolgálatra, mely alkalommal az ünnepi beszédet János XV : 1—TO. alapigékről ő tartotta. A felszentelésre Török István és a pápai ekklézsia tanukul és követekül Hatos Bálint lovasok főhadnagyát, Pirithi Ambrus vajdát és Nagy János polgárt küldötte ki. 38) (Folyt, köv.) Vegyes közleményei;. — Az előfizetési pénzek és hirdetési dijak «zives beküldését tisztelettel kérjük. — Halálozás. A sárospataki ev. ref. főiskola derék énektanára Pásztor Sámuel í. hó 12-én elhunyt. Legyen maradandó emléke közöttünk ! — A moóri ev. ref. egyház hívei Csomasz Dezső kádártai lelkészt szándékoznak meghívni lelkészükül. A szerencsés választáshoz előre is gratulálunk! — Amint értesülünk egyházkerületünk őszi közgyűlése szeptember 28 és következő nap,ain lesz Pápán ; 27-én pedig lelkészfölavatás lesz. — A dimamelléki ev. rét. egyházkerület világi főjegyzője dr. Vécsey Tamás egyetemi tanár lett. Gratulálunk ! — A „Magyarországi tanítók országos bizottsága“ f- hó 18-án tartja évi rendes közgyűlését Budapesten a Ferencz Józset-Tanítók házában. — Népünnepély Nagykeszin. Junius 28-án nagy népünnepély volt Nagykeszin, melyet, Fej érváry Géza cs. és kir. kamarás nagybirtokos és a helyi lelkész rendeztek az ev. ref. templom javára s amelyen részt vett az egész Csallóköz intelligenciája. A vármegyei előkelőségek közül ott voltak Sárközy Aurél főispán, Baranyai Géza, Csetke Bála, Kánia Vilmos, Sárközy István családjukkal, ott voltak Ruttkay Béla, Losonczy Elemér, Emresz Lothár nagybirtokosok, Sárkány Ferenc, Erdélyi Zoltán, Emmánuel Sándor és számosán környékbeli birtokosok, lelkészek, jegyzők és tanítók. — Két óra után volt az ünnepi feivonu'ás. A cigány banda nagy társzekéren jött, melybe tiz bivaly vo t befogva, utána mezei virágokkal és zöld gályákkal díszített kocsik hozták a vendégeket. A felvonulás valóban festői látványt nyújtott. A versenytéren karók jelezték a megfutandó távolságot. A nézők helyén laci konyhák, hajó- és körhinták s más látványos bódék voltak, melyeket sűrűén látogattak. — A lóversenyek részletes leirását, e lap jellegénél fogva, mellőzzük. A lóversenyek között mindenféle tréfás versenyt rendezett Fejérváry Géza cs. és kir. kamarás ; igy volt siktutás, póznamászás, zsák futás, lepény evés, szamárverseny s más bohóságok, melyek a népet igen mulattatták. — Versenyek után tánc következett s a nép a szabadban reggelig vidáman mulatott. Fejérváry Géza pedig vengégei tiszteletére bált adott kastélyában. — Felül fizettek: Fejérváry Géza 100 kor., Csetke Béla és Sárközy István urak közötti fogadásból 100 kor., Fejérváry Gézánó 70 kor., alsó-káldi Káldy Otília Tompaháza, Ruprecht Olivér Sajtoskál; Csetke Béla Billegpuszta, Sárközy Aurél főispán Komárom, Barauyay Géza Kurtakeszi, Sólymos Károly Csicsó 20 — 20 kor. ; Ghiczy Dénesné Komárom, Losonczy Elemér Néma, Sárközy István Túr, Emresz Károly Bánhalma, Kánia Vilmos Nagyiéi, Emmánuel Sándor főbíró Nemesócsa, Csorba Józsefné Nemesócsa, Holczer Adolf Nemesócsa 10—10 kor.; Olga von Shal Szentpétervár 6 kor., Kúr Géza Kulcsod 5 kor., Korbuly Dezső dr. Nemesócsa 3 kor-, Grosser Dávid 3 kor. ; Galambos Emilia Nemesócsa, Alfey Zoltán, Fleischman Tini, Kalicza Sándor Ekel, Ruttkay Béla 2—2 kor. ; Alapi Gyula, Moreu Jenő, Galba Béla, Berencsy dr., Neuszidler Ernő, Zsemlye Géza, Kertessy dr., Kovács Lajos, Marossy János 1—1 kor. Tréfás tárgyak kisorsolásából árultak Fejérváry Lívia és Ladáuyi Lenke kisasszonyok 186 kor. 16 fillért. Összesen 707 kor. 16 fillér. Jegyekből befolyt 641 kor. 10 filllér Összes bevétel 1348 kor. 26 fill. Kiadás volt 103 kor. 15 fill. Maradt a templom javára : 1245 kor, 11 fillér. — A rendezés nagy munkáját Fejérváry Géza cs. és kir kamarás nagybirtokos és kedves csaladja látta el, ritka ügybuzgalommal és a sikerből az oroszlánrész őket illeti A lóversenyek rendezésénél Karcsay Gyular Uray Zoltán földbirtokosok és Fáy István főispáui titkár voltak szívesek közreműködni. Fogadják ezúttal is úgy a rende/.ők, mint a szives felülfizetők úgy a magam, mint egyházam nevében leghálásabb köszönetem őszinte nyilvánítását. Nagykeszi. Vályi Miklós, ev. ref. lelkész. — A szeptember 8-áll Pápán tartandó érettségi vizsgálaton a közoktatási kormányt dr. Erdélyi Pál kolozsvári egyet, könyvtári igazgató fogja képviselni. Pápára jönnek ezúttal a csurgói tanulók is. — Elismerés az érdemnek. Dr. Horváth Ödönt, az eperjesi ág. hitv, ev. jogakadémia derék igazgatóiét a ni. kir. közigazgatási bírósághoz ítélő bíróvá nevezte ki Ő Felsége a király. Dr. Horváth Ödön 16 esztendeig állt az eperjesi jogakadémia élén s ez idő alatt az intézetet a virágzás magas fokára emelte. Midőn új állásába megy, kész örömmel nyújtjuk neki az elismerés koszorúját és sikert kívánunk ott való működéséhez is ! — A M. Prot. írod. Társaság ez évi közgyűlése szeptember hó 23 — 24. napjain lesz Nagyváradon. Azoknak, kik a gyűlésen részt akarnak venni, f. hó 20-ig kell jelentkezniük Sulyok István nagyváradi ev. ref. espereslelkésznél. Kívánatos, hogy kerületüuk Jel készi kúra minél nagyobb számban legyen képviselve a közgyűlésen. — A Szent István napi munkaszünet. A cimben említett munkaszünetet illetőleg jó tájékozást nyújt s éppen ezért közöljük a következő bírósági ítéletet: „Ö Felsége a Király nevében ! A kassai kir. törvényszék, mint felebbviteli büntető bíróság a Décsmán György és társai ellen vallás elleni kihágás miatt a zsadáuyi kir. járásbíróság előtt folyamatba tett és az 1000. B) 2794. sz. a. kelt ítélettel befejezett bűnügyet a vádlottaknak a bűnösség megállapítása miatt bejelentett felebbezése folytán 1900, évi december hó 11-ik napján tartott nyilvános tárgyaláson . . . megvizsgálván s . . . vádlottak az 1891. évi XIII. t.-c. 1. §. és illetve az 1868. évi UH. t.-c. 19. § ának 2. bekezdésébe ütköző vallás elleni kihágás vádja alól felmentetnek. Indokok : Minthogy az 1868. évi 53. t.-c. 19. §-a csak a vasárnapokra rendel általános muukaszünetet ; ellenben Szent-István király napján az 1891. évi 13. t.-c. 1-ső §-a értelmében csak az ipari munkának kell szünetelnie ; továbbá minthogy az utóbbi említett törvényszakasz Szent-István napját nemzeti ünnepnek nyilvánítja ugyan, de sem ott, ahol ezt kinyilvánítja, sem a 7. § bau, ahol az 1867. évi 53. t.-c. 19. §-ának érvényben maradását kimondja, nem rendeli el, hogy ez utóbb említett törvény ezen nemzeti ünnepre is kiterjesztessék; minthogy a kbtk. 1-ső §-ának ama rendelkezését, hogy kihágást az a cselekmény képez, melyet a törvény vagy az ott megjelölt hatóságok kihágásnak njűlvánítanak, csak akként lehet értelmezni, hogy a kihágássá nyilvánítandónak világosan és kifejezetten kell az illető jogszabályban megjelöltetnie ; tehát annak, hogy e törvény valamely cselekményt kihágásnak kíván nyilvánítani, következtetések utján való megállapítása helyt nem foghat; de miután az 1891. évi 13. t.-c. 1. § a világosan azt rendeli, hogy Szent-Istyán király napján az ipari munkának kell szünetelnie, ebből pedig az következik, hogy törvényhozó akarata csakis az ipari munkának, nem pedig mint egyéb más munkának szünetelésére volt irányozva, mivel külön
