Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-08-02 / 31. szám
501 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 502 olyan példák, aminőkkel az illető tanuló a gyakorlati életben minden lépten-nyomon találkozik és azoknak hasznát veheti. Irányító eljárás e tantárgy tanításánál az, hogy figyelmeztessük a tanulót arra, hogy ha valamiből nagyobb mennyiséget ad avagy vesz, ha még olyan kitűnő fejszámoló is, — miként a jó kereskedő szokott, tartson magánál mindig készletben papirost, ceruzát, szóval írószert (noteszt) és bár számítsa ki a vett vagy eladott dolgot először fejből, de el ne mulassza soha azt papíron is utánaszámítani, mert a röpke gondolat elszáll és esalékony, de a papírra vetett szám megmarad. (Folyt, köv.) Darab Lajos, ref. néptanító. A pápai ev. ref. egyház története. A magyarországi reformált egyházak közül, kevés tudja megalakulását a reformáció kezdetéig visszavinni. Ezt részint annak tulajdoníthatjuk, hogy nálunk is éppen úgy, mint külföldön, az egyházi reformációt nem a régi egyháztól való különválásban, hanem magában az egyházban, az abba beczuszott visszaélések megszüntetésével óhajtották végrehajtani; részint annak, hogy ezen időből egy- vagy több közelkoru feljegyzés nem igen maradt reánk. De azért ami kevés adatot a pápai reformált egyház megalakulásáról ismerünk, abból történeti hűséggel meg lehet Írni ennek történetét. íróink Pápa reformációját külömböző időre teszik. Szatmár-Németi Mihály J) azt mondja, „Török Bálint hozatta Pápáról Bálint papot anno 1536 tájban Debrecenbe, ki elkezdette ott a reformációt és végbe is vitte. Ugyanez a Bálint pap már ennek előtte anno 1531. Pápát reformálta vala.“ Tolnai F. István is ezzel megegyezően állítja 2) hogy „Debreczent Bálint pap reformálta, kit Török Bálint hoza Pápáról alá 1536- ban,“ „Pápa városát 1531. Bálint pap vivé az evangéliomi világosságra.“ Jóllehet ezt mindenki olvashatta, mégis a későbbiek, minden elfogadható adatra való hivatkozás nélkül, Pápa reformációjának kezdetét előbbre, 1522-re tették. így Pápai Páriz Ferenc azt Írja 3), hogy „a mely esztendőben reformáltatott Ujhely, ugyanazon világosságot ugyanazon esztendőben gyújtotta meg Pápa városában, Istennek ama nagy szolgája, Bálint pap,“ s a História Diplomatica 4) Írója is Sátoralja-Ujhely 1522. évi reformáltatásáról szólván, azt mondja hogy „éppen abban az időben ugyanazt cselekedte Pápa városa is.“ Jóllehet maga az egyház azon kérvényében 5 6), melyet b Dominica Catechetica. Elöljáró beszéd. Kolozsvár 1677. 2) Az keresztyéni és apostoli tudomány s vallás utára vezető és az eltévelyedésről jó útra hozó Kalauz. — Kolozsvár 1679. 563. lap. 3) Rudus Redívivum, seu breves rerum ecclesiasticarum Hungaricarum iuxta et Transylvanicarum inde a prima reformatione commentarii. Szeben 1684. 31. lap. 4) História Diplomatica de statu religionis evangelicae in Hungária. 1710. 4. lap. 5) Lampe Ember: História ecclesiae reformatae in Hun-III. Károlyhoz küldött — arra hivatkozik, hogy itt a reformált vallást 1526 óta mindig szabadon gyakorolták : a pápai reform, egyház keletkezését 1531-nél előbbre még sem tehetjük, mert nem lehet felhozni az előbbi állítás igazolására semmi történeti tényt sem. Tóth Ferenc az 1522. évhez ragaszkodik, s azt mondja0), hogy „Török Bálint már 1522-ben az ő maga jószágaiban, nevezetesen Pápán a protestáns vallást hirdette,“ sőt azt másutt (magy. és érd. orszgi. prot. eccl. hist.) úgy adja elő, hogy „Bálint pap Pápán már 1522-ben elkezdette a reformációt és 1530-ig azt el is végezte.“ Mível Török Bálint 1536 szept. 30. nyerte Debrecent zálogba Zápolya Jánostól 7), — Bálint papját nem vihette ezen évnél előbb oda, de a Szatmár-Németi és Tolnai által felhozott időtől 1536-ig Pápa reformációját elvégezhette s az itteni egyház megalapítása után, még ezen évben elmehetett Debrecenbe. Hogy milyen hódítást tett Pápán a Bálint pap által 1531-ben kezdett reformáció ? Nincsenek róla adataink. De azon tény, hogy Gyzdawith Péter 1534 május 3-án kelt s Nádasdy Tamáshoz intézett azon levelében, melyben a Budáról jövő s nála öt napig időzött Sylvester Jánost pártfogásába ajánlotta, magát „pápai ludi magister“nek és „capellanus séd non papi$ticusu-nak írja 8), — minden esetre erős bizonyítékul szól amellett, hogy mikor Török Bálint 1536 ban új birtokára, Debrecenbe vitte Bálint papot: ekkorra már a pápai reformált egyház teljesen megalakult. Pápa reformátorául tehát Bálint papot tarthatjuk, aki a város földes urának, Török Bálintnak pártfogása alatt vitte ezt véghez. Tóth Ferenc azt Írja 9), Klein 10 * 12) után, hogy Bálint pap után Dévay Biró Mátyás volt a pápai prédikátor rövid ideig. De emellett csak valószínűségi okokat hozhatunk fel, mivel azonkívül, amit Ember Pál X1) és Bőd Péter X2) erre vonatkozólag emlékezetben hagytak, semmivel sem bizonyíthatjuk Tóth Ferenc felvételét. A magyar reformált egyház eme két kiváló XVIII. századi egyháztörténet Írója Dévayról egyező értelemmel mondja, hogy Pápán is hirdette az evaugéliomot. S ha erre vonatkozólag Révész Imre I3) azt írja, hogy „egykorú, sőt közel egykorú adatok és bizonyságok által is igazolható nem lévén, csak sejtelemképpen szerepelhet a történelem mezején“ : mivel azok után, amit Dévayról Szilády Áron közzé tett 14) garia et Transylvania. Utrecht 1728. 525. lap. Közli az 1719 febr. 16. kelt kérvényt. 6) A pápai reform, ekklézsia históriája. Komárom, 1808. 9. lap. — Magyar és erdélyországi prot. ekkl. hist. Komárom, 1808. 281. lap. 7) Révész Imre: Magyar Prot. Egyh. és Isk. Figyelmező Debrecen, 1874. 497. lap. 8) Szilády Áron: Régi Magyar Költők Tára. V. köt. Bpest, 1886. 266. lap. 9) Idézett mű 18., 44., 45. lap. 1#) Klein: Nachrichten Tomus II. p. 97. n) Idézett mű 73. lap. 12) História Hungáriáé Eccl. 237. lap. 18) Dévay Biró Mátyás élete és munkái. Pest, 1863. 28. 471. 14) Dévay Biró Mátyás Hittani kézikönyve. Bpest, 1897.
