Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-07-19 / 29. szám
Tizennegyedik évfolyam.29. szám. Pápa, 1903. Julius 19. A. lap szellemi részét illető közlemények a szerkeaztöségliez Kis József felelős szerkesztő czimére küldendők.-A_z előfizetési cLijals (egész évre 8 kor,, félévre 4: kor.), hirdetések, reclaim atiók Faragó János fómnnkatárs czimére küldendők. A népiskolai növendékek kézikönyvéről. (Vége.) Tagadhatatlan ugyanis, miszerint a népiskoláinkban ez idő szerint gyakorlatban levő sok könyves rendszer általános alkalmazása többféle nehézséggel jár. A szülőknek, esetleg az iskolát fenntartó egyházaknak aránylag nagy mértékű és bizonyos mértékben (amennyiben a beszerzett könyveket egész terjedelműkben jól felhasználni nem lehet) fölöslegesnek mondható megterheltetést okoz; de terheli magát az iskolát is. A falusi osztatlan vagy csak kevéssé osztott népiskola olyanformán van vele, mint a kis Dávid volt a Saul király fegyverzetével: «nem az Ő termetéhez való az!“ A nagyterjedelmü olvasókönyvek széles modorban irt olvasmánydarabjait az időnek az osztályok különválasztásából származó szétforgácsolása folytán csak részekre szakgatva lehet olvastatni, s mivel az olvasási készség megszerzéséhez gyakorlás, gyakorlás és gyakorlás szükséges, az olvasás gyakorlásának nagyrészét pedig az együttolvasoknak egymás olvasására való kölcsönös odafigyelése képezi: az osztatlan vagy kevéssé osztott iskola kisebb népességű osztályainak külön olvasókönyve s külön olvasásleckéi a figyelve gyakorlás alkalmának kevesbítését idézik elő; mivel pedig az olvasástanításnak legeslegelső célja az, miszerint az iskola tanulóit folyékony olvasásra képesítse: hogy a kellő gyakorlás el ne maradjon, az olvasmányok alaki s tartalmi tárgyalásának kell háttérbe szorulnia. Az egyes tantárgyakhoz használt külön tankönyvecskék olcsóságuk mellett is többe kerülnek, mint egy erősebb kötésű kézikönyv, mert gyorsan pusztulnak, könnyebben elverődnek és bár a tárgyat röviden, szinte vázlatosan adják elő, mégis vannak olyan részleteik, melyek az olvasókönyv hasonló tartalmú részei mellett fölöslegeseknek látszanak. Egyházunk tagjainak nagyrészét u. n. «kis emberek» képezik, kiknél nehány fölöslegesen kiadott fillér is érezhető veszteséget képez. Bizony alig van egyházunk, melyben a Sebestyén D. űr által említett panaszok föl-föl ne hangzanának s ez a körülmény a mi népiskoláink népszerűségét sehogysem segíti elő! S milyen szabású lehetne azon kézikönyv, melyet népiskolai növendékeink számára a népiskolai tanitásterv dolgának rendezése után lehetne célszerűen megszerkeszteni ? Erre vonatkozó véleményem szerint ügy lenne legjobb, ha a munka két darabból állana. Az első kötet az I. és II. osztály számára készülne, a második kötet pedig a III. IV. V. és VI. osztály, sőt az ismétlőiskola növendékeinek is kézikönyvét képezhetné. Az utóbbi kötet e szerint meglehetősen nagy terjedelmű lenne, de csakis igy érhetnők el azt a célt, hogy az osztályok együttes foglalkoztatásánál (s ez az osztatlan iskolákban az u. n. csendes foglalkozások «túltengésének» elkerülése szempontjából fontos), úgyszintén az ismétlő tanításnál íb, a kézikönyv minden fennakadás nélkül felhasználható legyen. Ez pedig olyan nagy előny, hogy a könyv tartós kiállításával járó (de valami fényes üzleti haszonra nem számított) árt mindenesetre nagyon megérné. Szólván a könyv külső alakjáról, legyen 29 Az egyház és iskola köréből. Á diMntiii ev. ref. egyházkerület hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap.
