Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-05-24 / 21. szám
345 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 346 Nagy gondot fordítottak eleink ezen késő századokban a tanulóknak hozzájuk illő ruházatban való megjelenésére is. Külön törvény írja elő, hogy mikből álljon egy diákos öltözet, s ez a törvény igy szól: „Mivel pedig az erkölcsök tisztasága nemcsak a külső társalgásban, hanem az ifjúság öltözetében és iskolai ruházatában is áll, senki se viseljen inkább katonákhoz, mind diákokhoz illő rövid kabátot, amelyiknek hossza legalább a kinyújtott és leeresztett kar hosszáig érjen, se hosszú hajat a mai divat szerint a nyakszirtjére és vállaira érőt ne neveljen, se keztyüket, amelyek inkább kérkedésre, mint célszerűségre valók, kivéve téli hideg időben bélelt kesztyűket. Az ellenszegülők és ruházatukban s hajuk viselésében az iskolai egyszerűséghez alkalmazkodni nem akarók egyszer-kétszeri intés utána tanuló-ifjuság kebeléből kizárandók.“ A városba kimenni engedelem nélkül nem is volt szabad; törvény rendelte, hogy: „Aki ebédre vagy vacsorára hivatott, vagy aki bárhová az iskolából a saját üdülése végett ki akart menni, a professzor tudta és engedelme nélkül azt megtenni senkinek sem szabad, ha pedig a professzor úrtól engedelmet nyert a kimenésre, két óra alatt visszatérjen, visszatérte után saját professzoránál jelentkezzék, a profeszzor ur távolléte esetében pedig a szeniortól kérjen engedelmet és visszaérkeztéről azonnal jelentést tegyen és senki se menjen ki egyedül, hanem másod magával.“ A büntetés itt is, mint ezen idők törvényeinél általában, a kisebb-nagyobb pénzbírság volt. Kis Ernő, főgimnáziumi tanár. Afegyes lgizíeménye!. — Az előfizetési pénzek és hirdetési dijak szives beküldését tisztelettel kérjük. — Lelkészválasztás. Az évek óta húzódó ajkai lelkészválasztási ügy, mely már-már egészen elmérgesedett, szerencsésen bevégződött; a gyülekezet egyhangúlag megválasztotta lelkészül Szabó Aladár tatai segédlelkészt, aki a választást el is fogadta. Gratulálunk ! — A pápai egyházmegyében elrendelt szavazás eredménye az lett, hogy egyházi főjegyzővé újra Vikár Vince tapolcafői lelkész választatott meg; tanácsbirók lettek : a) egyháziak Fazekas József és Kőszeghy József; b) világiak : Baráth István devecseri aljárásbiró és Huszár József devecseri főszolgabíró. — A pápai egyházmegye közgyűlése junius 10-én lessz Pápán. Előtte való nap délutánjára van összehíva az egyházmegyei lelkészi értekezlet és a tanügyi bizottság. — Kerületi tornaverseny volt f. hó 21-én Sopronban, mely versenyen a győri, székesfehérvári és pozsonyi tankerületből 21 tanintézet vett részt 1200 tanúlóval. Ott volt főiskolánk főgimnáziuma is 36 tanulóval, kiket K. Tóth Pál tornatanáron kívül Borsos István, dr. Kőrös Endre, dr. Lakos Béla tanárok s Earagó János igazgató kisértek el. Tanuló ifjúságunk ez alkalommal is megmutatta, hogy minden tekintetben hű gondozója az intézet jó hírnevének, amennyiben a versenyen 9 érmet s egy díszoklevelet szerzett ügyességével. Különösen kiváltak : Várady Károly VI. o. t., ki a magas ugrásban a legnagyobb eredményt érte el az egész versenyen, amennyiben rúi nélkül 1 m. 65 cmétert ugrott s Mészöly Miklós Vili. o. végzett ifjú, ki a 150 méteres pályán 6 méterrel előzte meg versenytársait a futásban. Kettőjükön kívül ezüst érmet (a legnagyobb díj) nyert még Horváth Kálmán VIII. o. v. t. rúdmászással. Bronzérmet nyertek : Fáncsik Jenő VII. o. t., Várady Károly VI. o. t. Vargha Gyula, Káldor Árpád, Horváth Kálmán, Somogyi Gyula VIII. o. v. ifjak. Csapattornászásért az intézet díszoklevelet kap; Csire Barnabás pedig a csapatnak ügyes vezetésével tűnt ki. A díjakat Széchenyi gróf főispán szép beszéd kíséretében osztotta ki a győzteseknek. Városig Tivadar tankerületi főigazgató külön is kifejezte elismerését Faragó János igazgató előtt az ifjak szép magatartásáért, ügyességéért. Szívből örvendünk főgimnáziumunk tanuló ifjúsága ezen újabb diadalának. Legyen ez biztatás a jövőre, aminthogy a jelen is a múltak példájára lelkesedett. — Tízéves találkozót tartanak junius 7-én azok, kik 1893-ban tettek érettségi vizsgálatot főiskolánk főgimnáziumában. Az összehívót Csajághy Károly komáromi alügyész bocsátotta ki. — Az egyetemes tanügyi bizottság folyó hó 25 és 26-ik napjain Budapesten gyűlést tart. A gyűlés főbb tárgyai: Jelentés a gimnáziumi (és főiskolai) Adattár- és alapítvány-kimutatás még fennálló hiányairól, a játékdélutánok ügyéről, a tanári nyugdíj-törvény, a tanári fizetésfokozatok megszüntetése s a bibliai szemelvények kiadása kérdésében. A gimn. rendszabályok revíziója. A gimn. évzáró vizsgálat kérdése. Jelentés a jogi szakoktatás reformjának mai állapotáról. Az ev. ref. tanító és tanítónőképző-intézetek rendtartására vonatkozó egyházkerületi határozatok. (Konventi jegyzőkönyv 63. szám.) A vallásos közoktatásügyi miniszter leirata egy ev. ref. tanítónak állami tanítóvá történt kinevezése tárgyában. (1902. dec. 14-én tartott egyetemes konvent 15. jegyzőkönyv szám.) Jelentés az ev. ref. felsőbb leányiskolák, polgári iskolák és internátusok, az ev. ref. tanító- és tanítónőképzők állapotáról, az ev. ref. népiskolákról, a theol. akadémiákról. A polgári fiú- és leányiskolák vallástani tanterve. Jelentés a hitoktatói állások szervezéséről. — Sok a középiskolai tanár. Sarudy György, főgimnáziumunk tanára arra figyelmeztet az Orsz. középiskolai tanáregyesület Közlönye legújabbi számában, hogy annyi a képesített középiskolai tanár, hogy mindnek helyet sem lehet adni. Az elhelyezés még nehezebbé válik, ha két egyetemünk jelenlegi bölcsészettani hallgatói megszerzik diplomáikat s állást kérnek a tényleg meglevő 198 középiskolában. Adatai szerint a bölcsészetkari hallgatók számának emelkedése 1894-ik évben kezdődik s azóta egyre fokozódik : 1894-ben ugyanis volt 526 bölcsészetkari hallgató. Végül azt a tanácsot adja, hogy már a 4-ik osztályt végzőket figyelmeztetni kellene, hogy menjenek gyakorlati pályákra, a VIII. osztályt végzőknek pedig egyenesen meg kellene mondani, hogy mi vár rájuk, ha a bölcsészeti kart az utóbbi évek arányában keresik fel.
