Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-05-10 / 19. szám
313 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 314 160. Hollósi Mihály, Kisbajom 1736 — 1739. 161. Hollósi János, Béc ? Hoboly 1750. 162. Horváth Adám. Született Tunyogon Szatmár megyében. Szathmáron a syntaxist végezte, onnan ment Debrecenbe, hol a logicat, rhetoricát elvégezvén 1782. Losoncon snbscribált. 1785-ben N.-Dobszára ment rectornak, 12 évig viselt tanítói hivatalt. Csokonai rektorságából Gyöngyösmellékre rendeltetett' papnak 1797-ben, Gyöngyösmellékről 1799-ben Viszlóba, Viszlóból 1803- ban Hobolba rendeltetett s hol maradt 1811-ig, ez évben Pettendre változott s ott egy esztendő múlva meghalt. 163. Horváth Eudre, elébb róm. kath. áldozár. Született 1821. nov. 5 én. Tanulmányait eleitől végig kitűnő sikerrel Győrben folytatta s végezte a papi szemináriumban. Nehány évig a gróf Bruoszwick családnál nevelősködött Martonvásárhelyen és Budapesten. A szabadságharc idején, mint tábori pap kezdettől végig a hadseregnél tartózkodott. A harci zaj elmúltával Győrbe tért mint otthonába vissza, ámde püspöke üldözése elől menekülnie kellett. Mint menekülő, hosszas bolyongása után Somogyba jött s a félre eső kisbajomban Mezey Pál lelkész halálálával talált csöndes menhelyet. Itt a szenvedett politikai s egyházi üldözés s néhány nevesebb ref. lelkészekkel érintkezés, meggyőződését lassanként átalakította s hozzánk a ref. egyház kebelébe áttérésre, vezette 1849 végén vagy 1850 elején. Az áttérési formaságok megtörténte után papi vizsgát tett a mi hitvallásunk értelmében s mint felszentelt ref. lelkész rendeltetett Csurgóra tanárnak s IT ik lelkésznek. 1854-ben Inkére ment rendes lelkésznek s ott szolgált 1896-ban történt haláláig. Az egyházmegyében tiszteletbeli jegyző, majd huzamosabb ideig tanácsbiró volt. Kitűnő műveltségű, finom modorú, udvarias egyén volt, egész lényén meglátszott, hogy nem kálvinista anyagból gyúrták. 164. Horváth József. Született Csurgón 1829-ben iparos családból. Elemi és gimn. tanulmányait szülőhelyén bevégezve Debrecenbe ment, de a szabadságharc kitörvén, tanulását félbe hagyta, honvéd lett s mint ilyen harcolt a fegyverletételig. A ‘harci zaj megszűntével ismét Debrecenbe költözött s végezte az akadémiai tanfolyamot kitűnő eredménnyel (ex omnibus eminens). Vissza szállván hazájába, az egyházmegye az éppen akkor szervezett csurgói gimn. új tanszékbe iktatta 1885-ben a tanári sovány jövedelmű állást a kutasi lelkészséggel cserélte föl 1859-ben s itt szolgált 1867-ig, amikor a szabási egyház választotta meg lelkipásztorává, innét 1885-ben a lábodi egyház hívta meg. Bábodról 1889-ben Visontára költözött s az egyházban végezte be munkás, közhasznú életét 1895 március 11-én. Az egyházmegyei közéletben mint censor, gyámpénztáros és tanácsbiró példás buzgalommal és ritka becsületességgel szolgált huzamos ideig. Gyermekei nem lévén, szorgalommal s ügyes gazdálkodással jelentékeny vagyonra tett szert s halálakor mintegy 15000 forintot hagyott végrendeletileg a maga és neje rokonai gyermekeinek, a két gyámoldának, a csurgói és debreceni iskoláknak, azon egyházaknak, melyekben mint lelkész működött, keresztfiai s leányainak. 165. Hubai Bálint, jött Külső-Somogyból, nagy korhely. Időközileg több egyházban megfordult. Rendes lelkészként szolgált Nemesdéden 1745—1747. Hőke L. a Prot. Egyh. Iskolai Lapok 1873. évi folyamában érdemileg jellemzi. 166. Huszár István, Szentbenedek 1720 — , Kadarkút 1728 —1756, Hatvan 1756—1761, Kadarkút 1761 — 1763 f. I) 167. Igmándi Márton. Csökölyi lelkész és belsősomogyi esperes a XVII. század vége felé. Demasként a a jelenvaló világhoz ragadván, mind papi, mind esperesi hivatalát letette, katholizált s kaposvári tisztartó lett bithagyása jutalmául. Meghalt a régi Írások szerint boldogtalanul, Kaposvárott. 168. Igmándi János, Nemeskisfalud 1749 — 1751. 169. Igriczei István, Zádor 1743—1749, Lábod 1749-1751. K) 170. Kábái János, Gy.-Mellék 1784 — 1790 f. 171. Kádas Mihály, Visonta 1739—1711, Hedrahely 1741-1719, Kutas 1747—1749. . . . Pata 1754— 1763, Béc 1713—1766, Pata 1766—1770. 172. Kacsóh Lajos. Született Nagy-Kun-Karcag városában 1812. nov. 19-én az elemi iskolát és a gimn. tanfolyam ott tanított részét bevégezvón, a debreceni főiskolába ment, hol az akad. tanfolyamot végezve, 1834- ben Somogyba a nagybajomi egyházba jött rektornak. Az egyházmegyének akkor N.-Bajomban lakott elnökei csak hamar felismervén a fiatal tanítónak vas szorgalmát és alapos készültségét, igyekeztek őt a csurgói gimnázium részére tanárul megnyerni. így lett, hogy 1837-ben az akad. tanítóság befejezése után, midőn még előzőleg a papi vizsgát is letette s mint ilyen lelkészül felszenteltetett volna, tanárrá megválasztatott s választói benne nem csalatkoztak. Mint tanár — bár az akkori beosztás szerint a második lelkészi teendőkkel is el volt foglalva — teljes oda adással s ifjú hévvel fáradozott. Az akkori idők szelleme szerint a fegyelem gyakorlásában vasszigoru, de személyválogatás nélkül igazságos, a tankezelésben biztos és alapos tanerő. Nem csak én, de velem összes volt tanítványai, mondjuk, hogy a mit még ma is az exact tudományokból tudunk : Kacsóh Lajosnak köszönhetjük. Nagy-Bajom. Id. Csire István. jegyes I^üzteményEf;. — Az előfizetési pénzek és hirdetési dijak szives beküldését tisztelettel kérjük. — Gyászhirek. Vettük a következő gyászjelentéseket: A csurgói ev. ref. főgimnázium tanári testületé, mély fájdalommal jelenti, hogy szeretett kartása Matter János tanár folyó évi május hó 2-án reggel, életének 42-ik — intézetünkben való működésének 12-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Nyugodjék békében! Az ev. ref. Jő gimn. tanári testületé.