Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1903-04-05 / 14. szám

225 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP. 226 a mikor azt nyilvánította, hogy a beszéd- és értelem­­gyakorlatokat oly módszernek (?) tekinti, „a mely min­den osztályban és minden tantárgynál, a tanítás min­den óráján, a tanító keze ügyében kell, hogy legyen, mert azon közvetíti a tudást és az ismeretet11. Ez any­­nyit tesz : „Tanitó, jól értsd a tanítás általános elvei­nek az alkalmazását!“ Kérem, nem erre kellene önnek minket oktatni, hanem inkább mutatta volna be azt, hogyan vigyük át az életbe a beszéd- és értelemgya­korlatok tanítására vonatkozó kölönös szabályokat. — Természetes, erre csak abban az esetben adhatna fele­letet, ha a 6 — 7 éves gyermekeket alaposan ismerné. Lássa : mire jut az ember, ha csak műkedvelő. (Folyt, köv.) Láng Mihály. A komáromi ref. egyházmegye rendkívüli közgyűlése. A komáromi ref. egyházmegye március 25-én Rév- Komáromban rendkívüli közgyűlést tartott Veress Ede ■esperes és dr. Darányi Ignác miniszter, egyházmegyei gondnok kettős elnöklete alatt. Esperes ur buzgó imája és egyházmegyei gondnok ur rövid megnyitó beszéde után felolvastatott Mórocz Mihály ó-gyallai lelkész jelentése az egyházmegyei tiszt­­ujitás alkalmából beérkezett szavazatokról. A régi tiszt­viselők majdnem mind egyhangúlag vagy általános szó­többséggel meglettek újabb tiz évre választva. Szükebb körű szavazás rendeltetett el egy — halálozás által megüresedett — lelkészi tanácsbiróságra Varga József padányi és Balogh Elemér pozsonyi lelkészek között. Két világi tanácsbiróságra: Kálmán Rudolf, Dalotti Ödön, dr. Ádám Endre és Domány János urak között. Lelkészi aljegyzőségre Kovács Géza bátorkeszi és Boross Kálmán kamocsai lelkészek között. Világi aljegyzőségre dr. Kiss Gyula és Marosa György között. Lelkészi számvevőségre Mórocz Mihály és Végh Béla lelkészek között. Ezután a konventi törvénytervezet téteett bírá­lat tárgyává az alsó-csallóközi, mátyusvidéki és vág­­melléki bizottságok munkálatai alapján. Meglehetős sok kisebb és nagyobb fontosságú módositás, toldás és el­hagyás lett elfogadva. Vajha a felsőbb körök is kellő figyelemre méltatnák javaslatainkat! Elvi jelentőségű határozataink közül kiemelem azon óhajtásunkat, hogy a kerületi képviselőket és a konventi tagokat is a presbyteriumokkal kívánjuk válasz­tatni. Kívánjuk továbbá, hogy a 189. §-nak ezen zára­dékához, hogy : „A tárgy megnevezéséről, a hely s idő megállapításáról a konvent gondoskodik“, toldassék még ez: ,,de az egyházkerületek felterjesztéseit, melyek a konventi javaslatban nincsenek, a tárgysorozatba fel kell venni11. Kívánjuk, hogy a 196. §-ban mindkét helyen 2000 kor. tétessék az 1600 kor. helyett. Kívánjuk a 199. §. második bekezdésének a máso­dik fele, hogy töröltessék, valamint a 200. §-nak első és harmadik bekezdése is; ugyanezen § második bekez­désének kezdő szavául tűzessék ez a szó rTheologiaiu. „A kegyeleti idő“ cimü szakaszt sérelmesnek tart­juk özvegyeink és árváinkra nézve, mert szerzett jogo­kat semmisitene meg. Főtiszteletü püspök urunk első javaslata alapján óhajtjuk ezen egész szakaszt újból szövegezni. Sérelmesnek tartjuk a 315. és 320. §-okban a közalapi járulékoknak 1V2 °/o'ra való emelését az eddigi egy százalék helyett. Jelenlegi viszonyaink között, midőn az egyházi adó leszállításán dolgoznak és a lel­készi kongnia már életbe is lépett, sem időszerűnek, sem indokoltnak nem találjuk a közalapi járulékoknak adó-forint után az eddiginél felényivel való felemelé­sét. Zsinati törvénykönyvünk 433. §-át, mely ellentét­ben van az országos törvénynyel, még az 1897. évi konvent jkvének 26-ik pontjában előjegyezte a módo­sítandó §-ok közé és most a konventi tervezet a 495. §-ba szóról-szóra átvette. Bizony nagy kár, hogy a hosszas tépelődést, tűnő­dést, huza-vonát bámulatos gyorsaság követte. A ter­vezetnek legalább félévvel előbb meg kellett volna jelenni, hogy a rendelt időre a módosításokat, javasla­tokat alaposan megbeszélve, áttanulmányozva állhattunk volna elő, hogy uj törvénykönyvünk mind az öt egy­házkerületnek közóhaja szerint láthatna napvilágot. Ezután esperes ur időközi elnöki intézkedéseit jelentette be a közgyűlésnek, melyek mind helyeslőleg lettek tudomásul véve. A belső-somogyi egyházmegye átiratához egyház­megyénk hozzájárul, valamint a Prot. Irodalmi Társulat és a szatmári Lorántjfy Zsuzsánna egyesület kérvé­nyeihez is. Sajnálattal hatottuk, hogy a jókai egyház az egye­dül pályázó segédlelkészt nem volt hajlandó lelkészéül elfogadni. Csekély népességű, de hitbuzgóságban erős határszéli egyházunk lelkészi állomására uj pályázat lesz hirdetve, mert a törvény által megengedett egy­házmegyei berendelésnek a pályázó segédlelkész se volt hajlandó magát alávetni, inkább megy Ulavára papnak. Megdöbbenéssel hallottuk, hogy az örökös tanitó­­hiányban szenvedő kis-mányai egyház földjét lefoglal­ták az odiózus 30 filléres tanítói nyugdíjhátralékokra. Boross Kálmán öt évig viselt körleikészi és egy­házmegyei lelkészértekezleti jegyzői tisztségeiről lemon­dott. Az előbbire Soós János zsigárdi, az utóbbira Udvardi Gyula madari lelkészek lettek megválasztva. Ezeken kivül még több kisebb ügy nyert elinté­zést Darányi miniszter, gondnokunk folytonos jelenléte mellett. VÁGMELLÉKI. Vegyes knzíeméiiyeh. — Az előfizetési pénzek és hirdetési dijak szives beküldését tisztelettel kérjük. — Lelkészválasztások. A lévai ev. ref. epyház Birtha József segédlelkészt, az etei egyház Veresmarthy Károly tárkányi lelkészt, a magyar újfalusi egyház pedig ifi’. Bocsor Lajost választotta meg lelkipásztorává. Gra­tulálunk !

Next

/
Oldalképek
Tartalom