Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1903-03-29 / 13. szám

209

DUN ANT ÜLI PROTESTÁNS LAP.

210

lemesen nagy avatottsággal fejti ki aztán, hogy az ősember kultusából mint fejlett ki a magasabb szellemi valóságokba helyezett hiten át a monotheismus. Kimutatja, hogy a jelenkor emberének életéből nem hiányzik az ősi fetisimádás. A samanismus nyomaira találunk a sok babonában, kuruzsolásban, amulettek tiszteletében s a pápisták ördögüzési stb. ceremóniáiban.

Tóth Pál „A teremtő eszméje a nevelésben“ cim alatt a következő alapgondolatot részletezi : A Teremtő a férfit családfentartónak, a nőt családgondviselőnek rendelte a társadalomban ; következéskép a nevelésnek oda kell törekedni, hogy úgy a férfi, mint a nő a számára kijelölt helyet megállja.

Ennek utána Kapi Béla fejezi be fentebb említett bölcselmi dolgozatát az „Ember tragédiájának világnézetéről.“

Az „Egyházi Szemle“ a bádeni nagyhercegség felekezetközi viszonyait ecseteli, melyek nagyon hasonlítanak a magyar viszonyokhoz. Mint nálunk a jöttment szerzetrendek invasiója tartja izgalomban a nemzet belső nyugalmáért aggódó lelkeket : úgy Baden polgársága is egy új kultúrharc kitörésétől félhet az esetben, ha sikerül a férfi szerzetesrendeknek az állam kapuit megnyittatni. Vajha, mint ott nem nézik egykedvűen a fenyegető veszedelmet, úgy mi magyarok is serkennénk fel s szoritanók vissza a minden vonalon szemérmetlen tolakodással előnyomuló klerikalismust.

Az „Irodalmi Szemle“ Van Oosterzee-nek Antal Géza hittanár kitűnő fordításában megjelent „Kátémagyarázatait“, dr. Kampis Jánosnak „Az állami anyakönyvezésére vonatkozó összes szabályokat magába ölelő rendszeres gyűjteményét, a külföldi könyvpiacról Krauss F. N. „Cavour“-ját s Spahn M. „Der grosse Churfürst“ c. müvét ismerteti.

Mindkét füzet valamennyi közleménye a szokott magas színvonalon áll s igen érdekes dolgokat tár az olvasó elé.

Mezőlak.

Gr. Szabó Mihály,

ref. lelkész.

Melles IjizÍEinényElL

— Az előfizetési pénzek és hirdetési dijak szives beküldését tisztelettel kérjük.

— A pápai egyházmegye e héten tartotta azt a rendkívüli közgyűlését, a melyen megtette észrevételeit a konventi törvényjavaslatra. Általában úgy vélekedtek a jelenvoltak, hogy sok fölösleges, hiába való változtatást céloztak a javaslattevők, kiváltképpen a javaslatnak a gyülekezetekről és egyházmegyékről szóló részében. Mellőzni kívánja az új rossz címet s helyette egyszerűen a „református“ nevet, a mi egészen átment már a köztudatba, óhajtja törvényesíteni; mellőzni kívánja a rendkívül bőbeszédű esküformákat, a lelkészek részére adott s a poimenikába való terjedelmes és mégis fogyatékos utasításokat. Az egyházi adót a személy adón kívül mindenkire állami adója 10°/0-ában óhajtja kiróni; a hiányzó összeget adja az állam. A közalapnál kívánja, hogy annak tőkéjéből vehessenek kölcsönt a gyülekezetek, sőt egyesek is kellő biztosíték mellett. A bíróságnál törölni kívánja azt a célba vett újítást, hogy a társelnök is szavazzon, mert ez kellemetlenségeket szülhet éppen az elnökség között. A tanitók fizetését egészen az állami tanítóké szerint kívánja megállapittatni.

— Egyházmegyei gyűlés. A komáromi ev. ref, egyházmegye f. hó 25-én tartotta közgyűlését Komáromban, mely alkalommal az egyházi törvények tervezetét vitatta meg.

— A húsvéti YaCíltio főiskolánk főgymnasiumában ápr. 4-től 20-ig tart. A legatioválasztás ápr. 3-án lesz, a

Il-ik időszakról szóló Értesítőket április 4-én, d. e. 10 órakor kapják ki a tanulók.

— Szép eredmény. A Komáromban a tél folyamán rendkzett szeretetveudégségek tiszta jövedelme 370 korona lett. Az összegen a komáromi prot, nőegylet s a református ifjúsági egyesület egyenlő arányban osztozik.

— A „Bethlen Gábor-KÖl*“ teljesen díjtalanul protestáns nevelőket közvetít. Ezzel is segíteni akar egyrészt a szegényebb, de tehetséges és becsületes ifjakon, másrészt a protestáns társadalomnak is szives szolgálatot tesz, mert teljesen megbízható, minden tekintetben megfelelő nevelőket küld akár vidékre, akár a fővárosba. — Kérjük tehát a protestáns társadalmat, hogy forduljon titkári hivatalunkhoz (Budapest, IV. kér. fó'vámtér 3. sz. III. 19.) Jelezze, hogy milyen képzettségű, mihez értő (zene, nyelvek) oktatót, társalgót, nevelőt óhajt? Mennyi lesz az elfoglaltsága ? milyen a javadalmazása ? És mi a legnagyobb szívességgel, gyorsasággal s körültekintő gondossággal felelünk meg az önként magunkra vállalt kötelességnek. Budapest. Gyokössy Endre főtitkár.

— Az országos református tanáregyesület választmánya április 18 án Debrecenben gyűlést tart. A gyűlés tárgyai: 1) Jelentés e conventhez intézett fölterjesztésnek, valamint a tanári fizetési fokozatok eltörlésének tárgyában beadott kérvények sorsáról. 2) Rendtartási kérdések. Előadja Siuka Sándor 3) Esetleges indítványok.

— A veszprémi ev. ref. egyházmegyei Tanító Egylet márc. hó 25. tartotta rendkívüli közgyűlését; főtárgy „A tanitók fizetésrendezézéről megjelent törvényjavaslat, melyről Darab Lajos kartársunk már a közelebbi D. P.

L.-ban föl is szólalt. Több érdemleges hozzászólás után határozatilag kimondatott: kerestessék meg a Nt. és Tek. egyházmegyei közgyűlés egy, a felsőbb hatóságainkhoz benyújtandó és felterjesztendő „Felirat“-tal, — mely feliratban azon jogos kérésünknek adunk kifejezést: hogy a felekezeti tanitók fizetésre, osztályok szerinti emelkedése, korpótléka és nyugdija — az állami tanítókéval egyenlően állapittassék meg. Használja fel egyházi felsőbbségünk azon szentesített törvény által is biztosított jagainkat, melyek az 1848. XX. t. c. szellemében egyházainkat megilletik. S igy, úgy a valláserkölcsi, mint nemzetiségi szempontból fontos népiskoláinkat felfogják keresni a legjobb tanerők, mert a tisztességes megélhetés, nyugdíj biztosítva leend a felekezeteknél is oly mértékben, mint az államnál. Mert, nem tekintve valláserkölcsi nevelésterén kifejtett szorgalmas munkánkat — ki tagadhatja, hogy mi is tanítunk úgy, mi is tanítunk annyira, mint az állami tanitók. Legyen tehát egyenlő munka után egyenlő jutalom is!! Az elnökség felhivatott arra is, hogy hasonló szellemű mozgalom megindítására kéressenek fel a többi felekezeti Tan.-egyletek is, hogy a méltányos kérésünk „egyesült erővel“ annál biztosabb sikere vezethes-