Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-07-06 / 27. szám
469 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 470 főszolgabíró, a verőcei ev. ref. egyház pedig Groszy Jenő lelkész vezetése alatt tisztelgett. Sárközi) Aurél mindegyik küldöttségnek szép szavakban válaszolt. Majd felolvasták Darányi Ignác ministernek, mint a szomszédos komáromi egyházmegye gondnokának üdvözlő sürgönyét, mit a közgyűlés köszönettel fogadott és üdvözléssel viszonzott. Ezután folytatták a közgyűlés napirendjét és első sorban is felolvasták Sárközy Aurélnak alapító levelét, mely szerint az egyhmegyebeli lelkész-özvegyek és árvák alapja javára 1000 koronát adományozott és fizetett be. A. gyűlés további folyamán újból megválasztották az időszaki tanács volt tagjait, egyházkerületi képviviselőkké pedig Juhász Lajost és Kallós Jánost. Gyűlés után közebédre gyűltek Össze a jelenlevők, mint az új gondnok vendégei. A pezsgőnél Sárközy Aurél gondnok emelt poharat a királyért, azután pedig az egyházmegyét éltette. Nagy Gedeon esperes, Laszkáry Gyula főrendiházi tag, Antal Gábor püspök, Konkoly Tliege Béla kerületi tanácsbiró, Kovács Ferenc kir. tanácsos, Juhász Pál esperes Sárközy re, Veress Ede esperes Sárközy nejérei Oroszy Jenő Antal Gábor püspökre és nejére mondtak áldomást; Sárközy Aurél meg Hegedűs Sándort az egyházkerület új főgondnokát éltette. Felköszöntőket mondtak még: Kovács Sebestyén Endre, Antal Gábor, Oroszy Jenő, Rákóczi) István, Pólya Lajos stb. Hegedűs Sándorral, Sárközy Aurél és Antal Gábor feleségeikkel táviratban közölték a rájuk mondott áldomást. Ezután egy szép nap kedves emlékével oszlott szét az ünneplő közönség a szélrózsa minden irányában. — h. Barsi ev. ref. egyházmegye közgyűlése A barsi ev. ref. egyházmegye közgyűlést tartott junius hó 24 dikén Léván, melyet 23-án tanügyi gyűlés előzött meg. Nt. Juhász Pál esperes imával nyitotta meg a közgyűlést, a tőle is ritkán hallott ékesszólással. A Szentlélek munkás, támogató erejét, az igazság, a békesség és a türelem lelkét, az egyházmegye közgyűlésére az Isten áldó és felemelő kegyelmét kérte. ima után a gondnok ngs Kovács Sebestyén Endre üdvözölte, röviden, keresetlen szavakban a közgyűlést, megemlékezett egyetemes egyházunk elhunyt nagy alakjairól Szilágyi Dezsőről és Tisza Kálmánról, úgy a haza, mint az egyház érdekében kifejtett munkásságaikat, nagy és elévülhetlen érdemeiket méltatva javasolja, hogy emlékük jegyzőkönyveinkben örökittessék meg, családjaikhoz pedig részvétirat intéztessék, mely egyhangúlag el is fogadtatott. —- Ugyancsak az ő indítványára Nagym. Hegedűs Sándort, a dunántúli egyházkerület új főgondnokát az egyházmegye táviratilag üdvözölte. Alakulás után az esperesi jelentés tárgyaltatott. A jelentésből meggyőződhetett mindenki, hogy egyházmegyénk területén a hitélet, jó erkölcs virágzik, hogy „mindenek ékesen és jó rendben vannak, hogy csak itt, ott van baj, hogy néhol nagyon bőven bánnak áldomások tárgyában az egyház vagyonával, hogy az egyházak ingó és ingatlan vagyona közel 4 m'llio korona. Javaslatokat is tesz, melyeket elfogadott az egyházmegyei közgyűlés. Az esperesi jelentés tudomásul vétele után az egyházmegye területén történt választások megerősitése. következett. Mind simán ment, minden ment szinte gőz és villamerővel, mig a kisszeosei tanitóválasztáshoz nem jutottunk. Ennél az esetnél, a megválasztott okmányainak felmutatása nyomán kitűnt, hogy a minősítéshez megkivántató gyakorlati éveiből 1 és 1/i év hiányzik, nem tartatott meg az egyházkerületi szabályrendelet, persze hogy az egyházmegye nem tartotta megerősithetőnek ezt a választást. Különösen jó hatást tett ez az igazán higgadt és törvény iránti tiszteletet követelő s parancsoló eljárás az egyházmegye részéről a tanítóknál, kik meggyőződtek arról, hogy van a ki igazán őrködik egyháztörvényeink, statútumaink megtartása felett. — Persze, hogy felebbezés alá került megint az ügy. Kíváncsian várjuk megint a ft. kerület határozatát. A tanügyi bizottság javaslatai elfogadtattak, határozattá emeltettek, nem külömben a számvevőszék jelentése is tudomásul vétetett. A többi, majdnem mind házi ügy letárgyalása után szót emelt Patay Károly, az egyházra, főjegyzője s előadja, hogy ideális eszmékkel eltelve állott az egyházmegye szolgálatába, egyházáért, annak érdekeiért önzetlenül kész volna vérét is ontani, hogy igaz lelkesedéssel, ügyszerrtettel kívánta az egyházmegyét s a közügyeket szolgálni, de látja, hogy e téren teljesen egyedül áll, hogy magára van hagyatva az ideális munkálkodás, az igazság, törvénytisztelet terén, tehát beadja lemondását, félre áll s nem reüectál semmiféle egyházmegyei tisztségre. No hát erre az egyházmegyei gondnoktól correct és megérdemlőit választ kapott. Kár megvouni akarni az egész egyházmegyétől azt, a mi az embernek legszebb, legkiválóbb jellemvonása. Gyűlés végeztével közebédre gyűltek össze a közgyűlés tagjai, hol felköszöntőkben nem volt hiány. Igaz nem is dobálódzott senki a dictiókkal, mert csak 2 óra után jutottunk az ebédhez. 4 órakor meg vonatra kaptunk s mentünk haza, hogy otthon is elmélkedjünk a közgyűlésen történtek felett. Yéüh István. Főiskolai igazgatótanácsi gyűlés. A főiskolai igazgatótanács időszaki tanácsa f. hó 3-án tartotta gyűlését Pápán, Czike Lajos főiskolai gondnok és dr. Segesdy Ferenc elnöklete alatt. A gyűlésen a tagok majdnem teljes számmal jelentek meg, ott volt Antal Gábor püspök is, kinek az iskola iránt való érdeklődését tanúsító megjelenéséért Czike Lajos elnök meleg szavakban mondott köszönetét. Tisza Iíál-
