Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-06 / 27. szám

469 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 470 főszolgabíró, a verőcei ev. ref. egyház pedig Groszy Jenő lelkész vezetése alatt tisztelgett. Sárközi) Aurél mindegyik küldöttségnek szép szavakban válaszolt. Majd felolvasták Darányi Ignác ministernek, mint a szomszédos komáromi egyházmegye gondnokának üd­vözlő sürgönyét, mit a közgyűlés köszönettel fogadott és üdvözléssel viszonzott. Ezután folytatták a közgyűlés napirendjét és első sorban is felolvasták Sárközy Aurélnak alapító levelét, mely szerint az egyhmegyebeli lelkész-özvegyek és árvák alapja javára 1000 koronát adományozott és fizetett be. A. gyűlés további folyamán újból megválasztották az időszaki tanács volt tagjait, egyházkerületi képvi­­viselőkké pedig Juhász Lajost és Kallós Jánost. Gyűlés után közebédre gyűltek Össze a jelenle­vők, mint az új gondnok vendégei. A pezsgőnél Sárközy Aurél gondnok emelt poha­rat a királyért, azután pedig az egyházmegyét éltette. Nagy Gedeon esperes, Laszkáry Gyula főrendiházi tag, Antal Gábor püspök, Konkoly Tliege Béla kerületi ta­­nácsbiró, Kovács Ferenc kir. tanácsos, Juhász Pál es­peres Sárközy re, Veress Ede esperes Sárközy nejérei Oroszy Jenő Antal Gábor püspökre és nejére mondtak áldomást; Sárközy Aurél meg Hegedűs Sándort az egy­házkerület új főgondnokát éltette. Felköszöntőket mond­tak még: Kovács Sebestyén Endre, Antal Gábor, Oroszy Jenő, Rákóczi) István, Pólya Lajos stb. Hegedűs Sándorral, Sárközy Aurél és Antal Gá­bor feleségeikkel táviratban közölték a rájuk mondott áldomást. Ezután egy szép nap kedves emlékével oszlott szét az ünneplő közönség a szélrózsa minden irányában. — h. Barsi ev. ref. egyházmegye közgyűlése A barsi ev. ref. egyházmegye közgyűlést tartott junius hó 24 dikén Léván, melyet 23-án tanügyi gyűlés előzött meg. Nt. Juhász Pál esperes imával nyitotta meg a közgyűlést, a tőle is ritkán hallott ékesszólással. A Szentlélek munkás, támogató erejét, az igazság, a bé­kesség és a türelem lelkét, az egyházmegye közgyűlé­sére az Isten áldó és felemelő kegyelmét kérte. ima után a gondnok ngs Kovács Sebestyén Endre üdvözölte, röviden, keresetlen szavakban a közgyűlést, megemlékezett egyetemes egyházunk elhunyt nagy alak­jairól Szilágyi Dezsőről és Tisza Kálmánról, úgy a haza, mint az egyház érdekében kifejtett munkásságai­kat, nagy és elévülhetlen érdemeiket méltatva java­solja, hogy emlékük jegyzőkönyveinkben örökittessék meg, családjaikhoz pedig részvétirat intéztessék, mely egyhangúlag el is fogadtatott. —- Ugyancsak az ő in­dítványára Nagym. Hegedűs Sándort, a dunántúli egy­házkerület új főgondnokát az egyházmegye táviratilag üdvözölte. Alakulás után az esperesi jelentés tárgyaltatott. A jelentésből meggyőződhetett mindenki, hogy egyház­megyénk területén a hitélet, jó erkölcs virágzik, hogy „mindenek ékesen és jó rendben vannak, hogy csak itt, ott van baj, hogy néhol nagyon bőven bánnak áldo­mások tárgyában az egyház vagyonával, hogy az egy­házak ingó és ingatlan vagyona közel 4 m'llio korona. Javaslatokat is tesz, melyeket elfogadott az egyházme­gyei közgyűlés. Az esperesi jelentés tudomásul vétele után az egy­házmegye területén történt választások megerősitése. következett. Mind simán ment, minden ment szinte gőz és villamerővel, mig a kisszeosei tanitóválasztáshoz nem jutottunk. Ennél az esetnél, a megválasztott okmányai­nak felmutatása nyomán kitűnt, hogy a minősítéshez meg­­kivántató gyakorlati éveiből 1 és 1/i év hiányzik, nem tartatott meg az egyházkerületi szabályrendelet, persze hogy az egyházmegye nem tartotta megerősithetőnek ezt a választást. Különösen jó hatást tett ez az igazán higgadt és törvény iránti tiszteletet követelő s paran­csoló eljárás az egyházmegye részéről a tanítóknál, kik meggyőződtek arról, hogy van a ki igazán őrködik egyháztörvényeink, statútumaink megtartása felett. — Persze, hogy felebbezés alá került megint az ügy. Kí­váncsian várjuk megint a ft. kerület határozatát. A tanügyi bizottság javaslatai elfogadtattak, ha­tározattá emeltettek, nem külömben a számvevőszék jelentése is tudomásul vétetett. A többi, majdnem mind házi ügy letárgyalása után szót emelt Patay Károly, az egyházra, főjegyzője s előadja, hogy ideális eszmékkel eltelve állott az egy­házmegye szolgálatába, egyházáért, annak érdekeiért önzetlenül kész volna vérét is ontani, hogy igaz lelke­sedéssel, ügyszerrtettel kívánta az egyházmegyét s a közügyeket szolgálni, de látja, hogy e téren teljesen egyedül áll, hogy magára van hagyatva az ideális mun­kálkodás, az igazság, törvénytisztelet terén, tehát be­adja lemondását, félre áll s nem reüectál semmiféle egyházmegyei tisztségre. No hát erre az egyházmegyei gondnoktól correct és megérdemlőit választ kapott. Kár megvouni akarni az egész egyházmegyétől azt, a mi az embernek leg­szebb, legkiválóbb jellemvonása. Gyűlés végeztével közebédre gyűltek össze a köz­gyűlés tagjai, hol felköszöntőkben nem volt hiány. Igaz nem is dobálódzott senki a dictiókkal, mert csak 2 óra után jutottunk az ebédhez. 4 órakor meg vonatra kap­tunk s mentünk haza, hogy otthon is elmélkedjünk a közgyűlésen történtek felett. Yéüh István. Főiskolai igazgatótanácsi gyűlés. A főiskolai igazgatótanács időszaki tanácsa f. hó 3-án tartotta gyűlését Pápán, Czike Lajos főiskolai gondnok és dr. Segesdy Ferenc elnöklete alatt. A gyű­lésen a tagok majdnem teljes számmal jelentek meg, ott volt Antal Gábor püspök is, kinek az iskola iránt való érdeklődését tanúsító megjelenéséért Czike Lajos elnök meleg szavakban mondott köszönetét. Tisza Iíál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom