Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-07-13 / 28. szám
495 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP , 49.6 mint kell egyengetni egy szegény, hazatérő, tékozló fiú előtt a kellő fogadtatás ösvényét s a meglakolt Ulket visszadui önmagának, a családnak, a társadalomnak, a nagy Istennek. E megindító, meggyőző párbeszédet melegen aján'om a lelkipásztorok figyelmébe. A 3-ik beszédet betegnél urvacsoraosztáskor mondotta Andrásy Kálmán. Szerző tagadhatatlanul meglatolta beszéde minden egyes szavát. Imádsága azonbau nem versenyezhet nagy Révészünk bűnbánati imádságaival. Erő, szin, zamat dolgában elmarad emezektől. IV. Imádságok. A) Alkalmi imádságok, 1. ez. Presbyter választáskor mondotta elő és utókönyörgését Kiss Áron püspök. 2. sz. Templom- és toronyavatáskor mondotta ugyanő. Ugylátszik, a régiek jobban tudtak imádkozni, mint a mai nemzedék. A 8. és 4. számút Mitrovics Gyula irta. Az előbbi templomavatáskor, az utóbbi reformatio emlékünnepén használható. A 3-ik kissé hosszú, a 4 iknek második bekezdése pedig elmélkedés. Ettől eltekintve kifogástalan imádságok. Az 5. sz. Biky Károly esperesé. Attól eltekintve, lmgy néhol nem egyenest Istenhez beszél, gáncs nem érheti. A 6. sz. Czinke Istvántól reformatio emlékünnepére való. Szerzőnek vannak szép gondolatai, de még nem kiforrott imádságiró. 7. és 8. sz. a. Dombi Lajos békésgyulai lelkész imádságai következnek. Az elébbi 1T)0 éves templom emlékünnepén, az utóbbi márc. 15 én használható. Csak nagy jóakarattal nyilváníthatók jó alkotásu imádságoknak. Sokkal jobb, ügyesebb márc. 15-re a 9. sz. imádság. Irta Török Imre lelkész. Értékben melléje sorakozik a 10. sz. a Rácz István lelkészé. A 11. és 12. sz. a. okt. 6-án mondandó imádságok következnek. Szerzői : Biki Károly és Dombi Lajos. Némely kisebb hibáik előtt szemet hunyva, jó imádságoknak minősíthetők. A 13. sz. egyházmegyei gyűlés alkalmával tartotta Török Imre. Tavasszal is használható, jóravaló dolgozat. B) Halotti imádságok Az elsőt nyugalmazott tanár felett, a 2-t apagyilkos, 3-at gázmérgezés miatt megíuladt koporsójánál mondotta Mitrovics Gyula. Teljesen jó munkák volnának, ha több helyt nem kalandoznék el attól a szerző, a kihez szólani akar;, ha csakugyan folyvást imádkoznék, nem pedig közbe-közbe elmélkednék. Az sincs egészen rendén, hogy az 1. számú imádságban csak a 4 ik, 5-ik sorban jön Istennek tulajdonképeni megszó'itása. A 4-t kiváló jelességü ember felett Hetesy Viktor lelkész, a 5-t királyi főügyész felett Orosz István debreceni képezdei tanár mondotta. Szép, jó imádságok. A 6. és 7. sz. szóvirágos, ritmikus imádságot lelkész, illetve színész halálára irta Dombi Lajos. A szentirati helyeket találékonysággal szövi be ; azonban szerzőben duzzadóbb a költői ér, mint a minő gazdag az imádkozás isteni adománya. A 8. sz. alatti 2 egyszerű, bibliai zamatu jó imádságot Soltész Elemér irta. A 9, 10-t pedig Babay Kálmán mondotta; amazt leányka, emezt elsőszülött felett. Kevésbbé sikerült imák, de abenne itt-ott felcsillámló jelek arra engednek következtetni, hogy szerzőből szorgalmas önképzés után jó imádságiró válliatik. A 11. sz. kisgyermek halálára irta Rácz István. A mértéket megüti. A 12. sz. Babay Kálmán készité. Elébbeni imádságainál több igényű munka. V. Külön]él ék. „Az élet mélyéről“ címmel Mitrovics Gyula közöl tiz apró történetet, a melyek vele debreceni lelkipásztorkodása közben estek meg. Mondhatom, nem volna tanácsos e félékkel megismertetni lelkészi pályára készülő ifjainkat, mert e pálya töviseitől aligha meg nem riadnának. Van az egyvelegben szellem, humor, satyra, de van benne sok bántó és elszomorító is. Illik ide a bibliai mondás : „Nevetés közben is táj az embernek szive.“ Hol mosolyog, hol okul, hol elkeseredik olvasása közben a lélek és felsóbajt: cura pastoralis ! jöjjön el a te országod mindenüvé, leghamarább azonban abba a hegyire épített magas várba, abba a fényes Jeruzsálembe: Debrecenbe, hogy minél gyönyörűségesebb hely lehessen ! ! . . . És ez óhajtással végeztén), nem esik e végső darabbal, de az egész gyüjteménynyel is. Igyekeztem „sine ira et stuiio“ gyakorolni a bírálói tisztet. Ha tán tévedtem is, de öntudatom nyugodt. Ezzel a nyugodt öntudattal ajánlom e derék gyűjteményt lelkésztársaim megérdemelt pártolásába. Mezőlak. Gr. Szabó Mihály. ev. ref. lelkész. Az ezen rovatban ismertetett művek — csekély havi részletfizetésre is — mind kaphatók László Albert és társa, a tiszántúli ev. refi egyházkerület kizárólagos bizományosa protestáns irodalmi könyvkereskedésében —Debreczenben. ÁC egyes IjözleraéiiyeJ. — Megjelent a főiskola 1901 —1902. tanévi Értesítője. Legközelebb ismertetjük. — Felavató ünnepély. Szép és megható ünnepély folyt le múlt vasárnap, junius 29-én délelőtt a körmendi ev. ref. templomban, a délelőtti istenitisztelet keretében. Ekkor történt ugyanis meg a keresztelési edényeknek ünnepélyes felavatása, melyeket a gyülekezet nőtagjai önmaguk által kezdeményezett gyűjtésből szereztek be. Csakhamar összegyűjtöttek ugyanis e célra 206 koronát. A tiszta ezüstből készült, igen diszes kancsó és lavoir 175 korona 40 fillérbe került. A megmaradt összeg pedig az urvacsorai kelyhek és tányérok újra bearanyozására fordittatott. A keresztelési edények felavatását bülöp József helyi lelkész végezte alkalmi beszéddel és imával. Ugyanezen alkalommal pedig két ujszölött fin
