Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-06-29 / 26. szám
453 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 454 valónak tartja, mint egy egyházkerületnek a felső házban való képviseletét, azzal szemben alkalmaztassák az idézett törvény 42. §-ának második bekezdése. Hiszen nemcsak egyházi, hanem magyar nemzeti érdekeink is azt kívánják, hogy tőlünk telhetőleg ellensúlyozzuk az oláh, szerb, román, tót stb. nemzetiségű törekvéseket. Mi nem tekintgetünk se Róma, se Szentpétervár felé; minekünk mindennapi imádságunkba van foglalva, hogy „A nagy világon e kívül Nincsen számodra hely: Áldjon vagy verjen sors keze : Itt élned, halnod kell.“ Vágmelléki. KönyrismEFdEtés. Debreceni lelkészi tár. Első kötet. Gyakorlati ev. ref. papi lexicon. Szerkesztette S. Szabó József, felszentelt lelkész, debreceni collegiumi tanár. Ara fűzve 6 korona, kötve 7 kor. Debrecen, 1902. Telegdi K. Lajos utóda: Eperjesy István kiadása. Jó minőségű nagy nyolcad lapokon. A 11-ik beszéd böjti alkalomra szól. Jób 11, i5-ön van fölépítve. Szerzője: Kiss Áron tiszántúli püspök, igen szépen, kenetesen ir és jól disponál. A beszéd 2 részből áll: 1. bünbemerülés kétségbe ejt. 2. a bűn elhagyása eloszlatja félelmünket. A 12. sz. beszédben „a gyülekezeti közjóra irányult munka sikerének biztosítékáról“ tárgyal Szalóczy Pál tiszavalki lelkész. Alapigéje: 1. Pét. 2, 5. Egvházlátogatáskor használandó értékes munka. Kár, hogy főtétele rövidebbre nincs szabva. Felosztása egészen megfelelő. A közjóra törekvés sikerének biztositéka: 1. a munkás egyetértés. 2. a szives áldozatkészség. A 13. sz. mű címe: „Lépésről lépésre.“ Alapigéje: Péld. 4, 14. 15. Az ügyes hasonlattal kezdődő, minden izében kitűnő beszédet rabok előtt mondotta szerzője, névleg : K. Tóth Kálmán. Némi változtatással bűnbánati alkalommal is használható. Alapeszméje: A kezdetnek állj ellent, mert a lejtőn nincs megállás. A 14-ik beszédet Segesváry József irta 2. Kor. 9, 6. alapján. Ciine : „Ki mint vet, úgy arat.“ Mint e címből is látszik, aratáskor, még inkább szűk aratáskor használható beszéd. Az alapigékben foglalt állítást 1. a természeti, 2. az erkölcsi élet mezején tapasztalás után vizsgálja s arra az eredményre jut, hogy tetteink érdemlett jutalmát az életben nem, csak a másvilágon, ama boldogabb hazában találjuk meg. TJgy külsejére, mint belső tulajdonságaira nézve egyaránt kifogástalan munka. Szépen megirt, gonddal kidolgozott homilia foglal helyet a 15. sz. alatt. Szól „a konkolyról és tiszta búzáról.“ Alapigéje nem Máté 12, (a hogy betűszedő' eltévesztette), hanem 13, 24—30. 36—43. Szerzője: Kis Ferenc p.-ladányi lelkész. „Mit igyunk?“ ... ez a cime és főtétele a 16-dik alkalmi beszédnek. Irta 2. Móz. 15, 24. nyomán K. Tóth Kálmán. Az 1. részben : a világ, 2, az idvezitő ajánlatát tárgyalja. Ujbori úrvacsorakor sikerrel használható, tartalmas munka. A 17. sz. iskolaavatási beszéd cime: „Az iskola szellemi bölcső. Alapigéje nincs. Szerzője : Nagjr Károly makói lelkész. Főtétele a cím. felosztása pedig a következő : (az iskola bölcsője). 1. Isten országa tagjainak, 2. a haza polgárainak. Közönséges, jó beszéd. A hozzá csatolt imádság terjedelmes, minősége közepes. Hibául rovom fel szerzőnek, hogy az erényesség egyik példaképéül állítja fel a zsidó Esztert. Volt ugjmn e nőben 1 — 2 szép tulajdonság, de általán véve visszataszitó karakter. Az ószövetség előadása szerint ugyanis legkidomborodóbb, legfőbb jellemvonásai: a gyilkos bosszuszomj, a ravaszságj a vérengzés kívánása és a babonásság. Mind oly tulajdonok, melyek miatt keresztyén, kálvinista növendékek elé mintául Eszter egyáltalán nem állítható. Rövid, de velős kis beszéd textus nélkül a 18-ik számú. Árvaházban karácsony estéjén mondotta Czinke István rimaszombati ref. lelkész. A végére illesztett kis imádsággal együtt kevés szóval teljesen eleget mond. A 19. sz. a. lelkészi bucsu-baszed következik. Szerzé Ilyés Endre, Ján. 13, 34. alapján. Szerző az egyúttal címül is szolgáló ezen főtétel felett elmélkedik ; „Mire irányult az én szeretetem ti közöttetek ?“ Felosztás : abban, hogy 1. igyekeztem terjeszteni a lelki világosságot, 2. ápolni a békeséget, 3. enyhíteni a szenvedést. Minden része, minden sora, minden szava a textuson alapul és szivből fakad, szívhez talál. Semmi szószaporitás. Az alkalom rendkívüli volta bizonynyal megillette a szerzőt, mert beszéde olvasva is meghatja érzékenységünket. E) Kereszt elések, beszédek és imák. 1. sz. Keresztelési beszédnek készült, de nem sacramentalis beszéd. Hiányzanak belőle a szereztetési igék, a melyek nélkül lehet eszmedús beszédet tartani pl. paszitákon, de nem szabad keresztelni. Aztán : az utolsó sorban azt mondja Csánki Benő tiszafüredi lelkész : „Istennek és a hazának jegyezlek el a szeplőtlenség jegyével, a vízzel.“ Bocsánat, Isten után nekem is mindjárt a haza következik, de úgy tanultuk, úgy hisszük, hogy a keresztség sacramentomával, a szeplőtlenség symbolumával egyedül Istennek jegyezzük el a halandót. A hazáé, a polgári társaság tagjává lett a kisded a vele született jogánál fogva rögtön e világra jövetele pillanatában. A látható egyház polgárává azonban csak a kereszteléskor leszen. Hibája e beszédnek még az is, hogy szerző egyenesen az öntudatlan csecsemőnek szól és hozzá atyai mivoltának előtérbe állításával. A 2-ik beszédet Rácz István helyesen, szabályszerűen alkotta meg. A 3-ik beszéd szintén megfelelő. Hozzánk áttérő, miveit zsidó család megkeresztelésekor mondotta Vásárhelyi Zsigmond. A 4-ik beszédben sincs kifogásolni való. Felnőtt zsidó leány megkeresztelésekor mondta Segesváry József. h) Confirmatioi beszédek és imák. Az elsőt Czinke István, a másodikat Sulyok István, a 3-kat Lévay József irta. Különösen jó ez utóbbi beszéd.
