Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-12-21 / 51. szám
891 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 892 des kápláni helye akadt, az izraeliták iskolájában tanitá a magyar nyelvtant s egyidejűleg magán nevelőséget is vállalt Kósa József megyei várnagy házánál. Két év lefolyása után káplánul alkalmaztatott szintén Komáromban. 1847-ben rendes lelkészül választatott Duna-Radványra. A bekövetkezett szabadságharcban Komárom ostroma alatt tábori lelkész volt. A vár feladása után visszatért egyházába. 1860-ban , Komáromban jelent meg imádságos könyve, a melyet ma is sok lelkész használ és méltó kenyeres pajtásának, debreceni tanulótársának, a nagy nevű Révész Bálintnak imádságos könyve mellett emlitem. Cime. Vasárnapi, ünnepi és alkalmi imák templomi használatra. Dolgozatai jelentek meg a Prot. Egyházi és Iskolai Lap-ban „Komáromi egyházmegyei“, „Z“ vagy részben saját neve alatt. Továbbá az „Esztergomi újság“, „Falusi gazda“, „Magyar néplapIstván bácsi lapja“, „Házi kincstár“ és a „Í2cm“-ban. Ezekben leginkább gazdászati, különösen szőlőszeti és borászati közleményei láttak napvilágot. Jegyzője volt a neszmélyvidéki borászati társulatnak. Kéziratban száznál több közönséges, ünnepi és alkalmi egyházi beszéde; továbbá halotti alkalmakra gyászbeszédei, imákkal, és búcsúztatókkal ; végre három heti köznapi imái maradtak templomi használatra. A komáromi egyházmegyének hosszú ideig volt jegyzője, tanácsbirája és mig a kápláni vizsgálatok a traktus előtt tartattak, egyik kérdnöke a vizsgálatnak. Rendkivül erős testi szervezete volt a boldogultnak. Debreceni tanuló karában a deák tűzoltó egyletnek két évig volt „nagybotos“-a 1837 és 38-ban. Fiatal korában két akós, teli boros hordót könnyedén felemelt. Talán rendkívüli testi erejétől volt, hogy 78 éves korában alsó fogsora újra kinőtt és 90 éves korában kilenc ép fogat vitt magával a sírba. Különös szeretettel dolgozgatott szőlejében; 64 különféle szőlőfajtája volt. Lelkipásztor volt a szó szoros értelmében ; mértékletes, becsületes, istenfélő. Bár tehetsége, szorgalma, kitartó munkássága, takarékossága után jobb sorsra lett volna méltó, de azért nem irigyelte a más szerencséjét. Vallásos lelkülete Pál apostollal azt vallotta, hogy megtanultam, hogy a melyekbe az Isten helyezett, azokkal megelégedjem ; mert azoknak, a kik az Istent szeretik, mindenek egyaránt javukra vannak. Életének utolsó évtizedében nehéz próbára tette az Ur az ő öreg szolgáját. Fájdalmas lábbajjal ágyhoz kötözte. De azért zúgolódó szavak nem jöttek ajakairasőt „0 azokból, a melyeket szenvedett, megtanulta az engedelmességetu (Sid : V : 8). Erősen hitte, hogy „a miket most szenvedünk, nem vehetők tekintetbe azon dicsőséghez képest, mely meg fog jelenni számunkra.“ (Róm. VIII: 18.) Reá nézve igazán megváltás volt a halál. Benső vallásosságáról tanúskodik, hogy az istenkáromlást igy szokta megdorgálni : „Nem szeretem, ha a rongy emberek olyan magasan járnak!“ Temetése nov. 21-én nagy részvét mellett ment végbe. A háznál Végh Béla perbetei lelkész mondott a dicsőült életéhez méltó gyászbeszédet és imát. A sírnál Borza Mór hetényi lelkész búcsúztatta el azon gyülekezettől, melyben 56 évig lelkipásztorkodott és szerető édes atyjukat vesztett gyermekeitől : Czike János, nagy-tanyi lelkésztől, Cz. Árpád tanító és Cz. Mari, férjezett Jókay Józsefnétől. Kegyeletes megemlékezésem életrajzi adatai szolgáljanak tanulságul hivatásszeretetben és kötelességérzetben oly szegény korunknak. Az igazak emlékezete legyen áldott mi közöttünk! Vigasztalja kedveseit az a tudat, hogy „A kik az Urban halnak meg, azok megnyugosznak az ő fáradságuktól.“ (Jel. XIV: 13.) VÁGMELLÉKI. Vegyes közleményei^. Olvasóinknak és munkatársainknak boldog ünnepeket kívánunk. — Gyászhir. Jókay Károly, a költő-királynak Jókai Mórnak testvér bátyja, egyházkerületünk főgondnokának Hegedűs Sándornak és a dunántúli ág. ev. egyházkerület felügyelőjének Ihász Lijosuak apósa f. hó 19-én Hathalmon elhunyt. Haláláról a gyászoló család a következő jelentést adta ki: „Alulírottak mély fájdalommal jelentik, hogy a forrón szeretett testvér, édes apa, ip, nagyapa és dédapa : ásvai Jókay Károly ur, a csallóközi járás volt főbírája, Komárom szab. kir. város, volt árvagyámja, volt nemzetőr tüzér, zsinati követ és egyházkerületi tanácsbiró, folyó hó 19-én reggeli 6 órakor, életének 89 ik évében, rövid szenvedés után jobblétre szenderült. A kedves halott hült tetemei Hathalmon folyó hó 21-én délelőtt 11 órakor csendes imával megáldatnak, s Komáromba szállíttatnak a családi sirkertbe, ahol is temetése e hó 22-én délután 2 órakor leend. Hosszú, szép életének emlékét áldva fogják őrizni mindazok, kik ismerték. Adjon neki az egek Ura boldog nyugodalmat! Hathalom, 1902. évi deezemher hó 19-én. Jókai Mór, testvére. Dr. Jókay Géza, Hegedűs Sándorné szül. Jókay Jolán, Ihász Lajosné szül. Jókay Etelka, gyermekei. Hegedűs Sándor v. b. t. t., volt kereskedelmi m. kir. miniszter, a dunántúli ev. ref. egyházkerület főgondnoka stb. stb., Ihász Lajos, a dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerület felügyelője stb., vejei. Jókai Gézáné szül. Trestyansky Jolán, menye. Hegedűs Lórántné szül. Navratil Margit, unokamenye. Jókay Klárika, dr. Hegedűs Lóránt országgyűlési képviselő, iíj. Hegedűs Sándor, Hegedűs Rózsika,. Jókay Miklós Móric, unokái. Hegedűs Jolán, Hegedűs Margitka, dédunokái. — Személyi hír. Antal Gábor püspök ur a múlt héten Pápán volt s elnökölt a theologiai alapvizsgálaton, a meiyen a vidéki tagok közül Szekeres M. esperes volt jelen. — Lelkészmeghivás. A mint értesülünk, a sáregresi ev. ref. gyülekezet hivei, miután eddigi lelkészük Szakács Imre mórágyi pap lett, Vargha Kálmán berhidai lelkészt, a fiatal Ielkészi kar e szorgalmas tagját szándékoznak meghívni lelkészükül. Előre is gratulálunk !