Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-02-23 / 8. szám
129 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 130 szenvedésekkel és a halál félelmeivel szemben. Az alapige kibővítéséből nyert festői, szép bevezetéssel, de a részekben hangja nem felel meg mindenütt az ünnep lelkes hangulatának. Krisztus mi közöttünk. (Husv.) T. Ján. 21, 12 — 18. A csodálatos lelki hatalmában és fölemelő szeretetében folyton mi közöttünk élő Krisztus e beszéd tárgya. Nemcsak feltámadott és megjelent a tanítványoknak, de él örökké, él közöttünk is. S hogy valóban köztünk éljen, magunkra kell vennünk a bibliai elbeszélés intését, ki kell vetnünk a hálót, a hajó jobb oldalán. — Legeltetnünk kell az O juhait mindnyájunknak. Királyi papság, szent nép vagyunk. Jóval túlmegy az ünnepi hangulatkeltésen s a Jézus üresen maradt sírjától kiindulva, az evang. lelkesültség füzével, az isteni szellem fényét gyújtva az emberi lélekben, sziveket megnyerő és vezérlő lélekkel mutat irányt az élet cselekedeteinek. Mi a keresztyénre nézve az ég, a hová az TJrmegdicsőülve felszállóit ? (Áldozó csütörtöki) Márk 16, 14— — 20. alapján 3 részben nyerjük meg a feleletet: 1. Atyai ház, melyben sok hajlékok vannak, 2. békességnek háza, melyben nincs könyhullatás és 3. áldásnak háza, melyben igazság lakozik. Felelete kielégíti és megnyugtatja az égre tekintő lelket. A mit fogadsz : azt tartsd meg. (Confirm.) Préd. 5, 4. alapján. Az alkalomnak teljesen megfelel. Intéseiken a legaprólékosabbakra is kiterjed figyelme. Tanulságos és mindenütt használható. Uj időben, új nyelveken. (Pünk.) T. Csel. 2, 4. Uj nyelveken szólal meg az új szellemi élet a pünköst ünnepén keletkező ifjú keresztyén gyülekezetben, Uj nyelveken kell nekünk is bizonyságot tennünk a felől, hogy az Urnák lelke életet nyert mi bennünk is. Erős keresztyéni tudattól, örömtől s nemes fellángolástól áthatott, korszerű beszéd. Mi a kér. egyházi (Pünk.) T. 2. Kor. 13, 13. A társadalmi és erkölcsi rend lerombolását célzó, felforgató eszmékkel szemben vizsgálja a kér. egyház lényegét és feladatát s a fölvetett kérdés két pontban talál megoldást. 1. A kér, egyház első sorban egy örök időkre alakult vallásos közösség, melynek legfőbb feladata abban áll, hogy a neki adatott Szt. Lélek által tagjaiban a szent és kegyes érzületet ápolja s 2. oly vallásos közösség, mely minden akadályon diadalmaskodva, egykor dicső pünköstöt fog ünnepelni. Mélyen szánt, termékenyitően hat. (Folyt, köv.) Csomasz Dezső, ev. ref. lelkész. A kisbirtokos és a kisbirtok hiteléről. A kisbirtokos és kisbirtok hitelét vagy kényelem szeretetből, vagy tudatlanságból, vagy felületes vizsgálódás eredményeképpen igen sökan összezavarják. A nagy közönséget e tekintetben nagyrészt a napilapok közgazdasági rovatvezetői befolyásolják s igy elhitették azt, hogy e két fogalom ugyanegy. Ebből a téves hitből keletkeztek is óriási károk, melyeket ma már mindenki, a ki gondolkozik, nyugodtan megállapithat. Mikor az 1898. évi XXXIII. t.-c. alapján az Országos Központi Hitelszövetkezetet megalakították, mindenki nagy reményekkel nézett elébe és azok, a kik ezt az alkotást úgy fogták fel, hogy azt a kisbirtokosok személyi hitele kidégitése forrásául alapították, nem is csalatkozhattak benne, mert a célra kitünően bevált, fejlődésképes, áldás jön a nyomába és tényleg hézagpótló intézménynek bizonyult. Egyetlen egy kifogást lehetne ez alapítás ellen tenni és ez az, hogy már ma is, mikor még csak 1500 hitelszövetkezet ügyeit kell a központban adminisztrálni, hitellel ellátni, a központi vezetés egy kissé nehézkes és lassú. Ezen az állapoton, ha még ma nem is, de nemsokára okvetetlen változtatni kell. Csak hozzávetőleges kimutatást teszek és ki fog tűnni, hogy milyen óriási méretű munka feldolgozása vár az Országos Központra. Ma az 1500 szövetkezet mindenikére átlag számítsunk csak 300 tagot, ez 450,000 tag; számítsuk, hogy ezek egyharmada hiteligénynyel lép föl, — ez már 130,000 hitelügylet teljes lebonyolítása. Jóval nagyobb számban, mint Magyarország akármelyik pénzintézetének összes ügyei. Igaz, hogy az összeg nem múlja felül az ötven millió koronát, mert nagyrésze ezeknek apró kölcsön ügylet és épen mert kis és nem kerek összegekről van szó, a kamat kiszámítása is sokkal nehézkesebb, mint egy nagy pénzintézeté. Ilyen óriási munkahalmaz mellett méltánytalanságot követne el mindenki, a ki az Országos Központi Hitelszövetkezet eljárását gáncsolni, vagy kisebbíteni akarná. A fejlődés meghozza a föltétlenül szükséges decentralizációt, hogy csakis a legtöbb vezetés maradjon meg a mai Országos Központ kezében. A mikor ez majd bekövetkezik, meglesz a kisgazdák hitelének kérdése hazánkban oldva olyan ideálisan, hogy büszkén, bátran példányképül mutathatjuk fel azt a szervezetet a müveit külföldnek is és hiszem, hogy e szer. vezetben nyújtott példát sokan fogják utánozni. A kisbirtok hitelének kérdésében alig történt még valami. A mi történt, az is több kárt, mint hasznot okozott. A kisbirtok hitelének járadék-szerűnek kell lennie és e járadék nem múlhatja felül a kisbirtok évi jövedékét. Ha a kisbirtok méltányos hitelét uzsorás kamatra vett pénzzel és nem járadék-szerű kölcsönnel elégitik ki — a mint ma rendszerint történik — úgy az értelmesebb kisbirtokost, hogy földjét megtarthassa, rablógazdaságra kényszerítik, hogy a föld hozadéka az uzsorás kamatot behozza. Ez azonban előbb utóbb a föld kimerülésére vezet és bár lassabb tempóban, de mégis a jómódú és józanul gazdálkodó kisbirtokos kisbirtoka az adósságokba elúszik. Csakhogy ekkor már a hitelező is egy kizsarolt birtokhoz jut, melyet vagy megtart magának, vagy hitelbe eladva becsap vele egy jóhiszemű adósságmentes féld mi vest, a ki többi birtokának hozadékából törlesztgeti e terhes tartozást és ugyanabba a hinárba jut, — ez már igazán önhibáján kívül — melyből elődje teljes vagyoni romlása árán kimenekült.
