Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-23 / 8. szám

129 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 130 szenvedésekkel és a halál félelmeivel szemben. Az alap­­ige kibővítéséből nyert festői, szép bevezetéssel, de a részekben hangja nem felel meg mindenütt az ünnep lelkes hangulatának. Krisztus mi közöttünk. (Husv.) T. Ján. 21, 12 — 18. A csodálatos lelki hatalmában és fölemelő szerete­­tében folyton mi közöttünk élő Krisztus e beszéd tárgya. Nemcsak feltámadott és megjelent a tanítványoknak, de él örökké, él közöttünk is. S hogy valóban köztünk éljen, magunkra kell vennünk a bibliai elbeszélés inté­sét, ki kell vetnünk a hálót, a hajó jobb oldalán. — Legeltetnünk kell az O juhait mindnyájunknak. Ki­rályi papság, szent nép vagyunk. Jóval túlmegy az ün­nepi hangulatkeltésen s a Jézus üresen maradt sírjától kiindulva, az evang. lelkesültség füzével, az isteni szel­lem fényét gyújtva az emberi lélekben, sziveket meg­nyerő és vezérlő lélekkel mutat irányt az élet csele­kedeteinek. Mi a keresztyénre nézve az ég, a hová az TJrmeg­­dicsőülve felszállóit ? (Áldozó csütörtöki) Márk 16, 14— — 20. alapján 3 részben nyerjük meg a feleletet: 1. Atyai ház, melyben sok hajlékok vannak, 2. békesség­nek háza, melyben nincs könyhullatás és 3. áldásnak háza, melyben igazság lakozik. Felelete kielégíti és megnyugtatja az égre tekintő lelket. A mit fogadsz : azt tartsd meg. (Confirm.) Préd. 5, 4. alapján. Az alkalomnak teljesen megfelel. Intései­ken a legaprólékosabbakra is kiterjed figyelme. Tanul­ságos és mindenütt használható. Uj időben, új nyelveken. (Pünk.) T. Csel. 2, 4. Uj nyelveken szólal meg az új szellemi élet a pünköst ünnepén keletkező ifjú keresztyén gyülekezetben, Uj nyelveken kell nekünk is bizonyságot tennünk a felől, hogy az Urnák lelke életet nyert mi bennünk is. Erős keresztyéni tudattól, örömtől s nemes fellángolástól át­hatott, korszerű beszéd. Mi a kér. egyházi (Pünk.) T. 2. Kor. 13, 13. A társadalmi és erkölcsi rend lerombolását célzó, felfor­gató eszmékkel szemben vizsgálja a kér. egyház lénye­gét és feladatát s a fölvetett kérdés két pontban talál megoldást. 1. A kér, egyház első sorban egy örök időkre alakult vallásos közösség, melynek legfőbb fel­adata abban áll, hogy a neki adatott Szt. Lélek által tagjaiban a szent és kegyes érzületet ápolja s 2. oly vallásos közösség, mely minden akadályon diadalmas­kodva, egykor dicső pünköstöt fog ünnepelni. Mélyen szánt, termékenyitően hat. (Folyt, köv.) Csomasz Dezső, ev. ref. lelkész. A kisbirtokos és a kisbirtok hiteléről. A kisbirtokos és kisbirtok hitelét vagy kényelem szeretetből, vagy tudatlanságból, vagy felületes vizsgáló­dás eredményeképpen igen sökan összezavarják. A nagy közönséget e tekintetben nagyrészt a napilapok közgaz­dasági rovatvezetői befolyásolják s igy elhitették azt, hogy e két fogalom ugyanegy. Ebből a téves hitből ke­letkeztek is óriási károk, melyeket ma már mindenki, a ki gondolkozik, nyugodtan megállapithat. Mikor az 1898. évi XXXIII. t.-c. alapján az Or­szágos Központi Hitelszövetkezetet megalakították, min­denki nagy reményekkel nézett elébe és azok, a kik ezt az alkotást úgy fogták fel, hogy azt a kisbirtokosok sze­mélyi hitele kidégitése forrásául alapították, nem is csa­latkozhattak benne, mert a célra kitünően bevált, fejlődés­képes, áldás jön a nyomába és tényleg hézagpótló intéz­ménynek bizonyult. Egyetlen egy kifogást lehetne ez alapítás ellen tenni és ez az, hogy már ma is, mikor még csak 1500 hitel­­szövetkezet ügyeit kell a központban adminisztrálni, hitel­lel ellátni, a központi vezetés egy kissé nehézkes és lassú. Ezen az állapoton, ha még ma nem is, de nemso­kára okvetetlen változtatni kell. Csak hozzávetőleges kimutatást teszek és ki fog tűnni, hogy milyen óriási méretű munka feldolgozása vár az Országos Központra. Ma az 1500 szövetkezet mindenikére átlag számít­sunk csak 300 tagot, ez 450,000 tag; számítsuk, hogy ezek egyharmada hiteligénynyel lép föl, — ez már 130,000 hitelügylet teljes lebonyolítása. Jóval nagyobb számban, mint Magyarország akármelyik pénzintézetének összes ügyei. Igaz, hogy az összeg nem múlja felül az ötven millió koronát, mert nagyrésze ezeknek apró kölcsön ügy­let és épen mert kis és nem kerek összegekről van szó, a kamat kiszámítása is sokkal nehézkesebb, mint egy nagy pénzintézeté. Ilyen óriási munkahalmaz mellett méltánytalanságot követne el mindenki, a ki az Országos Központi Hitelszövet­kezet eljárását gáncsolni, vagy kisebbíteni akarná. A fejlődés meghozza a föltétlenül szükséges decen­tralizációt, hogy csakis a legtöbb vezetés maradjon meg a mai Országos Központ kezében. A mikor ez majd bekövetkezik, meglesz a kisgaz­dák hitelének kérdése hazánkban oldva olyan ideálisan, hogy büszkén, bátran példányképül mutathatjuk fel azt a szervezetet a müveit külföldnek is és hiszem, hogy e szer. vezetben nyújtott példát sokan fogják utánozni. A kisbirtok hitelének kérdésében alig történt még valami. A mi történt, az is több kárt, mint hasznot oko­zott. A kisbirtok hitelének járadék-szerűnek kell lennie és e járadék nem múlhatja felül a kisbirtok évi jövedékét. Ha a kisbirtok méltányos hitelét uzsorás kamatra vett pénzzel és nem járadék-szerű kölcsönnel elégitik ki — a mint ma rendszerint történik — úgy az értelmesebb kis­birtokost, hogy földjét megtarthassa, rablógazdaságra kény­szerítik, hogy a föld hozadéka az uzsorás kamatot behozza. Ez azonban előbb utóbb a föld kimerülésére vezet és bár lassabb tempóban, de mégis a jómódú és józanul gazdálkodó kisbirtokos kisbirtoka az adósságokba elúszik. Csakhogy ekkor már a hitelező is egy kizsarolt birtokhoz jut, melyet vagy megtart magának, vagy hitelbe eladva becsap vele egy jóhiszemű adósságmentes féld mi vest, a ki többi birto­kának hozadékából törlesztgeti e terhes tartozást és ugyan­abba a hinárba jut, — ez már igazán önhibáján kívül — melyből elődje teljes vagyoni romlása árán kimenekült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom