Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-02-09 / 6. szám
99 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 100 — A belsősomogyi ev. egyházmegye közgyűlése folyó hó 25-én lesz Csurgón. — Példás Ítélet. Mi is megemlékeztünk azon sajnálatos esetről, hogy Gsatáry János mezőkeresztesi ev. ref. tanító r. kaih. nővel lépvén házasságra, reversalist adott az egyedül üdvözítő anyaszentegyház javára. Az alsóborsodi egyházmegye birósága hivatalvesztésre ítélte a derék urat; ezt az ítéletet most a tiszáninneni egyházkerület fegyelmi birósága is jóváhagyta, sőt szigorította annyiban, bogy nevezett az egész magyarországi ev. ref, egyházban nem lehet tanító. — Szives értesítés és térelem. „A Pozsonyi Yértörvényszék áldozatai 1674-ben“ cimü munkám előzör 1874-ben jelent meg, a nagy vallásüldözés 200-dik év fordulóján ; másodszor az első füzete 1889-ben, a második füzete 1899-ben jelent meg; a harmadik füzet most van sajtó alatt. Minthogy az első füzet egészen elfogyott, újra nyomatása vált szükségessé. Ebből az alkalomból felkérem a legnagyobb tisztelettel e becses Lap tisztelt olvasóit s általában a hazai protestáns közönséget, hogy méltóztassanak azok, a kik egyik vagy másik üldözött, száműzött vagy gályarabságot szenvedett lelkipásztornak és (anitónak utódai, tudatni velem azt, hogy kinek és mi módon utódai ; hogy a jelzett füzet új kiadásánál a közlőit adatot beigtathassam. Eddigelé bárom üldözött lelkipásztor és gályarab ma is élő utódáról vau tudomásom, nevezetesen Nógrádi Mátyásnak utóda Baksay Sándor kunszentmiklósi lelkipásztor és esperes ; Vörös Zsigmond füzesgyarmati lelkésztanitó Békés Vármegyében a Komámáromi Süllye István utóda anyai ágon ; Paulovics Mihály gályarab rektornak pedig utóda Sípos Kálmán teregovai kir. járásbiró neje s úgy szinte a vele rokonságban levő özv. Hegyi Mihály né Debrecenben, ki 1895. évben szeptemberben az Emlékoszlopot emeltette a gályarabok emlékének. Ha valaki szándékozik e hitvallókról és vértanukról szóló könyvet megszerezni, szives tisztelettel tudatom, hogy a II-dik füzettel, mely egymagában is egészet alkot, 1 korona és 60 fillérért készséggel szolgálok; a,'. I-ső füzet ára is 1 korona és 60 fillér, a III-dik füzet ára 1 korona. — A legnagyobb tisztelettel és bizodalommal kérem fel a tisztelt olvasókat, hogy becses tudósításaikkal és kegyes pártfogásukkal szerencséltetni méltóztassanak. Forró üdvözlettel, kitűnő tisztelettel s hitrokoni szeretettel vagyok Szapárifalván, február 8-án, 1902. Rácz Károly, ev. ref. lelkipásztor. — A budapesti református stuclenselí. A budapesti református ifjúsági egyesület studens-osztálya e hónap 9-én, vasárnap, délelőtt 11 órakor összejövetelt tart a református főgimnázium dísztermében. A megnyitó beszédet Szilassy Aladár tartja, dr. Pruzsinszky Pál pedig a bibliának a nemzetek erkölcsiségére és szabadságszeretetére való hatásáról értekezik. Az összejövetelt 10 órakor a Kálvin-téri református templomban prédikáczió előzi meg. — Rákóczy birtoka magyar kézen. Hir szerint, Szemere Miklós megveszi Windischgrätz hercegtől a pataki uradalmat a várral együtt. így csaknem két évszázad után újra magyar kézre kerülne Rákóczy vára. Az uradalomnak nagy kiterjedésű erdőterülete is van, melynek kihasználása a vidék lakosságára nézve nagy áldás volna. — Az országos tanári és tanítói nyugdíjintézet 1900-ik évi állapotáról most számolt be a cultusminister a képviseló'háznak. A tanári nyugdijiutuzetuek, mely az 1894 XXVII. t. c. alapján létesült, évi szükséglete 274.978 korona ; vagyona 2.677.593 korona, a mi 352.459 korona gyarapodást mutatott az eló'ző esztendőhöz képest. Nyugdijat kap 82 tanár, özvegyi segítséget 39 tanár özvegye, 10 ama pedig ellátásban részesül. Az intézet tiz évenként revisio alá jön, az első ilyen revisio 1904-ben lesz. A tanító nyugdíjintézet, mgly 1875-ben létesült, szintén nem sokára revisio alá kerül, mely alkalommal, úgy hallatszik, első sorban a tanítók 30 filléres járulékát fogják eltörölni, mely — kivált faluhelyen — nagyon sok kellemetlenséget okoz. 1900-ban mindössze 3123 nyugalmazott tanító volt, értesítve a polgáriiskolákat is, az ellátásban vissziutasitott órák száma 1643. A nyugdíjra jogosult tanítók száma 21.130 volt. — LÓnyay Zsigmoild c. történeti munkára hirdet előfizetést Péter Mihály lelkész (Ivis-Azar, u. p. G-ál-Szécs) Lónyay Zsigmond a történetnek egyik nagy alakja. Mint protestáns, mint magyar államférfiu egyaránt kiváló. Élete 1593—1653. terjedt, tehát hazánknak egyik legviharosabb korszakát a Bocskay, Bethlen és I. Rákóczy György korát élte át. Karddal is, de legfőképen mint a fejedelmek követe szerepel a békekötésekben. Sok fáradsággal szedte egybe az iró a Lónyayra vonatkozó legszórtabbadatokat s ezek alapján sok szeretettel rajzolta meg Lónyai jellemét. E mü bizonyára lényegesen hozzájárul a hazafias, a protestáns erények ápolásához. Terjedelme körülbelül 7 nyomtatott ivre fog terjedni. Ára 2 kor 40 fill, leend. A mű tiszta jövedelmének lO°/0-a a gálszécsi ev. ref. torony renoválására van felajánlva. — Spanyol viszonyok. Spanyolországban a kolostoroknak annak iedején történt megtizedelése dacára még mindig 154.517 lelkész, szerzetes és apáca van s igy miután Spanyolországnak körülbelül 18 millió lakosa van, minden 120 lólekre — beleértve a csecsemőket is — egy egyházi közeg esik. Ennek a 154.517 egyházi férfiúnak és nőnek eltartásához, illetve javadalmazásához az állampénztár évenként 70 millió pesetával járul, mig az összes eltartási költségek, melyeket a közönség visel, több száz millió pesetára mennek, mert hiszen vannak Madridban papok, kiknek jövedelme személyenkint a 100.000 pesetá meghaladja. Ezzel szemben azt látjuk, hogy mig az állampénztár a papok, barátok és apácáknak évenkint 70 miliió pesetát ad, addig az össes igazság és a nyilvános oktatás ügyének fentartására évenkint csak 12 millió pesetát fordít. Hogy ezen szegény országban, mely gyarmatait, tehát jövedelmi forrásait elvesztette, mely financiális állapotok lehetnek, az abból is megítélhető, a néptanítók 1897. év óta folyton sürgetik tiz millió pesetára menő hátralékos fizetéseiknek a kifizetését . . . Ali milyen gyönyör ott élni,. hol a nép tisztára római kath. — a papoknak !