Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-09 / 6. szám

99 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 100 — A belsősomogyi ev. egyházmegye közgyűlése folyó hó 25-én lesz Csurgón. — Példás Ítélet. Mi is megemlékeztünk azon saj­nálatos esetről, hogy Gsatáry János mezőkeresztesi ev. ref. tanító r. kaih. nővel lépvén házasságra, reversalist adott az egyedül üdvözítő anyaszentegyház javára. Az alsóborsodi egyházmegye birósága hivatalvesztésre ítélte a derék urat; ezt az ítéletet most a tiszáninneni egyház­­kerület fegyelmi birósága is jóváhagyta, sőt szigorította annyiban, bogy nevezett az egész magyarországi ev. ref, egyházban nem lehet tanító. — Szives értesítés és térelem. „A Pozsonyi Yértörvényszék áldozatai 1674-ben“ cimü munkám elő­­zör 1874-ben jelent meg, a nagy vallásüldözés 200-dik év fordulóján ; másodszor az első füzete 1889-ben, a má­sodik füzete 1899-ben jelent meg; a harmadik füzet most van sajtó alatt. Minthogy az első füzet egészen elfogyott, újra nyomatása vált szükségessé. Ebből az alkalomból fel­kérem a legnagyobb tisztelettel e becses Lap tisztelt ol­vasóit s általában a hazai protestáns közönséget, hogy méltóztassanak azok, a kik egyik vagy másik üldözött, száműzött vagy gályarabságot szenvedett lelkipásztornak és (anitónak utódai, tudatni velem azt, hogy kinek és mi módon utódai ; hogy a jelzett füzet új kiadásánál a köz­lőit adatot beigtathassam. Eddigelé bárom üldözött lelki­­pásztor és gályarab ma is élő utódáról vau tudomásom, nevezetesen Nógrádi Mátyásnak utóda Baksay Sándor kunszentmiklósi lelkipásztor és esperes ; Vörös Zsigmond füzesgyarmati lelkésztanitó Békés Vármegyében a Komá­­máromi Süllye István utóda anyai ágon ; Paulovics Mi­hály gályarab rektornak pedig utóda Sípos Kálmán tere­­govai kir. járásbiró neje s úgy szinte a vele rokonságban levő özv. Hegyi Mihály né Debrecenben, ki 1895. évben szeptemberben az Emlékoszlopot emeltette a gályarabok emlékének. Ha valaki szándékozik e hitvallókról és vér­tanukról szóló könyvet megszerezni, szives tisztelettel tudatom, hogy a II-dik füzettel, mely egymagában is egé­szet alkot, 1 korona és 60 fillérért készséggel szolgálok; a,'. I-ső füzet ára is 1 korona és 60 fillér, a III-dik füzet ára 1 korona. — A legnagyobb tisztelettel és bizodalom­­mal kérem fel a tisztelt olvasókat, hogy becses tudósí­tásaikkal és kegyes pártfogásukkal szerencséltetni méltóz­tassanak. Forró üdvözlettel, kitűnő tisztelettel s hitrokoni szeretettel vagyok Szapárifalván, február 8-án, 1902. Rácz Károly, ev. ref. lelkipásztor. — A budapesti református stuclenselí. A buda­pesti református ifjúsági egyesület studens-osztálya e hónap 9-én, vasárnap, délelőtt 11 órakor összejövetelt tart a református főgimnázium dísztermében. A megnyitó beszé­det Szilassy Aladár tartja, dr. Pruzsinszky Pál pedig a bibliának a nemzetek erkölcsiségére és szabadságszerete­­tére való hatásáról értekezik. Az összejövetelt 10 órakor a Kálvin-téri református templomban prédikáczió előzi meg. — Rákóczy birtoka magyar kézen. Hir szerint, Szemere Miklós megveszi Windischgrätz hercegtől a pataki uradalmat a várral együtt. így csaknem két év­század után újra magyar kézre kerülne Rákóczy vára. Az uradalomnak nagy kiterjedésű erdőterülete is van, melynek kihasználása a vidék lakosságára nézve nagy áldás volna. — Az országos tanári és tanítói nyugdíjintézet 1900-ik évi állapotáról most számolt be a cultusminister a képviseló'háznak. A tanári nyugdijiutuzetuek, mely az 1894 XXVII. t. c. alapján létesült, évi szükséglete 274.978 korona ; vagyona 2.677.593 korona, a mi 352.459 korona gyarapodást mutatott az eló'ző esztendőhöz képest. Nyugdijat kap 82 tanár, özvegyi segítséget 39 tanár öz­vegye, 10 ama pedig ellátásban részesül. Az intézet tiz évenként revisio alá jön, az első ilyen revisio 1904-ben lesz. A tanító nyugdíjintézet, mgly 1875-ben létesült, szintén nem sokára revisio alá kerül, mely alkalommal, úgy hallatszik, első sorban a tanítók 30 filléres járulékát fogják eltörölni, mely — kivált faluhelyen — nagyon sok kellemetlenséget okoz. 1900-ban mindössze 3123 nyugalmazott tanító volt, értesítve a polgáriiskolákat is, az ellátásban vissziutasitott órák száma 1643. A nyugdíj­ra jogosult tanítók száma 21.130 volt. — LÓnyay Zsigmoild c. történeti munkára hirdet előfizetést Péter Mihály lelkész (Ivis-Azar, u. p. G-ál-Szécs) Lónyay Zsigmond a történetnek egyik nagy alakja. Mint protestáns, mint magyar államférfiu egyaránt kiváló. Élete 1593—1653. terjedt, tehát hazánknak egyik legviharo­sabb korszakát a Bocskay, Bethlen és I. Rákóczy György korát élte át. Karddal is, de legfőképen mint a fejedel­mek követe szerepel a békekötésekben. Sok fáradsággal szedte egybe az iró a Lónyayra vonatkozó legszórtabb­­adatokat s ezek alapján sok szeretettel rajzolta meg Ló­­nyai jellemét. E mü bizonyára lényegesen hozzájárul a hazafias, a protestáns erények ápolásához. Terjedelme kö­rülbelül 7 nyomtatott ivre fog terjedni. Ára 2 kor 40 fill, leend. A mű tiszta jövedelmének lO°/0-a a gálszécsi ev. ref. torony renoválására van felajánlva. — Spanyol viszonyok. Spanyolországban a kolos­toroknak annak iedején történt megtizedelése dacára még mindig 154.517 lelkész, szerzetes és apáca van s igy mi­után Spanyolországnak körülbelül 18 millió lakosa van, minden 120 lólekre — beleértve a csecsemőket is — egy egyházi közeg esik. Ennek a 154.517 egyházi férfiúnak és nőnek eltartásához, illetve javadalmazásához az állam­­pénztár évenként 70 millió pesetával járul, mig az összes eltartási költségek, melyeket a közönség visel, több száz millió pesetára mennek, mert hiszen vannak Madridban papok, kiknek jövedelme személyenkint a 100.000 pesetá meghaladja. Ezzel szemben azt látjuk, hogy mig az állam­pénztár a papok, barátok és apácáknak évenkint 70 miliió pesetát ad, addig az össes igazság és a nyilvános oktatás ügyének fentartására évenkint csak 12 millió pesetát for­dít. Hogy ezen szegény országban, mely gyarmatait, tehát jövedelmi forrásait elvesztette, mely financiális állapotok lehetnek, az abból is megítélhető, a néptanítók 1897. év óta folyton sürgetik tiz millió pesetára menő hátralékos fizetéseiknek a kifizetését . . . Ali milyen gyönyör ott élni,. hol a nép tisztára római kath. — a papoknak !

Next

/
Oldalképek
Tartalom