Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1902-10-19 / 42. szám

731 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 732 geken és magasságokon jár ; de mégis úgy, hogy nyelve­zete, minden tömörsége mellett is, könnyű és érthető s beszédei terjedelemre nézve éppen nem mondhatók hosz­­szuaknak. Csak annyit mond és úgy, a mennyivel és a mint gondolatait a legvilágosabban kifejezheti. Oly tulaj­donság, a melyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. De mégis a mi különösen lebiliucscsel és megragad, az a bibliának mélységeibe hatoló felfogás, az egyes he­lyeknek frappáns értelmezése és alkalmazása, a mi eddig­­elé ebben a mértékben egy általam ismert magyar egy­házi beszédirónál sem található és a mi a szerzőnek minden mástól megkülönböztetőleg a legmélyebb egyéni sajátossá­gát képezi. Peti Lőrinc egyházi beszédeinek tanulmá­nyozása mintegy unszol egyszersmind a biblia tanulmá­nyozására. Szerzőnek e sajátosságából folyik ama másik is, hogy habár alapigéül egyes helyeket választ is s habár beszé­deinek legnagyobb részét felosztja is a synthetica-praedica­­tio szabályai szerint, mégis beszédei tulajdonképpen biblia­magyarázatok. Nem abban az értelemben, mint mi a biblia­­magyarázat szót vesszük, mintha egyes összefüggő bibliai szakaszokat magyarázna, hanem úgy hogy bizonyitását vagy az egész bibliával, vagy az alapigéül felvett tárgygyal össze­függő bibliai helyekkel erősiti és világosítja. Ne vegyünk fel egyebet, mint a füzetben előforduló két beszéd-cyklust. Az egyik adventi-, a másik pedig közönségesnek jelzett ugyan, de valósággal böjti beszéd-cyklus. Már e beszédek ■c;mei : A bűnös ember és a Szent Isten, — A szenvedő ember és a boszutálló Isten, — A tévelygő ember és a szerető Isten, — Az erőtelen ember és a segítő Isten ; továbbá : Jézus a szegénység magaslatán, — Jézus szen­ved a hűtlenség miatt . . . mondom már a beszédek cí­mei is mutatják, hogy ha a kérdésre helyesen akarunk megfelelni, vagy azt meggyőzőleg akarjuk fejtegetni, már pedig itt meg van felelve és jól vau bizonyítva, azt csakis a bibliának, még pedig úgy az ó-, mint az új testamen­­tomi részének felhasználása mellett tehetjük. Ebben a te­kintetben a mi Robertson az angoloknál, az körülbelül Peti Lőrinc minálunk. Röviden igy lehet jellemezni e kötetet: tárgya : Isten és ember, — Az isteni erő és az emberi gyengeség, az isteni kegyelem és az emberi bűn; a tengely, mely körül .a tárgy forog: a Krisztus; a fundamentum, a melyen épül : a biblia. Ezt mutatja az is, hogy a kötetben levő 31 beszédből, 23 részint a keresztyén ünnepkörre, részint büubánati alkalomra és urvacsoraosztásra, egy pedig re­­formatioi emlékünnepélyre való és csak nyolc van benne közönséges és más alkalommal mondandó. Egyébként ez a kötet éppen nem tejnek itala a gyer­meki, hanem erősebb eledel a fejlettebb és iskolázottabb értelem számára ; ép azért nemcsak a szorosabb értelem­ben vett lelkészet körébe tartozó dolgokkal foglalkozók, hanem mindenki, a ki a keresztyén vallás nagy kérdései iránt érdeklődik 8 azok felett gondolkodni és elmélkedni szeret a legnagyobb lelki haszonnal és élvezettel forgat­hatja e füzetet. Egy lelkész. Vf egyes JözIemEnyeg. — A pápai templom-alapra adakoztak : Balhás 14 kor. Szilas-Balhás 40 kor. Somogy-Udvarhely 6 kor. 82 fill. Taáp 20 kor. Nagy-Saáp 29 kor. 16 fill. Ter­­genye leányegyház 28 kor. 10 fill. Ori-Szentpéter 12 kor. Esztergom 48 kor. 44 fill. Inota 50 kor. Rérhe 27 kor. 40 fill. Fogadják szives köszönetünket. Kis József. — A fögymn. ifjúsági segitő-egyesületröl. A főgymuasiumi ifjúság segélyezésére alakult s már évek óta fönnálló segitőegyesület ez évben is teljesíti áldásos működését, mennyiben mindjárt az iskolai év elején 145 tanulót részesített könyvsegélyben, kiosztva 850 drb tan­könyvet. Alakuló közgyűlését Barcsi József tanárelnök vezetése alatt szeptember hónap második felében tartotta meg 143 rendes és 23 pártoló taggal. Ugyanakkor tiszt­viselőit és 8 tagú választmányát választotta meg. Egye­sületünk vagyoni állapota ez iskolai évben is gyarapodott már, mennyiben az őszi kerületi közgyűlés alkalmával Nagymélt. Darányi Ignác m. kir. földm. ügyi minister főiskolai tiszteletbeli gondnok ur 50 koronát volt szives egyesületünknek adományozni. Ezen nemeslelkü adomány­ért hálás köszönetét mondunk ez alkalommal is, midőn egy más adományról megemlékezni és beszámolni kedves kötelességünk. Ugyanis főiskolánknak azon volt növendé­kei, a kik 1890-ben tettek érettségit, 20 éves találkozá­suk alkalmából alapítványt tettek és adtak össze segitő­­egyesületünk részére. Ezt az alapítványt tek. Borsos Ká­roly mezőtúri ev. ref. főgymnasiumi tanár ur szives volt a napokban 230 kor. összegben lefizetni, illetőleg meg­küldeni. Fogadják a szives adományozók az ifjúsági segitő­egyesület nevében hálás köszöne'ünket azon kijelentés kí­séretében, hogy azt, mint külön alapítványt kezeljük s kamatjait csak rendkívüli szükség esetében fogjuk föl­használni. Az egyesület múlt évi zárszámadása szerint 5189 kor. 43 fillér volt a helybeli takarépénztárban el­helyezve. A jelen iskolai évet is bizonyosan felesleggel fogja egyesületünk bezárni, jólehet 300 korona értékű új­könyvet osztottunk ki az év elején és más irányú segé­lyezés elől se zárkózik el egyesületünk. — A főiskolai ifjúsági képzötársulat 1902. szeptember 21-én tartotta alakuló közgyűlését, dr. Ka­­possy Lucián tanáreluök vezetése alatt; tisztviselők lettek a következők : alelnök Izsák József III. é.pn.; titkár : Végh János II. é. pn.; pénztáros: Pongrácz József I. é. pn.; jegyző : Kis Zoltán VIII. o. t. ; ellenőr : Varga Gyula VIJI. o. t. ; háznagy Nagy Béla III. é. pn. ; könyvtár­nok : Domonkos József és Pozsár István VII., Kulcsár Endre és Kovács Lajos VIII. o. t.; bírálók : Kis Dániel III. é. pn. ; Czeglédi Sándor II. é. pn. ; Peti Sándor II. é. pn.: Szabó Zsigmond VIII., Kis Béla VII. o. tanulók. — A pápai ifj. képzötársulat f hó 12-én ünne pélyt tartott az aradi vértanuk emlékezetére a következő programmal: 1. Hymnus. 2. Elnöki megnyitó. 3. Izsák József emlékbeszéde. 4. Szabó Zsigmond szavalta Czeg­lédi Sándor „Október 6.“ c. költeményét, 5. Czeglédi Sándor felolvasott. 6. Nagy Béla szavalta Benegnotus „Golgotha“ c. költeményét. 7. A „Szózat“ eléneklésével az ünnepély véget ért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom