Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-10-12 / 41. szám
709 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 710 kérdezett ? Hol követheted te már most Jézus nyomdokát ? Az iskolában. Mit kell itt tenned, ha Jézus példáját akarod követni ? Jézus szeretett volna a templombau maradni! Szülőinek azonban vissza kell térni Nazarethbe. Mit tesz most Jézus ? Engedelmeskedik szülőinek. Hányadik parancs szerint cselekszik ? Mivel tiszteli Jézus szülőit ? Mit kell neked tenned, ha e tekintetben Jézus nyomdokán akarsz halatni ? Ki Istent szereti, szülőit is tiszteli. Kit kell mindenek felett szeretnünk és tisztelnünk ? Hol és mikor gyűlnek nálunk a mi gyülekezetünk tagjai a jó Isten tiszteletére ? A jámbor és istenfélő emberek szivből éneklik ma is énekes könyvünk e szép versét: „Uram hajlékodat Szeretem házadat / stb." (XXVI. zsoltár 8. vers.) E vers szövegének betanítása után a gyermekek öszszefüggó'en elbeszélik az egész történetet. Végül (kü’önösen ha több osztály is van együtt) valamennyien elénekeljük a XXVI. zsoltárnak 8. versét. II. Dávid legyőzi Góliátból, (Vázlat. Rein: „Theorie und Praxis“ c. művének IV. kötetéből.) Célkitűzés: a címből alakítandó. I. Eöldrajzi előkészítés: A Filiszteusok. Izrael elnyomatása. Saul nem tudja ellenségeit legyőzni. Miért ? Isten elfordult tőle. Azt akarja, más legyen a király. II. A harctér. A harcosok ruhája, fegyvere. A pásztorok ruhája. Góliáth ruhája és a lovagok öltözete. Milyen Góliátnak, milyen Dávidnak a lelkülete. Mi tetszik nekünk, különösen Dávid magaviseletében ? Talán az Ígért jutalom reményében áll ki Dávid a síkra ? III. Örülünk a gyermek győzedelmén. Dávid és Góliát éles ellentétbe állítása. Dávid és Saul összehasonlítása. Csüggedés — Istenbe vetett bizodalom. Példák erre a Biblia történetekből. IV. „A kevély megszégyenül.“ „Az erős ne bízza el magát erejében.“ „Isten a mi reménységünk és erősségünk." „Bizd az Istenre dolgodat.“ „A győzelem Istennél van.“ V. Zsolt, könyv XXXI, 2—4. Kiben kell nekünk minden bajunkban bíznunk ? Példák erre a bibliai történetekből, hazánk történelméből. Mikor juthatunk mi is oly körülmények közé, hol rajtunk csak a jó Isten segíthet. Énekszöveg: XLVI. zsolt. 1. verse. (Vége köv.) Pethes János, tkép. r. tanár. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság h.-m.-vásárhelyi közgyűlése. (Vége.) A közgyűlést Hegedűs Sándor nyitotta meg és üdvözölve a társulat tagjait s a vendégeket, kijelenti, hogy Gyurátz íerenc püspök betegsége miatt elmaradt a gyűlésről, helyette Bartók György erdélyi püspök fog megnyitó beszédet tartani. Sajnálatos körülménynek tartja, hogy a két protestáns egyház főbbjei közül részint elfoglaltságuk, részint egészségi állapotuk miatt olyan sokan elmaradtak. Ezzel szemben köszönetét mond Kun Bertalan és Kis Áron püspököknek, a kik magas koruk dacára nem sajnálták a fáradságot és eljöttek, hithűségüknek adva ez által is tanúbizonyságát. Ezután Szeremlei Sámuel üdvözölte Hegedűs Sándort. A változó viszonyok, a változó közszellem mellett érezzük, új fegyverre, új eszközökre van szükségünk, hogy egyházunkat megvédelmezzük az idők áramlata ellen. Megmaradni és haladni kell. Bizalommal viseltetik Hegedűs Sándor iránt, hogy a nehéz viszonyok között is megfogja állani a helyét. A protestáns egyháznak nincs oka a kétségbeesésre, eunek a felekezetnek kevésbbé nőtt nyakára az idő, mint másoknak. Küzdeni kell a közönyösök ellen, össze kell forrni Krisztus szeretetében. Örömmel üdvözli Hegedűst. Hegedűs Sándor válaszában kijelenti, hogy jól esett neki azokat az eszméket hallani, a melyeket a szónok kifejezett. A viszonyok súlyának a nyomása alatt valóban új eszközökre van szükségünk hitünk megvédelmezésére. A protestáns irodalmi társaság az életbe akarja átvinni az irodalom révén azt az egyetértést, a mely a két protestáns felekezetek között kifejlett. Kegyelettel emlékezik meg ezután Ttsza Kálmánról, Györy Elekről, Szabó Jánosról és Karsay Sándorról a protestáns világ négy nagy halottjáról. Ha a halottak miatt bánatot érzünk, az élők munkálkodását látva, örömet kell éreznünk. A társulat kiadványai szaporodnak. Vannak köztük tudományos, költői munkák. A protestántizmus ereje a valláserkölcsi nevelés megszilárdulásában van, ennek a szolgálatában kell állani egyeseknek, mindnyájunknak egyaránt. Célunk nagy» ehez képest eszközünk kevés, de tömörülni kell, egyesíteni erőnket, akkor megfelelünk a kitűzött feladatnak. A beszéd végével a közönség lelkesen megéljenezte Hegedűs Sándort. Bartók György erdélyi püspök emelkedett fel ezután szólásra. Üdvözli, munkára hivja fel a közgyűlés tagjait. Célja e közgyűlésnek egyrészt számot adni a végzett munkáról, másrészt kitűzni a jövő feladatait. Ez a feladat: az evangélium szellemének megóvása az idő romboló áramlataival szemben. A vallás nem szertartás, de élet, Örök élet, mely nem tűri az útjába álló akadályokat. Minél súlyosabban nehezednek rá ezek az akadályok, annál nagyobb erővel tör elő. Az evangélium szellemének ezt a hatalmát két ezer év óta kétszer láttuk megnyilatkozni. Először a pogány világ felett diadalmaskodott. Másodszor a Krisztus földi helytartójaként szereplő gyarló ember tekintélyének súlyával lebéklyózott egyház javára vivta ki a győzelmet a Krisztus igazi szelleme. Ez a szellem védelmezte meg a tekintélylyel szemben az egyéni hitet a protestántizmus jelszava, Luther és Kálvin zászlója alatt, lökést adva ez által a modern haladás megindulásának. Nem tudjuk, a két elsőhöz hasonlóan kell-e a harmadik harcnak jönnie. Egy azonban bizonyos: az ig® teljesen és igazán soha le nem győzetik. A mi egész érzelem- és gondolat-világunk az igéből nyeri a tápláló erőt, Krisz
