Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-31 / 35. szám

615

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

616

goihoz, Carlylehez is könnyen hozzáférnek. A két francia St. Berox és Taine is kezükügyébeu van.

Szerencsés pillanatot, boldog elmélyedést kívánok a Magyar Hírlap olvasóinak, munkájukban kísérje önöket becsületes irigységem mellett, fölizgatott, de reménynyel teljes kíváncsiságom.

Bródy Sándor.

Yßgyßs CjözfeményE^.

— Tanérmegnyitás. Főiskolánkban az 1902—

1903-ik iskolai esztendőt September 5-én nyitja meg Czike Lajos főiskolai gondnok ur. Ugyanekkor tartja székfoglalóját Csizmadia Lajos theologiai és dr. Lakos Béla főgymnasiumi tanár is.

— Lelkészválasztás. Az alsóborsodi ev. ref. egyházmegye egyik legnagyobb gyülekezete, a poroszlói, Gaál Ferenci zselizkisfaludi lelkészt választotta meg lelkészévé. Gratulálunk !

tj esperes. A békésbánáti ev. ref. egyházmegye esperese Dombi Lajos gyulai lelkész lett.

— Az egyetemes convent zsinati tanügyi előkészítő bizottsága e hó 19—21 napjain tartotta gyűlését Budapesten. Egyházkerületünk képviseletében Körmendy Sándor egyházker. főjegyző ur jelent meg.

— Az ifjúsági könyvtárak ügyében Wlassies Gyula közoktatásügyi minister nagyon üdvös rendeletét bocsátott ki a legközelebbi napokban. Jövőre minden népiskola mellett kell lenni könyvtárnak, mit a felnőttek is használhatnak. Az ügy rendezésére a minister egy intéző bizottságot nevezett ki, melynek elnöke dr. Sebestyén Gyula. Örömmel látjuk a bizottság tagjai között Szöcs Farkas budapesti ev. ref. theologiai tanárt is.

— A kocsi egyházi értekezleten Thúry Etele tanár „az 1713. évi kocsi zsinatról“ fog értekezni; Boross Kálmán lelkész ur felolvasásának pedig ez a eime: „Vallásos együttértés.“ Az egyházmegyei lelkész! értekezletek elnökei közül azokat, a kik még nem küldték el hozzám azon indítványokat, melyeket értekezleteik a kerületi lelkész! értekezlet elé terjeszteni rendeltek, igen kérem, legyenek szívesek ez indítványokat mielőbb, még e héten hozzám juttatni. Kis József.

— Egy kis helyreigazítás. Demjén Márton ur e becses lap múlt számában a veszprémi ref. egyházmegye közgyűléséről szóló tudósításban Szentkirályszabadjáról azt Írja, hogy ott a bivek úrvacsorával nem élnek. Ez a tudósítás téves és a canonica visitatio kérdő pontjaira e tekintetben beirt felelet elnézésen alapszik. Istennek hála, mindig többen és többen élnek úrvacsorával; de az igaz, hogy a népességgel nincs arányban a úrvacsorával élők száma. Ennek pedig oka az, mert a hívek egyharmadrésze iparos, kik folyton jönnek-mennek, vásároznak s az űrnapját is másutt töltik. A hátralékos egyházak között is elsőnek emliti a tudósítás Szentkirályszabadját, pedig ennek az egyháznak a uagymérvü építkezése miatt van csupán 2 évi hátraléka; mig vannak a sorrendben utána egyházak, melyek 10 éves hátralékkal is dicsekedhetnék és sem nem építettek, sem valami nagyobb mérvű javitást az egyházi épületeken nem eszközöltek. Ennyi helyre igazítást az igazság érdekében az egyébként részletes tudósításra. Csomasz Gyula lelkész.

— Egy kis igazolás. Igen t. barátom Csire István lelkész urnák „Történeti adat“ c.^ közleményére csak pár sornyi megjegyzésem van: Én úgy tudomr hogy az első érettségi vizsgálat 1852. aug. 23-án volt Pápán; elhiszem, hogy ő 1851-dik év augusztusában tett érettségit Pápán, én ezt nem tudtam, elismerem. A vizsgázó tanárok neveit érettségi vizsg. bizonyítványomból irtani ki ; de a Heiszler József neve nincs aláírva, hanem Tóth Dánielé. Béke velünk! Csurgó. Héjas Pál.

— Kormányképviselő. A mélt. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister ur a sept. 8-án főiskolánk főgymnasiumában tartandó érettségi vizsgára dr. Antal Géza főiskolánk igazgatóját küldte ki Kenessey Béla helyett, ki nagymérvű elfoglaltsága miatt nem tehetett eleget a megbízatásnak.- Keresztyén- Hit- és Erkölcstan az ev. ref. gymnasiumok III. és IV. osztálya számára. A conventi tanterv szerint irta : Kis József. Harmadik kiadás. Pápa. Kiadja Kis Tivadar könyvkereskedő. 1902. ^ra 1 kor. 20 fillér. 135 lap.-- Kákóczi-kiállitás Kassán. Esztendőre, 1903-ban lesz kétszáz éve annak, hogy II. Rákóczi Ferenc kuruc tárogatói a Beszkidek alján megharsantak s hogy u „ßecrudescunt vulnera gentis Hungáriáé“ gyújtó szólamai a magyar nemzet elnyomott közérzését lángralobbantották. Kassán a „Felvidék fővárosában“, a Rákócziak egyik legkedveltebb tartózkodási helyén most mozgalom indult, hogy a kuruc szabadságharc kétszázéves fordulóját méltó módon megünnepeljék. Rókóczi kiállatást akarnak rendezni egykorú ereklyékből, a mely az 1670-ben kezdődő s a szathmári békével végződő szabadságmozgalmakról piastikus és tanulságos képet adjon a szemlélő utókor kegyeletének. Méltó emlékezés illeti meg a fejedelmet, a ki nemcsak Magyarországnak, de talán korának is legnagyobb idealistája volt, s a kinek varázslatos egyéniségét a magyar szivek „Rákóczi cultusa“ immár százados történelmi zománccal övezte. A kiállítás védnökségét eddig: gróf Apponyi Albert a képviselőház elnöke, dr. Bubics Zsigmond Kassa tudós püspöke, gróf. Csáky Albin a főrendiház elnöke, gróf Károlyi Sándor és Zichy Jenő valóságos belső titkos tanácsosok vállalták el. Ezen hazafias vállalkozás sikeressé tétele érdekében a kiállítás előkészítőbizottsága már ezúttal felkéri mindazokat, kik a Rákóczikorra vonatkozólag (1670 — 1711-ig) bárminemű ereklyék felett rendelkeznek, hogy az ereklyék átengedésével járuljanak hozzá a kiállítás arányainak impozánssá tételéhez és szíveskedjenek ebbeli szándékukat Gerlóczy Gézával, mint az eb'készítő bizottság elnökével (Kassa, főutca 4) közölni, hogy a bizottság a kiál 1 i'ás méreteiről a kellő tájékozást megszerezhesse és a megfelelő intézkedéseket megtehesse. Köszönettel vesz a bizottság oly értesítést is, mely felvilágosítást nyújt arról : hol találhatók a kuruc szabadságmozgalmakra vonatkozó ereklyék.