Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-01-26 / 4. szám
53 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 54 tanulók felét délutánokon küldje az istenitiszteletre. . . 1901-ben ismét fölmerült a panasz a hely szűk volta miatt, minek folytán a presbyterinm december 13-án tartott gyűlésében elhatározta, hogy az elemi iskolás leányok részére a földszinti padok elé egyszerű deszka padokat tétet; a férfiak padsorát pedig a lehetőséghez képest egy két paddal kibővíti, természetesen az urasztala körül levő szabadtér rovására. . . . Két nagy ünnepen pedig, u. m. pünköstkor és karácsonykor, tehát a mikor a tanulók nincsenek itt, szintén tömve volt a templom s a nők részére nem lehetett elegendő széket bevinni; nagyon sokan csak úgy álltak, nők is, férfiak is a karban. A nők helye kivált nagy ünnepek alkalmával, eddig is szűk volt. Hisz az állami polgári leányiskolába, és a mi leánynövelő intézetünkbe járó leánykákat nem számítva is és az 1520 léleknek csak felét véve, 750 olyan nó' van a gyülekezetben, a ki járhatna templomba. A nők részére kijelölt helyen pedig csak 370 ülőhely van. E 370 ülőhelynek is legalább a fele olyan, hogy a nők a szónokot egyáltalán nem láthatják a vastag oszlopok miatt. A nők helye tehát szűk is, alkalmatlan is. Növeli a bajt, hogy éppen az intelligentiához tartozó nőink számára van legkevesebb hely. Még azt se szabad figyelmen kívül hagyni, hogy templomunkban gyakran tártatik nagyobb ünnepély; (püspök- és papszentelés, egyházkerületi főgondnok beiktatása, vagy valami iskolai ünnepély). Ebből a szempontból is jóval nagyobb templomra van szükségünk* mint a mostani. Mert könnyű elképzelni, hogy boszuságára van az gyülekezetünk tagjainak, ha ilyen ünnepélyeknél éppen ők szorulnak ki. Pedig hát természetes, hogy az elsőséget a vendégeknek kell átengedni. Ezek szerint a mostani templomot már a jelen szükségeire való tekintetből is megkellene bővíteni; de még inkább kell ezt tennünk a jövőre való tekintettel. Miként a vidéki városok általában,, úgy Pápa is csak most indult fejlődésnek. Népességének szaporodása az utolsó tiz évben kerekszámban 3000. Hogyan tehetne megbőviteni mostani templomunhat? Mostani templomunkat úgy bővithetnénk, ha az utca felé megnyujtanánk — mondjuk — 9 öllel. Ebből a 9 ölből maga a torony és a karba vezető lépcsők elfoglalnának úgy 3 ölet. Ez a nagyobbitás már az egésznek megbolygatásával járna természetesen. így a templom hossza a belső világosságot értve 32 mtr lenne s egy öl hián az utca szélen állna. A '3 iskola és 2 tanitólakás a templom háta mögött a Halas-utca hosszában építtetnék. Költségük Török mérnök ur és egy építész számítása szerint 18 — 20 ezer forint. 1 tanitólakás az Eöry-telek mostani földszintes épületeiből alakíttatnék. A templom megnyújtása és belső átalakítása, a vastag kő-oszlopoknak vasoszlopokkal kicserélése, ha a falát nem emeljük, új ablakokat nem teszünk, a régi padokat megtartjuk s csak a 6 öl nyújtást bútorozzuk újonnan, talán kikerül 15 ezer írtból. Az Összes költség tehát lenne : 1. Az Eöry-ház ára 30.000 frt. 2. A torony ára 20.000 „ 3. A templom megnyújtása 15.000 „ 4. Az iskolák és tanitólakások 18.000 „ 5. A 30.000 frt vételi % 1.300 „ 6. A paplakásnál a lépcsőáthelyezés 1 -000 „ 85.300 frt. így a papnak külön udvara nem lenne, lakása napfényből csak keveset kapna. Csendjét, nyugodalmát, eléggé kérdésessé tenné elől a főtér, hátul az iskolazaja. Ezek elől nem volna más menekülése, mint szobái, vagy a várkert, vagy más kert. Az iskolák részére is igen csekély udvar maradna, A törvény által kívánt udvar-tornatérről, gazdasági és kertészeti gyakorlatokhoz szükséges kertről szó se lehetne. Pedig kivált ez utóbbiakat a közoktatási kormány oly fontosaknak tartja, hogy a tanítók számára gazdasági póttanfolyamokat rendez és a Néptanítók Lapjával kapcsolatban külön szaklapot ád ki ez évtőL kezdve. Es igy 85 ezer forint költség mellett is oly szűkén és tömötten lenne elhelyezve minden épületünk, mintha szó se lehetne más módról. Arról se felejtkezzünk meg, hogy közmondássá lett már a tapasztalat: a toldástfoldást mindenki megbánta még eddig. A mi meg a bennünket agyonnyomó szomszédságot illeti, a már említetteken kívül (az öregtemplom és a bencés-gymnasium) jó gondolni arra is, hogy az öreg Griffre, esetleg még egy emeletet húznak, vagy fenekestül újra építik modern kétemeletes vendéglővé; hogy a patikát is — jól bemenve az udvar felé — emeletre vehetik. A városházát illetőleg már terv is van a második emeletre. Ha ezek igy — bármi későn is — megtörténnének; akkor valósággal agyonnyomnának bennünket a közelben levő nagy épületek. Mindenki tudja, hogy a környezettől nagyon sok függ. Falun, apró házak között egy 4 öl magas templom is sokat mutathat. (Folyt, köv.) Kis József, Templomszék az egyházi adózás körül. (Folytatás.) Ha valahol, épen a templomban kell úgy rendezni mindent, hogy „szegény és gazdag összetalálkozzanak,“ viszont érezvén mindenik fél, mikép mindkettőjüket az Ur szerzé. Ha valahol, épen az istenházában kell úgy intézkedni, hogy semmi földi hiábavalóság be ne tolakodjék, hanem kiki vesse le saruját lélekben. A gazdag vessen le minden szükkeblüséget, kevélységet, s buzduljon fel szegény felebarátja szeretetére, kivel egy padban ülni nem átall, ha már egyasztalnál vacsorázik, egy zsoltárt énekel, egy imát rebeg s egy azon szentséges Megváltót imádja. így a szegény is könynyebben megtud nyugodni alacsony sorsában s nem tekintem! irigy szemmel másokra. S ha nem felejti is másokkal szemben alárendelt helyzetét, de jól eső érzés 4*
