Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-06-08 / 23. szám
407 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 408 kisértetéséuek történetét s vessék össze e történetét az embernek e beszéd során előadandó mindennapi állapotával. Leszámítva e textusszerütlens^get s a szerkezet tekintetében mutatkozó gyengeséget, e beszéd érdemes a felhasználásra. Jönnek most már az ünnepi beszédek és pedig elsőnek a Jánossy Zoltán sámsoni ref. lelkészé; Szöveg: 2. Kor. 5, 17. Cim: „A nagy megújhodás.“ E karácsonyi beszédet imádság előzi meg. Kár, hogy e szép jámbusokban lüktető imádság a 10 ik sortól a második bekezdésig az euchetika törvényének ellenére nem egyenest Istenhez beszél, lxenem c-ak elbeszél imádkozás helyett. Kissé ez imádságot rövidellem is ; mintha szerző e nem sok figyelemre méltó szálló igére gondolt vo'nr : „Hosszú kolbász, rövid prédikáció," illetve imádság. Még egyszer akkora imádság se íárasztja ki a hivő áhítatán. Sajnálom, hogy a tehetséges szerzőnek beszédével se vagyok teljesen megelégedve. Sarkalatos hibája e kér. prédikációnak, hoay benne a pogány irók és bölcsészek kelletténél nagyobb mértékben viszik a hangot. Keresztyén lelkésznek se nmn hivatása, se nem joga, hogy a profan irodalom termékeiből vett — (különben szép olvasottságra valló) idézetek révén oly párhuzamot vonjon kér. és pogány vallások között, mely amazzal szemben emennek színvonalát látszik emelni. Némi változtatással egyébiránt e felosztás nélküli beszéd tanultabb hallga:óság előbb jól megállja a sarat. „Krisztust látni boldogság“ : ez a címe a 2-ik számú karácsonyi beszédnek. Nem valami nagyon alkalmas textusa: Luk. 10, 23. Szerzője: Soltész Elemér nagybányai reí. lelkész. Gonddal dolgozott a szerző az egész beszéden át. Ez a nagy és vallásos kedélyünket kissé sértő mondása azonban : „Isten örök vált-ággal és idvességgel büntette a tőle elfordult por fiát — bízvást elmaradhatott volna. A következő beszéd Erőss Lajos debreceni hittanáré. Pr d. 1, 9-eti épül fel. Nem épen szövegszerű a szó szoros értelemben, de nyelve, alkata, tartalma kitűnő beszéddé avatja. A debreceni nagy, szomorú belső hanyatlásában is fényes egyház viszonyaihoz alkalmaztatva e mű 4 részre oszlik. Az első részben a szülöttek, a 2-ikban az esketettek, a 3-ikban az át- és kitértek, végül a 4- ikben a halottak anyakönyvét nyitja fel s úgy vonja le a tanulságot megkapó erővel, Követendő példát nyújt e szép újévi prédikáció arra nézve is, mikép lehet a természettudományok köréből vett tények, törvények bevonása utján nyert hasonlatokkal szépíteni, hathatósabbá tenni az egyházi beszédet. Méltó párja e beszédnek a negyedik számú. Szintén újévi beszéd. Alapigéje: Jel. 10, 7. Irta K. Tóth IválmáD. Van-e, ki e nevet nem ismeri?! Egyike azon beszédeknek, melyek könyves Tóth Kálmán debreceni lelkésznek előkelő helyet biztosítottak a magyar homiletikai irodalomban. Czime: „Hét angyal trombitája.“ Érdekes bevezetés után két részre oszlik. Az első részben a Jel. 8 és 9. részeiben lein hat angyal trombitájáról beszél, a 2-ik részben meg a hetedik angyaléról, mely mikor megszólalt. véghez ment Istennek titka : „E világnak országai lettek a mi Urunkéi.“ Mezőlak. (Folyt. köv.) (j. Szabó Mihály. Az ezen rovatban ismertetett művek — csekély havi részletfizetésre is — mind kaphatók László Albert és társa, a tiszántúli ev. ref'. egyházkerület kizárólagos bizományosa protestáns irodalmi könyvkereskedésében — Debreczenben. Márczft. Olaszországi tanulmányút. Irta : Barcsi József főgymn. tanár. Róma nagyon sok temploma közül legnevezetesebb a szent Péter és a szent Pál templom. Az előbbi a világ legnagyobb, az utóbbi Róma legszebb temploma; legrégebbinek pedig a Leteranit mondják. Péter apostol római tartózkodására nézve eltérők a vélemények. Lipsius szerint „Péter apostol római útjának egyik magyarázata az, bogy Simon Magus álapostol működésének ellensúlyozása végett volt, s hogy azt ott győzte le, hol az dicsőségének tetőpontján állott. Másik versio szerint Pál apostollal együtt járt Rómában és vele együtt alkotta meg a keresztyén egyházat és vele együtt lelte Rómában martyrhalálát Nero alatt. Ez a zsidó keresztyénségnek volt kedves gondolata, hogy Péter apostolt, egyrészről mint a pogány ál-apostol kérlelhetlen ellengégét és legyőzőét tüntesse fel, másfelől Pál apostollal szemben is győzelmes versenytársnak tüntesse fel. Martyr halálával pedig a keresztre feszitett Jézusnak méltó utódja legyen.“ Péter apostol állítólagos kereszre feszítés helyén a Janiculnson, a spanyol Izabella és Ferdinánd 1500-ban templomot építtetett. Ez a S. Pietro in Montario, a hol még a keresztfa helyét is tudni vélik, a mint nekünk a templom megtekintésekor mutatták. A leprégibb templom-atyák (presbyterek) azt mondják, hogy Simon Magus volt Rómában, de nem tudnak róla, hogy Péter apostollal összeütközése lett volna. Justin vértanú, a ki Apológiájával oly hathatós szószólója volt a keresztyéneknek Antonius Pius alatt és a ki Maró Aurél uralkodása idejében, az éhség miatt fÖlbőszült pogányság dühének áldozatául esett, ő is tud Simon Mágusról, de nem szól Simon Péterről, s Lipsius szerint valószínűleg Claudius császár idejében lehetett az Rómában. Pedig abban az időben a zsidóknak igen tűrhetetlen sorsuk volt Rómában, mert erre az időre esik kiűzetésük is, a mi 50-ben történt Kr. u. Azért Péter apostol ezt megelőzőleg kellett, hogy Rómában legyen, mert ő zsidóknak volt apostola, azokkal hitvitázott és a Janiculuson való tartózkadási helye is erre vall, mert ez a hegy az idegenek és igy a zsidók megszállási helye volt. Hogy ki volt az a Simon Magus, arra a kérdésre megfelel maga a biblia, melyben meg van irva Lukács evangéliumának az apostolok cselekedeteiről Írott könyv nyolczadik részében, hogy Kilép Samariában prédikálta a Krisztust és midőn Péter és János ott megjelentek, könyörögtek a hívőkért, hogy vennének Szentlelket a kezeiket fejükre veték és vőnek azok Szentleiket. „Mikor pedig látta volna Simon, hogy az apostolok kezeik
