Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1902-06-01 / 22. szám

39ó DUNAKTULT PROTESTÁNS LAP. 396 asztali szent edényeket. Nagy ünnep lévén, a templom zsúfolva volt a hivők ájtatoa seregével. Midőn a lelkész az ünnepi szónoklatot és imát a szószéken befejezte, az urasztala elé ment, hol felavató beszédjét és imáját tar­totta meg fi egyúttal bemutatta a szent gyülekezetnek az új urasztali szereket: a szinezüstböl készült és arauynyal gazdagon befuttatott kelyheket, tányért és az új diszes teritőt. Az elmondott gyönyörű beszéd és áldás oly meg­ható vob, hogy a gyülekezet a hallottak által elérzéke nyűk és sokak szeméből könycseppek hullottak. — A lelkész felavató beszédje után Gázon Lajos, a gyülekezet érdemes tanítója az elöljárósággal az urasztala elé vonulva, szintén megható szép beszédben fejezte ki a gyülekezet nevében hálás köszönetét a lelkésznek azon buzgóságáért és lankadást nem ismerő fáradozásáért, hogy ezen szent cé'u mozgalmat a gyülekezetben megindította és vezeUe, De meleg köszönetét mondott mindazon adakozóknak is, kik kegyes adományaikkal az Ur szent asztalát ily szé­pen folékesiteni segítették. Az Isten megszentelő kegyelme és áldása legyen mindnyájokkal ! A szent edények és a terítő 6B6 koronába kerültek. Most a keresztelő edé­nyekre folyik az adakozás, melyekre már sziutén sz£p összeg gyűlt össze. íme a lelkesedés és buzgóság mily ■fényes tetteket mivel ! Az ily nemes és önzetlen példa lelkesítsen mindenkit — különösen a mai nehéz időben — lángoló hitre és buzgó cselekvésre ! Ám ha oly nagyot nem tudunk is alkotni, mint az apostolok ; de ha kis kö­rünkben is a hitn°k és buzgóságnak lelke vezérli cselek­véseinket : áldás lesz akkor munkánkon itt e földön, s a világ birájának eme d csérő helybenhagyása : jól v igyon jó és híü szolgám : — leszen jutalmunk majd a mennyben. Egy jelenvolt. — Értesítési Vh.ü szerencsém a t. szerző urakat értesíteni, hogy az általam kiadandó prof. egyház-irodalmi mii vek pontod jegyzékének össze­állítása már folyamatban van és az rövid idő múlva meg fog jelenni. Bpesten, 1902. május hó 26. Hazafias üdvözlettel Kákái Lajos könyv­kereskedő. — Gazdakörök (gazdák vagy földmivelök szö­vetsége). A Magyar Gazda közönségnek egyik legfőbb tö­rekvése a kisgazdák és földmivelök támogatása, érde­keiknek hathatós előmozdítása. Hogy ez minél eredménye sebb legyen, legsürgősebb feladat a kisgazdák és fölmivelők szervezkedé.-e. A szervezkedés módozatainak megbeszélése céljából a Magyar Gazda-szövetség a f. évi juuius hó 12- dikén, csütörtökön, d. u. fél 4 órakor Budapesten a vár­megyeház dísztermében egy értekezletet tart. melyre ez utón is meghívja a lelkészeket, tanítókat és jegyzőket, valamint mindazon birtokosokat, gazdákat és földmivelőket, kik a í'öldmivelők szervezkedésénél, illetve a községi gazdakörök létesítésénél (földmivelök vagy gazdák szövetsége) közre­működni hajlandók. Ezen értekezleten a fölkért előadók részletesen fogják ismertetni a kisgazdák és földmivelök szervezkedésének szükségességét vagyis a gazdakörök cél­ját, hivatását, és működési irányát. A kik e hazafias ne­mes műt'kában részt venni kívánnak s az értekezleten je­len lenni akarnak, szíveskedjenek legkésőbb juuius hó 1-ig a Magyar Gazdaszövetség titkári hivatalánál (Budapest, Baross utca 10.) jelentkezni. Miután lehetséges, hogy in­gyenes elszállásolást kaphatnak az értekezleten megjele­nők, a mennyiben tehát erre reflektálnak, szíveskedjenek ebbeli szándékukat szintén juuius 1-ig tudatni. A jelent­kezők féláru vasutimenetjegy váltására jogosító igazolványt kapnak, ha közük pontos c'müket s azon vasúti állomás nevét, honuan elindulni akarnak. Az értekezletet megelő­zőleg ismerkedés céljából társas étkezés lesz d, u. 1 óra­kor a Paunónia-szálló (Kerepesi-ut) éttermében. — Egy XVII. századbeli könyvnyomdász em­léke. A kolozsvári könyvnyomdászok a XVII. században élt elődüknek, a régi magyar nyomdászok legkiválóbbjának, nemzeti művelődésünk egyik lelkes úttörőjének : Tóthfalusi Kiss Miklósnak a kolozsvári temetőben nyugvó hamvai fölé közadakozásból síremléket állítottak. Ennek a sírem­léknek fölavatása és Tóthfalusi Kiss Miklós halálának 20í)-adik évfordulója alkalmából 1902. évi május 19-éu (pünkösd második napján) délelőtt 11 órakor a kolozsvári temetőben emlékünnepélyt tartottak. Az ünnepély műsora a következő volt ; 1. Ünnepi dal, énekli a nyomdász-dalkör. Emlékbeszéd, tartja Ruzicska Gyula. 3, A síremlék meg­koszorúzása. 4. ,,A hitván}^ vasmüves*1 költeménye, irta Tichy Ákos, szavalja Ricz Antal. 5. Ima, mondja Herepei Gergely ev. ref. esperes. 6. Hymnus, énekli a nyomdász­dalkör. — Felhívás előfizetésre ! Hazánkban mind ez Ideig ninc-en szaklapunk, mely a theologiai tudomány hivatott munkásait szakszerű munkálkodásra tömörneuó s a theologiai tudomány barátait önálló tanulmányokkal ellátná és vezetné. Alólirottak most elérkezettnek látjuk az időt egy ilyen theologiai szaklap megindítására. E vállalkozásunkban a prot. tudományos theologia minden barátjának és munkásának szives és készséges támogatá­sát kér,ük. A protestáns theologiai tudomány minden ága az íráson alapul s az írásból táplálkozik. Ezért is 4he­­ologiat Szaklapunk első sorban a Szentirás tudományos kutatását tekinti hivatásának. De egyúttal az összes the­ologiai tudományágak szakszerű művelésének is teret nyújt. Tudományos jelleméből foly^ólag szaklapunk semmiféle is­kola párt vagy irányzat szogálatában nem kivan ál­lam, hanem egyedül csak a tudományos igazságot szol­gálja. Feladatának tekinti figyelemmel kisérni a theolo­giai tudomány életének minden jelenségét és ezekről a magyar protes’áns világot tájékoztatni. De czélja különö­sen az, hogy fel költse a tudományos kutatás iránt való érdeklődést és munkakedvet s teret és ösztönt adjon a szakszerű tudományos theologiai munkálkodá-nak. Ily mó­don reméljük, hogy önálló kutatások eredményeinek köz­lése által részt veszünk az általános theologiai munkálko­dásban s a magyar tudományos theol. irodalom kifejlő­dését segitjük. Theologiai Szaklapunk negyedévenként L Ívnyi terjedelemé m jelenik meg Pozsonyban. Előfizetési árát évi 6 koronában, ilieologiai hallgatóknak évi 4 koro­nában, állapítjuk meg, mely mindenkor egy összegben küldendő be Raffay Sándor theol. akad. tanár czimére Pozsonyba. Az első szám 1902. évi augusztus havában jelenik meg. A nyomatandó példányok számának megálla­pítása végett tisztelettel kérjük e tudományos vállalkozás barátait, hogy az előfizetés szándékát velünk m előbb, le­hetőleg június hó végéig közölni szíveskedjenek. Kelt Pozsonybau, Kolozsvárott és Sárospatakon, I9u2. május havábau. Raffay Sándor, az ujszöv. exeg. és system, theol. ny. r. tanára az egyet, ev-ing. egyház theol. akadémiáján Pozsonyban. Hnrnydnszky Aladár, az ó-szöv. exeg. és nyelvészet ny. r. tanára az egyet. ev. egyház theol. aka­démiáján Pozsonyban. Pokoly József, az egyháztörténelem ny. r. tanára a kolozsvári ev. ref. theol. fakultáson. JJr. Tüdős István, a system theol. ny. r. tanára a sárospa­taki ev. ref. theol. akadémián. — Keresztelési és esketési beszédek. (Függelé­kül : eskü, imádságok, megáldások, úri imádság.) Palmer „Casual-Reden“ nyomán irta Papp Károly tisza-inokai

Next

/
Oldalképek
Tartalom