Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1902-06-01 / 22. szám

391

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

392

nálja : Kicsoda Jézus: 1. a világfiéinak, — 2 a hívőknek szemé1 en ; avagy; 1. az ö ellenségeinek. — 2. az ő barátainak ítéletében. A hibás felosztástól eltekintve, a beszéd határozottau értékes része a gyűjteménynek. Hiterőtől duzzad s szép hasonlatokkal lepi meg a hallgatót. A materialismus, rationalismus jelen secessiós világában nagy szükség van hasonló tartalmú, irányú egyházi beszédekre.

(Folyt, köv.)

G. Szabó Mihály.

ev. ref. lelkész.

Az ezen rovatban ismertetett művek — csekély havi részletfizetésre is — mind kaphatók László Albert ■és társa, a tiszántúli ev. ref. egyházkerület kizárólagos bizományosa protestáns irodalmi könyvkereskedésében — Dtbreczenben.

Ttáruza.

Olaszországi tanulmányút.

Irta : Barcsi József főgymn. tanár.

De most már menjünk föl a Capitoliumra. Kényelmes széles lépcsőzet vezet fel a nyugoti oldalon a Piazza del Campidoglionak nevezett szép piaezi térre. A lépcsők alján balkéz felől vau ama bizonyos farkas ketrecze, melynek őse Romulust és Remust táplálta, midőn Faustulus a szomszéd erdőbe kitette. Most azonban a ketrecz üres, mert ugylátszik, elpusztult a vadállat, vagy talán azért, mert egyes tudósok szerint nem is létezett. A lépcsőzet felső végén két hatalmas, gyönyörű márvány szobor van, Castor és Pollux diadalmi emlékszobrok, valószinüleg Domitianus idejéből valók. Ugyanezekkel egysorban még két szobor, Konstantin császár és a fia Konstans, azonkívül két mértföld mutató oszlop a Via Appiáról, az első és a hetedik. A tér közepén egy szép bronz lovasszobor vau , Marc Aurel császár szobra , melyet Konstantinénak tartott a nép sokáig és azért maradt meg épségben, csak az aranyozás kopott le róla, de azért egyes helyeken még jól látszik, hogy gazdagon volt ékesítve. A capitoliumi tér jobb oldalán van az úgynevezett új, a baloldalon a régi capitoliumi muzeum. Az előbbinek udvarán és a földszinti folyosó oszlopom csarnoka alatt régi szobrok vannak elhelyezve, melyek között legfeltűnőbbek egy hatalmas márványszobor darabjai: a kezek, karok és lábak, úgyszintén Konstantin császár órjási nagy feje. Magát a múzeumot nem láthattam az idő rövidsége miatt, de a túlsó oldalon levőt igen. Itt mindjárt a földszinten, a kút mellett van az u n. Marforio egy óriás vizisten, mely valószinüleg a Dunát, vagy Rajuát akarja jelképezni, miután a Nilus neve alatt egy másik ilyen fekvő Herkules szobrot lehet látni számtalan gyermek alakkal körül rajozva a vaticani múzeumban ; mellette egyiptomi fekete gránitból való oroszlánok, azután oszlopok és pávián alakok az Isis templomból. Fönn az emeleten a legesleg nevezetesebb és meghatóbb az úgynevezett haldokló gallus, vagy harczos ; egy, a könyökére támaszkodó erős férfin,

kinek arcza a legnagyobb fájdalmat, jellemet és értelmet sugározza; az ember szeretné megölelni és fölemelni vagy megsiratni, úgymint azt Heinéről mondják, hogy könyekre fakad látásán; átszűrt melléből cseppekben hull a vér a paizsára. Ugyanazon teremben van még N. Sándornak, Amaronnak és Dyonisosnak a feje. Más termekben görögök, istenek és bölcsek mellszobrai. Az istenek közül pl. Mars, Venus, Apollo, Athene, Minerva stb. a bölcsek és irók közül legyenek megemlítve: Sokrates, Plato, Sophokles, Euripides és Homer. Itt látható Scipio Africanus is, ha az. Egy templomban pedig a császárok és császárnék mellszobrai vannak felállítva, mintegy 82. A folyosón levő szobrok kö-zül csak kettőt említek meg, az ijjazó amort és a részeg öreg pásztor embert az ő kulacsával. A 7-ik terem nevezetessége egy mozaik kép : galambok szállottak a vizmedencze szélére. Megemlitendő még az u. n. capitoliumi Venus, a tökéletes női kellem és a Praxiteles Aphroditéjének legtökéletesebb utánzata.

A Capitolium északi részében volt a vár, az Arx, a Jupiter templomával és a déli meredek oldala volt a Tarpaea szikla, honnan a politicai vétkeseket letaszították. A Jupiter templom mellett volt Juno és Minervának is temploma. Ezeknek helyén van most a nagyon régóta épült S. Maria in Araeoeli. Most a Capitolium, Romának legszebb helye, éppen úgy mint a hajdan korban, mig a középkoron át pusztaság volt, hol a kecskék legeltek és azért nevezték Monte Caprinonok kecske-hegynek azt a helyet, hol azelőtt az Augustus Jupiter Tonansa és a Domitian Jupiter Custosa lakott oszlopcsarnokos templomában.

Michelangelo terve szerint készült a capitoliumi lépcsőzet és ő állitatta fel a Marc Aurel lovasszobrát is a félj állttal szemben. Egyáltalában sokat köszönhetünk neki a római műemlékek föntartásáért és gondozásáért. mert ő fejtette ki a pápa előtt, hogy a régi emlékek fönntartása nem ellenkezik a keresztyénség szellemével, vagy legalább is nem válik hátrányára. A nagyeszű tudós és nagyszellemii művész átlátta, hogy a keresztyénség szoros összefüggésben van a római birodalom történetével, az ő keletkezésében, kifejlődésében és különösen elterjedésében. Hisz a római helytartóktól kivánta a zsidó nép a Krisztus halálát és római katonák állottak őrt a keresztfa alatt, hogy teljesedjék be, a mit a papi fejedelmek kívántak Pilátus helytartótól és a mibe ez nagynehezen beleegyezett.

Egymásután történtek a nagyvilágesemények, mert egy évvel előbb Keresztelő János halt meg és a Megváltó halála után 4 évvel az első vértanú, István. De inár 38-ban Pál apostol keresztyén lesz és hirdeti a Jézus Krisztus tanításait minden népeknek egyaránt, de különösen a pogányoknak, a görögöknek és rómaiaknak, a mint az Istentől megbízatását kapta, Mig Péter apostol inkább csak a zsidók közt akarta az Isten országát terjeszteni. A pünkösdi beszédét is a zsidókhoz intézte, a kik összegyűltek Jeruzsálembe a föld minden részéből, mondván nekik : „Zsidó férfiak és ti mindnyájan, kik lakoztok Jeruzsálemben! ez legyen