Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-04-06 / 14. szám
245 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP 246 ját szivéből tanulta megismerni az emberi szív romlottságát. A szentség fenséges eszméje által megkapatva, de ugyanakkor a testiség Csákjainak is engedve s az össze nem férő elemek küzdelme alatt feltárult előtte saját szivének mélysége, miként a hatalmas vihar feltárja az óceán mélységes örvényeit. Olyannak ismerte föl önmagát, mint a ki csak felületesen ismeri az emberi természetet és fantastikus nézetet táplál az ember erkölcsi képessége felöl, miként ez már a határozott cél és terv nélkül is rendes körülmények között élő embereknél szokásos. Augustinus vitába keveredett Pelagiússzál. De az a vita nem két férfié volt, hanem két elvé, két irányzaté, melyek minden időkben szemben állanak egymással. Augustinus megértette, hogy az első ember eltávozott Istentől, ez elszakadásból származott a bűn, s a bűn lett amaz erkölcsi zavar szülője, mely az emberi természetbe behatolt. Előtte az emberiség az „elveszettek tömege“ (Mássá perditionis). Az első ember esetének egyik következménye és büntetése lön, hogy utódai bűnösökké váltak. Az ember elvesztette szabadságát és ezzel együtt azt a képességét is, hogy valami valóban jót véghez vihessen. Praedest. 55 : 3.) Semmije sincs, ha csak nem Istentől nyeri. Ha egyesek eljutottak az evangéliumban való hitre, mig mások nem, ennek az oka nem az emberben van, miután egyformán képtelenek a jóra. Az ok egyedül Isten különös tényében, az Isten titkos tanácsában, a kegyelem által való elválasztásban rejlik. (Quaest. ad Simpl.) Harminc évig tartott ez az Afrikában, Italiában és Dél-Galliában lefolyt harc s az igazság győzelmével végződött. Az ember tehetetlenségéről szóló tan az egyház tanává lett. (Folyt, köv.) Cs. Levél a szerkesztőhöz. IS agy tiszteletű Szerkesztő Ur! Kedves Collegám! Átolvasva az énekeskönyv újításáról szóló cikkeket, nem emlékszem reá, hogy valahol említés tétetett volna karácsonyi felálló énekről, nekem gyermek koromból jut eszembe egy ilyen, melyet elemi iskolás koromban, majd pedig mint I-ső gymnasista a Dobos János-féle kis bibliatörténetben tanultunk, mely annyira megtetszett, bogy bár azóta sem láttam e kis könyvet, mégis élénken él emlékezetben, szövege ez : „Oh gyermek ki olt jászol Mi is térdre borulunk Között, szénán aluszol! Körüled' Égi fény közt szállsz Te le. Csudálván megbámulunk Koronád égben hagyod, Előtted. Magadat megslázod, Mi imádunk és ti angyalok, Ami üdvösségünkre. Arcra boruljatok. (Szent Isten noha néked nótájára, illetve az5. dics.-téré megy.) Kérem legyen szives e sorokat becses lapjába felvenni , azon óhajtásom mellett, hogy az Enekeskönyv újítók kegyeskedjenek figyelmükre méltatni, annyival inkább, mert húsvéti és pünkösti felálló énekeink vannak, hadd legyen karácsonyi is, mely hiszem, hogy amazokkal minden tekintetben kiállja a versenyt. Széky Aladár, ev. ref. lelkész. jegyes knzÍPimhiytL. — Közgyűlés. Egyházkerületünk, folyó évi ápri- 20 d. e. 9 órakor s folytatólag, Pápa városában rendkívüli közgyűlést, azután pedig bírósági ülést- fog tartani, A közgyűlés közérdekübb tárgyai a következők lesznek : 1. Nm. Tisza K. főgondnok ur emlékére tartandó gyászünnepély. 2. A főgondnoki tiszt betöltése iránti intézkedés. 3. A kerületi és főisk. pénztár 1901. zárszámadásának felülvizsgálása. 4. A felsőbb leányiskola tovább fejlesztése. 5. A sürgős ügyek elintézése. — Gyászbeszéd id. Kutasi Ferenc, volt mezőkomáromi ev. reform.1 elkész felett, tartotta Táczon, 1902. febr. hó 3-án id. Medgyasszai Gyula Vince, bfőkajári lelkész, egybmi esperes. Áré 20 fillér. A befolyó tiszta jövedelem jótékony célra fordittatik. Kapható Babay Kálmán ref. lelkésznél Keresztesen, Fejérm. —- Légy hív mind halálig. Vezérkönyv a konfirmációi tanításhoz lelkészek és vallástanárok számára. Irta urházy Lajos lovasberényi ev. ref. lelkész. Budapest,. Hornyánszky V. 1902. Ára 1 korona. Kapható Hornyánszky V. könyvkiadó hivatalában Budapest V., Akadémia-u. 4. — Emlékkönyv. Megjelent a dunamelléki ev. ref. egyházkerület Budapesten, 190L október 21-én tartott egyházi értekezletének Emlékkönyve. Az értekezleti közgyűlés megbízásából szerkesztette Szőts Farkas theologiai tanár, az értekezlet titkára. Nyolcadik évfolyam. Budapest, Hornyánszky V. A csinos füzet 3 derék értekezést foglal magában, u. m, I. a b9lmissziói munkásság és szervezkedés. Szőts Farkas. II. Protestáns igények és az 1848. NX. t. c. Petri Elek. III. Protestáns egyházunk és az iskolák. Iíamar István. Ezek urán következnek a gyűlés naplója, jegyzőkönyve és jelentések, — Kis Enekeskönyv. A keresztyén hívek lelki épülésére régi és újabb szerzők műveiből szerkesztette Kovács Sándor. Pozsony, 1901. Az Evang. Theologusok otthona kiadása. A „Kis Éuekeskönyv“ 221 éneket, ezenkívül 13 imádságot foglal magában, a melyek különösen alkalmasok iskolai használatra. Az énekeket tartalmakra nézve következőképen rendezte el a szerkesztő : I. Általános tartalmú énekek. II. Ünnepi énekek (egyházi év.) III. Az esztendő és a nap (polgári év.) IV. Függelék (alkalmi énekek, különösen iskola ünnepekre.) Az énekek irói között megtaláljuk az énekköltészet kiváló alakjait, különösen az utolsó négy századból. Együtt vannak itt Dávid zsoltárai, Oelanoi Tamás hires énekei (Dies irae, dies illa“) husziták éneki, Luther, Sztárai, Szenczi Molnár Albert, Gerhardt Pál énekei közül a legszebbek, hasonlókép az újabb énekirók művei is. Teljes elismeréssel adózunk szerkesztőnek ezért a hiánypótló kedves „Kis Enekeskönyvóért, a mely a legmelegebben ajánlható iskolai, különösen középiskolai használatra, továbbá egyházi énekkarok számára is. Örömmel értesültünk arról, hogy e művecskét már sok hitoktató használja, mert hiszen kettős célt ér el vele --- tanítványai lelki épülését és a pozsonyi ág. h. ev. theologusok Otthona alaptőkéjének gyarapítását.