Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-06 / 14. szám

245 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP 246 ját szivéből tanulta megismerni az emberi szív romlott­ságát. A szentség fenséges eszméje által megkapatva, de ugyanakkor a testiség Csákjainak is engedve s az össze nem férő elemek küzdelme alatt feltárult előtte saját szivének mélysége, miként a hatalmas vihar fel­tárja az óceán mélységes örvényeit. Olyannak ismerte föl önmagát, mint a ki csak felületesen ismeri az em­beri természetet és fantastikus nézetet táplál az ember erkölcsi képessége felöl, miként ez már a határozott cél és terv nélkül is rendes körülmények között élő embereknél szokásos. Augustinus vitába keveredett Pe­­lagiússzál. De az a vita nem két férfié volt, hanem két elvé, két irányzaté, melyek minden időkben szem­ben állanak egymással. Augustinus megértette, hogy az első ember eltávozott Istentől, ez elszakadásból szár­mazott a bűn, s a bűn lett amaz erkölcsi zavar szü­lője, mely az emberi természetbe behatolt. Előtte az emberiség az „elveszettek tömege“ (Mássá perditio­­nis). Az első ember esetének egyik következménye és büntetése lön, hogy utódai bűnösökké váltak. Az em­ber elvesztette szabadságát és ezzel együtt azt a ké­pességét is, hogy valami valóban jót véghez vihessen. Praedest. 55 : 3.) Semmije sincs, ha csak nem Istentől nyeri. Ha egyesek eljutottak az evangéliumban való hitre, mig mások nem, ennek az oka nem az ember­ben van, miután egyformán képtelenek a jóra. Az ok egyedül Isten különös tényében, az Isten titkos taná­csában, a kegyelem által való elválasztásban rejlik. (Quaest. ad Simpl.) Harminc évig tartott ez az Afri­kában, Italiában és Dél-Galliában lefolyt harc s az igazság győzelmével végződött. Az ember tehetetlensé­géről szóló tan az egyház tanává lett. (Folyt, köv.) Cs. Levél a szerkesztőhöz. IS agy tiszteletű Szerkesztő Ur! Kedves Collegám! Átolvasva az énekeskönyv újításáról szóló cikkeket, nem emlékszem reá, hogy valahol említés tétetett volna karácsonyi felálló énekről, nekem gyermek koromból jut eszembe egy ilyen, melyet elemi iskolás koromban, majd pedig mint I-ső gymnasista a Dobos János-féle kis biblia­történetben tanultunk, mely annyira megtetszett, bogy bár azóta sem láttam e kis könyvet, mégis élénken él emlé­kezetben, szövege ez : „Oh gyermek ki olt jászol Mi is térdre borulunk Között, szénán aluszol! Körüled' Égi fény közt szállsz Te le. Csudálván megbámulunk Koronád égben hagyod, Előtted. Magadat megslázod, Mi imádunk és ti angyalok, Ami üdvösségünkre. Arcra boruljatok. (Szent Isten noha néked nótájára, illetve az5. dics.-téré megy.) Kérem legyen szives e sorokat becses lapjába fel­venni , azon óhajtásom mellett, hogy az Enekeskönyv újítók kegyeskedjenek figyelmükre méltatni, annyival in­kább, mert húsvéti és pünkösti felálló énekeink vannak, hadd legyen karácsonyi is, mely hiszem, hogy amazokkal minden tekintetben kiállja a versenyt. Széky Aladár, ev. ref. lelkész. jegyes knzÍPimhiytL. — Közgyűlés. Egyházkerületünk, folyó évi ápri- 20 d. e. 9 órakor s folytatólag, Pápa városában rendkí­vüli közgyűlést, azután pedig bírósági ülést- fog tartani, A közgyűlés közérdekübb tárgyai a következők lesznek : 1. Nm. Tisza K. főgondnok ur emlékére tartandó gyász­ünnepély. 2. A főgondnoki tiszt betöltése iránti intézkedés. 3. A kerületi és főisk. pénztár 1901. zárszámadásának felülvizsgálása. 4. A felsőbb leányiskola tovább fejlesztése. 5. A sürgős ügyek elintézése. — Gyászbeszéd id. Kutasi Ferenc, volt mező­komáromi ev. reform.1 elkész felett, tartotta Táczon, 1902. febr. hó 3-án id. Medgyasszai Gyula Vince, bfőkajári lelkész, egybmi esperes. Áré 20 fillér. A befolyó tiszta jövedelem jótékony célra fordittatik. Kapható Babay Kál­mán ref. lelkésznél Keresztesen, Fejérm. —- Légy hív mind halálig. Vezérkönyv a konfir­mációi tanításhoz lelkészek és vallástanárok számára. Irta urházy Lajos lovasberényi ev. ref. lelkész. Budapest,. Hornyánszky V. 1902. Ára 1 korona. Kapható Hornyánszky V. könyvkiadó hivatalában Budapest V., Akadémia-u. 4. — Emlékkönyv. Megjelent a dunamelléki ev. ref. egyházkerület Budapesten, 190L október 21-én tartott egyházi értekezletének Emlékkönyve. Az értekezleti köz­gyűlés megbízásából szerkesztette Szőts Farkas theolo­­giai tanár, az értekezlet titkára. Nyolcadik évfolyam. Budapest, Hornyánszky V. A csinos füzet 3 derék érte­kezést foglal magában, u. m, I. a b9lmissziói munkásság és szervezkedés. Szőts Farkas. II. Protestáns igények és az 1848. NX. t. c. Petri Elek. III. Protestáns egyházunk és az iskolák. Iíamar István. Ezek urán következnek a gyűlés naplója, jegyzőkönyve és jelentések, — Kis Enekeskönyv. A keresztyén hívek lelki épülésére régi és újabb szerzők műveiből szerkesztette Kovács Sándor. Pozsony, 1901. Az Evang. Theologusok otthona kiadása. A „Kis Éuekeskönyv“ 221 éneket, ezenkívül 13 imádságot foglal magában, a melyek különösen alkalma­sok iskolai használatra. Az énekeket tartalmakra nézve következőképen ren­dezte el a szerkesztő : I. Általános tartalmú énekek. II. Ünnepi énekek (egyházi év.) III. Az esztendő és a nap (polgári év.) IV. Függelék (alkalmi énekek, különösen iskola ünnepekre.) Az énekek irói között megtaláljuk az énekköltészet kiváló alakjait, különösen az utolsó négy századból. Együtt vannak itt Dávid zsoltárai, Oelanoi Tamás hires énekei (Dies irae, dies illa“) husziták éneki, Luther, Sztárai, Szenczi Molnár Albert, Gerhardt Pál énekei közül a leg­szebbek, hasonlókép az újabb énekirók művei is. Teljes elismeréssel adózunk szerkesztőnek ezért a hiánypótló ked­ves „Kis Enekeskönyvóért, a mely a legmelegebben ajánl­ható iskolai, különösen középiskolai használatra, továbbá egyházi énekkarok számára is. Örömmel értesültünk arról, hogy e művecskét már sok hitoktató használja, mert hi­szen kettős célt ér el vele --- tanítványai lelki épülését és a pozsonyi ág. h. ev. theologusok Otthona alaptőkéjé­nek gyarapítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom