Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1901-01-06 / 1. szám
Tizenkettedik évfolyam. 1. szám. Pápa, 1901. január 6. DUNÁNTÚLI A. lap szellemi részét illető közlemények a S szerkesztőséghez Kis József felelős szerkesztő czimére küldendők. megjelenik minden vasárnap. A.Z előfizetési diialr (egész évre 8 kor., félévre 4 kor.), Hirdetések, reolam atiéli Faragó János főmunkatárs ozimére küldendők. Felhívás előfizetésre. A mai számmal tizenkettedik évfolyamába lép lapunk. Tizenegy év nem sok idő ugyan, de mégis elég arra, hogy egy lapnak életrevalóságát az avatatlanok előtt is igazolja. Lapunk e 11 év alatt fokozódó mértékben hódított magának előfizetőket és munkatársakat. Az utóbbi négy év alatt az előfizetők száma éppen megkétszereződött. A dunántúli ref. egyházkerületnek ma már nem sok olyan gyülekezete van, a melybe hétről-hétre meg ne vinné az egyházi és iskolai életünk közérdekű mozzanatairól szóló tudósításokat és bireket s a hol eszméltető, gondolkozásra késztő közleményeivel ne serkentgetné a szárnyaló buzgóságot, ne bátorítaná és erősitené az aggódó és lankadó lelkeket s ne rostálgatná és ne hintegetné a haladó kor eszméit . . . Örvendetes jelenség ez. Beszélő bizonysága annak, hogy jó munkát végeztek, a kik nehéz körülmények között megindították és fentartották. Bizonysága annak, hogy habár nem is botlások nélkül, de jó irányban haladt és halad; oly irányban, a mivel együtt jár a közügyek iránt való érdeklődés felköltése. Szükségesnek tartjuk már egyszer megfelelni azoknak, a kik abból, hogy lapunk «a dunántúli ev. ref. egyházkerület hivatalos közlönye» helytelen következtetéseket vonnak le két különböző irányban. E cim csupán annyit jelent, hogy a püspöki hivatal által hozzánk közlés végett megküldött körleveleket és a szabályrendeletek szerint e lapban közlendő hirdetéseket közöljük. Tehát éppen nem az a jelentése, a mi a politikai lapok «hivatalos» jellegé, nek. Nem jelenti azt, mintha pressio vagy censura alatt állanánk bármi tekintetben is, a tisztességet és egyházunk közjavát kivéve. Legyenek szívesek ezt tudomásul venni egyrészről azok, a kik már eleve elfogultak irányunkban annyiban, hogy azt hiszik, mintha mi csupán a kormányon levő vezérférfiak iránt való tekintetből nem közölnénk olyan cikkeket, a mik a kormányzat esetleges hibáit a közjó hasznára megakarnák korrigálni; mintha mi a hivatalos jelleg miatt az igazságot nem engednénk szóhoz jutni. De vegyék tudomásul azok is, a kik meg úgy gondolják, hog}7 a lap «hivatalos» jellege nem engedi meg, hogy a kormányzat egyes tényei vagy az egyházi élet egyes kényes mozzanatai nyilvánosan tárgyaltassanak; vagyis a kik mindent, bármennyire rontsa is a közgondolkozást, azzal a jelszóval akarnak a homály és a feledés leplébe burkolni: «a szennyest ne mossuk a piacon.» Önállóan, függetlenül járunk el a lap szerkesztésében. Csak azt Írjuk és csak azt adjuk közre, a mit Írnánk s a mit közölnénk akkor is, ha nem viselné lapunk a «hivatalos» címet s ha semmiképen se támogatna bennünket egyházkerületünk. Azt hisszük, ez a helyes álláspont. Jól tudjuk, hogy mindenkinek a tetszését nem vagyunk képesek egyformán megnyerni; tudjak, hogy egyszer itt, másszor ott meg-megharagszanak egy kicsit ránk; de hát e részben egy a sorsuk velünk a nálunknál sokkalta nagyobb Íróknak és szerkesztőknek is; és — ki tudja, talán ez az egyszer itt, másszor ott mutatkozó elégedetlenség mutatja éppen, hogy a a helyes középuton haladunk. Hiszen mindig 1 '* Az egyház és iskola köréből. Ä dunántúli e?. rét. egyházkerület hivatalos közlönye.
