Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1901-08-25 / 34. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 578 57 7 az oka. A szertárak közül is csupán a fizikai szertár gyarapodása mondható megfelelőnek. Az intézettel kapcsolatos konviktuson 152 tanuló nyert élelmezést, az internátusbán 46 benntlakó tanuló volt. Számos jótétemény és ösztöndíj tette lehetővé, hogy az intézetben szegénysorsu jó tanulók is végezhették tanulmányaikat. Beiratkozott a főgimnáziumba 287 tanuló, év végén volt 273. Egy osztályra átlag 35 tanuló esett? ■oly szám, mely mellett a tanítás munkája könnyen folyhatott. A tanulmányai eredmény statisztikai adatai: jeles: 10, jó: 57, elégséges: 129, elégtelen: 77. A bukottak percentszáma : 28.7%, az országos átlagnak megfelelő.*) A növendékek között vallásra nézve volt: református: 109, (=409/o) ág. ev. 18, róni. kath.: 116, izr. : 30. Nemzetiség szerint 264 magyar, 6 német, 3 horvát. Származásra nézve : csurgói 60, somogymegyei 126, baranyamegyci 21, horvátországi 17, zalamegyei 16. 33 meg különböző vármegyéből. Dft. K. E. Feleletx) nt. Kis József urnák, „a pápai egyházmegye gyámolda ügye“ közleményére. Nt. Kis József ur a Dunántúli Protestáns Lap 1901. •évi 30. számában a pápai egyházmegyei gyámoldára vonatkozó iratában kérdésül teszi fel, hogy a gyámoldai tagok egyenlően járultak-e mindnyájan a gyámolda létesítése és fentartásához ? Erre az a felelet, hogy nem egyenlően járultak hozzá, mert a tagok kik többet, kik kevesebbet fizettek be mint alaptőkét; de ez csak akkor fejthető meg, ha a gyámolda keletkezésének történetét ismerjük. Megkísértem annak ismertetését : A pápai egyházmegye gyámoldája keletkezett 1840-ik évben 2) a lelkész és tanítói karral együtt lett részvényekre alapítva; kötelezett tagja lett minden lelkész, minden tanító. Egy részvény 10 frtba lett megállapitva, a lelkésznek kötelessége volt két részvényt váltani, de válthatott többet is; igy váltottak Stettner Ignác nyárádi, Varga Lajos belépésekor mezőörsi, később rédei, Sebestyén János kupi lelkészek négy részvényt, tehát ezek alapul fizettek 40 irtot. Zsoldos Sándor mezőeörsi lelkész 3 részvénynyel alapbetétet fizetett 30 frtot. Minden részvény évi járuléka 2 frtba lett megállapítva3), ezen 2 frtos évi járulék megmaradt 1881. évig.4) *) Jeles bizonyítványt nyertek: az I. oszt.-ban: —, a II-ban: Csonka József, Csuti Ferenc, a Ill-ban: Benkő József, Nagy Sándor, a IV-ben: Pápics Imre, az V-ben: Bódis Sándor, Lipsitz László, a Vl-ban: — a VH-ben: Losonczy Lajos, ■Szeremley Cs. Koránd, a VlII-ban: Bállá Sz. József. h Zsoldos ur még nem válaszolt és igy helyet kell engednem „Feleletének“, bár a dolog már unabnas is talán. Szerk. 2) Az a táblás kimutatás, a mit a lelkészi kar részéről a‘ lelkészi és tanítói gyámolda vagyonának elkülönítése céljából Zsoldos Sándor ur készített az 1843—44-ik évvel kezdődik. Egy részvény ekkor 10 váltó forint volt; a lelkészek kettős részvénye 20 váltó forint. Az évi dij 1 részv. után 1 váltó forint. Szerk. 3) Kérem, csak 1 vfrtba! Szerk. 4) Zsoldos ur, a mint belépett 1 frtot fizetett egy tiz forintos részv. után egész 1873. végéig; 1874-töl pedig 2 forintot 1880-ig; attól megint 2 frt 50 krt. 3 részvény után természetesen háromszor annyit Szerk. 1881-ben az évi járulék fölemeltetefct 2 frt 50 krra Sokszor hallottam, hogy én nem 50 frtot fizettem alapul, hanem csak 10 frtos részvény után és igy 3 részvényem után 30 frtot. Hogy a gyámpénztárnak felesleges fizetéséhez van-e jogom szólni, azt a következő számadatok mutatják meg : 1867-től —, ekkor léptem be a gyámolda tagjai közé 30 frt alapfizetéssel. 1867—1880. évig évi járulékot fizettem 114 frtot. 1881 — 1896-ig egy részvény után 2 frt 50 krt s«ámitva, évenként 7 frt 50 krt, fizettem 120 frtot. Alapbetéttel 1867 — 1869-ig 264 frtot fizettem 5), tehát fizettem annyit, mint a ki 1890-be 50 frt alap és évi 5 frt évi járulékot fizetett6); tehát az országos gyámintézetbe, az egyházmegye gyámoldájából befizetett 10% és 2'/3% fizetés aránytalansága ellen, ha van valakinek beleszólása, úgy csak nekem lehet > ki az egy padragi lelkész uron kívül még most legtöbbet fizetett a gyámoldába.7) Azt állítja Kis József ur, hogy az egyházmegyébe 23 eongruát igénylő lelkész van, nem pedig, 15, mint én állítottam. Hát bizony itt Kis József ur a kegyes várakozások terén van, én nem azt számitottam, hogy hánynak fizetése nem tesz 1600 koronát, hanem azt vettem számitásba, hogy hány helyett fizetett a gyámpénztár 1200 koronán felül az országos gyámoldába 10% és 2'/2%-t, azt vettem számitásba, hogy azok helyett fizetett a gyámpénztár legkevesebbet, kik legtöbbet fizettek be időnként, ilyenek Padrag, H.-Bödöge, Mezőeörs. Azt állítja Kis József ur, hogy a gyámpénztár az országos gyámolda 21/2o/0 évi dijat csak egy éven fizette, hogyan történt; az országos gyámolda megalakult 1896- ban, már 1897-ben minden lelkész köteleztetett fizetésének 21/2°/0--t mint évi dijat befizetni; nézzen utánna, Kis József ur az egyházkerületi pénztári hivatalnál, ott megtalálja az egy éves magyarázatot, 1901. évi congrua kiutalványozásánál a 2'/2% 1900, 1901. évre tartatott vissza, talán a nem congruás lelkészek azon kegyelembe részesültek, hogy azoknak elengedték, mit nehezen hiszek, ha egy évre fizetett a gyámolda, a 98., 99. évekről ki fizetett ? 8) Azt írja lapja 30-ik számába, közlésemet jó hiszemüleg adta ki, igy a gyűlési tudósitó közlését meggyőződésből, köszönöm. .Olvassa el Kis József ur az 1900. év Bakony M.-Szentkirályon tartott gyűlés jegyzőkönyvének 26 sz. „Függelék“ rovatában kitett számítást, ezen számítás közre lett bocsátva, ezt láttuk, olvastuk, ez nyilvános, én ezt vettem számításom alapjául. 5) A valóság ez: a) alapbetét 1% részv. után 30 frt — k. b) évi járulék 1867—80-ik 63 „ „ c) „ „ 1881—1805 végéig 112 „ 50 „ 205 frt 50 k. Az előbbi 2 p. említett kimutatás szerint. Szerk. 6) Ez már áll! Szerk. 7) A legújabb tagnak épp oly joga van, mint a legrégibbnek. Szerk. 8) Éhez bajos szólnom, mert megvallom, nem értein a mit Zs. ur beszél. Én most is úgy tudom, hogy a helyi gyámolda az országosba csak 1899-ben fizette tagjai helyett az évi járulékot. Az előtt és után a tagok maguk fizettek azt. Szerk.
