Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1901-06-16 / 24. szám
399 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP-400 — A zsidó háborúról. „Flavius József ó-kori héber történetirónak a galilaeai zsidó hadok főparancsnokának , a zsidó háborúról és Jeruzsálemnek Titus cae^ar által ostrommal történt bevételéről irt hét könyve.“ Latinból fordította és kiadta dr. Istóczy Győző. Budapest, Buschmann F. könyvnyomdája. 1900............ Előszavában megmondja a fordító, hogy fordításának a Rußnus Aqu,itejensis-ié\e latin szöveg szolgált alapul, abban a kiadásban, a mely, mint az 1588. évi majnafrankfurti kiadásnak szószerinti lenyomata, nálunk Nagy- Szombatban 1755-ben látott napvilágot. Jegyzetet csak ott ád, a hol elkerülhetleniil szükséges. Félremagyarázások kikerülése végett egyes kifejezéseket, pontokat és egész részeket is eredeti latin szövegükben is közöl. Kiadványát a szakkörökön kívül a nagy közönségnek is szánta .... A maga előszava után közli Flavius József élőbeszédét, a melyből megtudja az olvasó, hogy a jeles iró, a ki származásra nézve héber és pap Jeruzsálemből, s a ki neracsakhogy eleinte a rómaiak ellen harcolt, hanem az utóbb történteknél is jelen volt, tárgyilagosan írja meg e történetet; nem vezettetve se a rómaiak iránt való kedvezés, se a zsidók iránt való gyűlölet által. — És Írja, hogy „a mikor az általam említett nagy háború kezdetét vette, a római népet belzavarok háborgatták; a zsidók pedig, a kik erőteljesek és természetüknél fogva zavargásra hajlandók voltak s e mellett haderő és pénz dolgában jól bírták magukat, olyan szertelen elbizakodottsággal éltek vissza azoknak az időknek a körülményeivel, hogy a nagy felfordulásban őket a keleti részek birtoklásának a reménye, a rómaiakat meg az ezek elvesztése fölötti aggodalom tartotta megszállva. Mert a zsidók azt hitték, hogy velük együtt az Euphraton túl lakó valamennyi fajrokonuk is felkelni fog. A rómaiakat pedig a velük határos gallok is nyugtalanították ; de meg a germánok se maradtak veszteg ... A mi megjegyzéseket a tényékhez fűzök, azokat hazám iránti szeretetemből és az azt ért siralmas szerencsétlenségek fölött érzett fájdalmamban engedtem meg magamnak. Mert hogy a bel villongások döntötték meg hazámat és hogy a zsidók zsarnokai voltak okai annak, hogy a legszentebb templommal szemben a rómaiak merő kénytelenségből alkalmaztak erőszakot és hajították rá a tüzes üszköt: annak tanúja maga Titus Caesar. Romlásunknak nem külföldi ember az okozója. A mik az én időm előtt történtek, azokkal röviden fogok végezni, a magam idejében lefolyt háborút pedig lehetőleg bőven és tüzetesen fogom ismertetni. . . . Leirom a város három kőfalának vonalait és azok nagyságát, vagyis a városnak méreteit és erődítményeit, a szentélynek és a templomnak a berendezését, az oltárnak a nagyságát és méreteit; valamint közölni fogok néhány ünnepi szokást is és ismertetni fogom a hétféle tisztítást és a papok szertartásait; s hogy milyen volt a főpap öltözete és mifélék voltak a templom szent tárgyai, minden leplezés vagy hozzátétel nélkül fogom leírni. Ismertetni fogom aztán a zsarnokoknak a saját fajbelieik iránt tanúsított kegyetlenkedéseit, a rómaiaknak pedig az idegenek iránt tanúsított emberiességét/* . . Az értékes könyvet úgy a bibliával szakszerűen foglalkozó lelkésztársainknak, mint a történeti dolgok iránt általában érdeklődő nagy közönségnek igen szívesen ajánljuk megszerzésre. Terjedelme a részletes tárgymutatóval együtt 503 nagy, sűrűn nyomott lau. Ara 7 korona. Postán megküldve 30 fillér postaköltséggel több. — A váci sftketilé ma intézettel kapcsolatos gyógy-paedagógiai tanítóképző tanfolyamon az 1901 — 1902. tanév elején 10 tanfolyamhallgató állást töltenem be. Pályázhatnak oly nőtlen, 30-ik életévüket még be nem töltött emberek, kiknek tanítói, illetőleg tanári képesítésük van. A tantorain két esztendeig tart, mely idő alatt a vakok, képezhető hülyék, dadogok tanítási módjában nyernek kiképeztetést a hallgatók, kik 480 korona ösztöndíjat és teljes ellátást kapnak. A vallás- és közoktat, m. kir. ministerhez címzett kérvényt juh 5-ig személyesen kell benyújtani a váci siketnéma intézet igazgatójánál. — Minden árfelemelés nélkül csekély havi részletfizetésre szállítja a magyar protestáns egyházirodalom összes termékeit. Kimerítő árjegyzéket kívánatra ingyen. László Albert, a tiszántúli evang. ref. egyházkerület kizárólagos bizományosa, könyvkereskedése Debrecenben. — A tizenhárom aradi vértanú gyönyörű csoportképe fekszik előttünk művészi szinhatással, remek korhűséggel megfestve. — Az akvarell műnyomatok ezen példánya meglepett bennünket, mert még nem volt alkalmunk a szabadságharc vértanúinak örökké dicső alakjait ilyen magyaros motívumokkal megfestve szemlélhetni. E képen úgy a megdicsőült tábornokok arcvonásainak feltűnő hasonlósága, mint az egyenruhák korhűsége és a plasztikai szépség, mellyel a tizenhárom alak egyöntetű jelenetté van csoportosítva, a festő művészetének tökéletességét igazolják : előrelátható tehát, hogy e kép egyike lesz a legnépszerűbb és legkedveltebb képeknek, melynek minden magyar család szobájában helye lessz és minden lakásnak díszére válik. Az 1848/49 honvédmenház főparancsnoka a képre vonatkozó következő elismerő sorokat intézte a kép kiadójához : Tekintetes Székely Aladár képkiadóvállalatnak Budapesten, VII. Klauzál utca 6 sz. A kiadásában megjelent és hozzám benyújtott „Tizenhárom aradi Vértanút“ ábrázoló festményt megtekintettem és szívesen tudatom Önnel, hogy a mártírhalált szenvedett, boldogult Tábornokok, kiket személyesen ismertem, alakjokra nézve korbűek és a festmény méltó arra, hogy széles körökben elterjedjen. Szentimrey Kálmán az 1848|49 Honvédmenház főparancsnoka. Mi is ajánljuk e képet t. olvasóinknak, mely minden vidéki képkereskedósben, valamint a kiadónál Budapesten megszerezhető. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Kis József. Főmunkatárs: Faragó János. Pápán 1901 az ev. ref főtanoda betűivel ny. Kis Tivadar.
