Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1901-05-12 / 19. szám
3)1 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 312 giliszta? — Nem, mert ott nem kap levegőt és hamar megfullad. — Hát a földben nem fullad meg ? — Nem, mert ott a föld apró lyukacsain keresztül lemehet a levegő a földbe. — Tanító ur! A giliszta is tüdővel lélegzik? — Nem bizony, hanem apró lyukacskák vannak mindenfelé az oldalán, ezeken megy be neki a levegő. Azért ha egy giliszta a vizbe pottyan, mindaddig nem fullad meg, amig testének egyik vagy másik végét ki tudja a vizből tartani, mert a giliszta egész testén lélegzik; de igy van a bogár is. — Ni! itt van egy bogár tanító ur! — Ez kőrisbogár gyermekem ; no jó, legalább tanulhatunk erről is. Nézzétek ez a csápja, vagy tapogatója, ez a rugója, feje, szeme, torja stb. . . . — Ni farka is van neki! jegyzi meg a szemfüles Jancsi. — Nem farka az itt hátul Jancsi, hanem a pete rakója, ezzel tojja az apró petéket, amikből a kis kőrisbogarak lesznek. — A bogarak mit esznek tanító ur? — A bogarak faleveleket, füvet, virágot esznek. Ez a kőrisbogár csak kőrisfa-levelet eszik. A cserebogár gyümölcsfalevelet, a méh virágot eszik és ebből csinálja a mézet. — Itt van egy virág, megenné ezt a méh? — Add ide csak kis lányom ! Ezt nem enné meg a méh, mert ez mérges virág, ez a beléndek virágja. Ilyet a kezetekbe se vegyetek, mert ettől megmérgezhetitek magatokat . . . — Hát ez mérges virág-e tanító ur ? — Ez a kis piros virág nem mérges virág, sőt ellenkezőleg gyógynövény, úgy hívják, hogy ezerjó-fű, a gyomorfájósoknak hasznos a leve. Mivelhogy ez nem mérges virág, ide figyeljetek, szétszedem és tanuljátok meg a virág részeit: ez a leple, szirma, csészéje, porzója, bibéje, maghonja és a kocsánja. — Ni, ez meg vad petrezselyem tanító ur! — Nem petrezselyem az Lina, hanem ádázbürök. Azt csak dobd el, mert az mérges növény ; a tudatlan gyermekek a lyukas szárából mégis kürtöt, tehenet és mindenféle játékot csinálnak, a szájokba is fogják és sokszor megtörténik, hogy fáj a gyomruk, émelyeg és hánynak és ennek az a méreg az oka, ami a büdösbürökben van. A mérges növénytől meg is lehet halni. Aki megmérgezte magát, az rögtön orvoshoz forduljon; a mérgezés ellen addig is, mig az orvos megérkezik, legjobb meleg, langyos vizet inni, a langyos viz hányást idéz elő és az ember a mérget kihányja; ha ez nem használna, úgy a torkot ujjal, vagy tollal kell csiklandozni, a hányás után forralatlan édes tejet inni. A tej a méreg ellenszere. Most már gyermekek iparkodnunk kell hazafelé, mert látom, hogy esó' készülődik. — Miről tudja tanító ur ? — A tikkadt melegségről, meg oda nézzetek : azokról a tenger felől jövő felhőkről, amelyek biztosan esőt hoznak, mert mit is mondtam Gábor: miből lesz a felhő ? — A tenger párájából. — No nézzétek azok a felhők a tengernek a párái, amelyek ott emelkednek! mert a tenger mi tőlünk nyugatra és délre van. De mielőtt útnak válnánk és ezt a szép kis dombtetőt itt hagynánk, nem mulaszthatom el, hogy ne figyelmeztesselek benneteket a mi földünk szépségére, gazdaságára. Nézzétek gyermekeim ott milyen szép erdőnk van, mely tűzifát ad számunkra, hogy télen, amidőn tűz mellé házba szorulunk, a tél hidegétől bennünket megmentsen; amott terülnek atyáitok szántóföldjei tele az ő szorgalmas munkájuk után ringó aranykalászokkal és mindenféle hasznos, tápláló növényekkel; ott a szép virágos rét, mely barmaink számára illatos szénát terem ; ott vannak a kenderföldek, amelyek fehérneműt termelnek számotokra ; ott vannak távolban a szőlőhegyek, amelyek édes mustot adnak nektek; ott vannak a magas hegyek, amelyekből aranyat ezüstöt, vasat rezet és sót ásnak, — ott látszik a mi kis falunk égre emelkedő tornyával, körülötte a lakóházak, melyekben a ti jó szüléitek laknak, azok a kis hajlékok azok, amelyek titeket megóvnak az idők viszontagságai elől, körülöttük a szép kertek daloló kis madarakkal és gyümölcscsel megrakott fákkal kell-e szebb és jobb vidék a mi vidékünknél? Van itt minden bőviben a munkás és szorgalmas embernek. Szeressétek azért gyermekeim ezt az áldott, szép vidéket, szeressétek a szép Magyarhazát. Most pedig énekeljük el a mi dicső, koszorús költőnk eme szép dalát : Tied vagyok, tied hazám, E szív, e lélek, Kit szeretnék, ha tégedet Nem szeretnélek, stb. . . . Te meg Imre itt a szép dombon szavald el : „Szeresd fiú, szeresd leány hazádat! stb. Az ének és szavalat után a csapat megindult, büszkén lebegtetve a nemzeti zászlót, közbe-közbe énekelve hazafias dalokat .... így lett a természet a hazaszeretet, a vallás, erkölcs és a tudomány életreképező iskolája ! Egy házas-Rád ócz. Dakab Lajos. íríárczct. A Hegyi prédikáció szövege. (Folytatás.) 4. Az alamizsnaosztogatásról és a böjtölésről, mint az ember igazságos voltának megnyilatkozásáról szóló részlet Lukácsnál nincs meg, sőt erről a kérdésről az egész evangélium mélységesen hallgat, csak a jótékonyság gyakorlásának parancsait olvassuk több helyen „adjátok el vagyonaítokat és adjatok alamizsnát“ XII. 33, adjatok a" magatokéból alamizsnát XI. 41, add el minden vagyonodat, oszd ki a szegényeknek és kincsed leszen a mennyben XVIII. 22. az özvegy asszony jótékony filléreiről XXI. 1—4.), de hogy a jótékonyság
