Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1901-05-05 / 18. szám
299 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP-300 nem tárgyalhatta, tehát utasitsa vissza a konvent a kerületek felterjesztéseit ismét a bizottsághoz, hogy azokat a jövő konventig tárgyalja s ide megfelelő javaslatot tegyen. Sürgősnek épen nem tartja ezt az ügyet, nem azért, mintha nem lenne sürgős a közigazgatási költségek fedezete, hanem azért, mert vannak ennél sürgősebb elintézni való kérdések. Ha ugyanis arról van szó, hogy hol kell első sorban igénybe venni a segélyt, akkor ő nem a maga javadalmát tekinti elsőnek, hanem az adóreform ügyét. Minden kétség nélkül megoldandóknak tartja és pedig sürgősen ezt a kérdést is, de mindaddig, mig az adózás ügye tisztázva nem lesz, várhat ez a dolog. Molnár Béla ismeri a felterjesztett okmányokat és kénytelen kijelenteni, hogy azoknak az alapján határozni nem lehet. Minden részletes kimutatás nélkül azokban nagy összegek vannak csak úgy oda dobva. Tekintettel tehát arra, hogy a beterjesztett adatok nem használhatók, hívja fel a kerületeket a konvent részletesebb munkálatok felterjesztésére. Szilágyi Dezső megjegyezni kívánja, hogyha ezt a dolgot a jövő konventre halasztják, azon sem lesz végleg elintézhető. Javasolja, hogy a bizottság közvetlenül érintkezzék a kerületekkel, a szükséges adatokat és felvilágosításokat kérje be, úgy hogy a jövő konventre már kész tervezetet terjesszen be. Dr. Bartók György azt gondolja, hogy a bizottságnak adandó utasításban ki kellene mondani, hogy csak a közigazgatási költségekre vonatkozólag készítsen munkálatot. Az egyházpolitikai törvények életbeléptetése után az erdélyi kerületben megszűntek azok a források, melyekből a kerület a szükséges közigazgatási szükséglet fedezetét merítette. És most abbban a helyzetben van a kerület, hogy igen sok egyházközségre a legnagyobb teherrel nehezednek a közigazgatási költségek, sőt vannak községek, a melyek már egyátalában nem képesek hordozni azt a terhet. Épen ezért ennek az ügynek elintézését nem csak fontosnak, de igen sürgősnek tartja. Gróf Degen féld József épen nem tartja sürgősnek. Közigazgatási költséget a többi kerületek egyházközségei is fizetnek. Különösen nem látja célszerűnek, hogy most, midőn még a koogrua ügy sincs teljesen rendezve, ismét kérelmekkel ostromolják a kormányt. Épen azért a Fejes nézetét pártolja. Ahoz hozzá járul, hogy az adatokat beszerezzéa, de egyelőre, legalább az alkalommal tovább nem kíván menni. Tisza Kálmán azt, hiszi, hogy annyit ki lehetne mondani, készítse el a bizottság a kerületek közigazgatási költségvetésének tervezetét és ezt a jövő konventre terjessze be. A konvent Tisza Kálmán felszólalása értelmében határozott. Molnár Béla több, kevésbbé jelentékeny közjogi ügyet referál s ezek után beterjeszti a tiszántúli ref. kerület felterjesztését, melyben a kerület jelenti, hogy a szatmári róm. kath. zárdában bentlakó ref. leánynövendékek vallásos oktatását megakadályozzák, a mennyiben a ref. lelkészt sem a zárdába be nem bocsátják, sem a növendékeket ki nem engedik. A kerület ez ellen kér orvoslást. A bizottság abban a véleményben van, hogy ez a vallásügyi sérelem polgári utón orvosolható és csak azután lenne a konvent elé terjesztendő, ha a törvényes utón orvoslást nem nyerhetnének. Bernáth Elemér hivatkozik arra, hogy úgy a nép-, mint a középiskolai törvények határozottan intézkednek arról, hogy a vallás a nyilvános iskolában taníttassák. Ide vonatkozólag a törvény végre is hajtatik. A református egyházak annyira tiszteletben tartják ezt a törvényt, hogy iskoláikba a kath. lelkész minden nehézség nélkül bejárhat. Sajnos, hogy a katholikus egyház ennek dacái a bezárja intézeteit a ref. lelkész előtt. Szatmáron azonban egy különös esettel állunk szemben, mert ott a növendékeket sem bocsátják ki. így vallástanitásban nem részesülnek. De miután a felterjesztett iratokból nem tűnik ki, hogy az illető kerület igénybe vette volna a sérelemnek polgári utón való orvoslását, ezúttal ebben az ügyben a konvent nem intézkedhetik. Minden esetre óhajtandó volna, hogy a protestáns leánynövendékek ne zárdában neveltessenek. Dr. Bartók György felemlíti, hogy Szebenben hasonló eset fordult elő. Az ő felterjesztésére a kultuszminiszter intézkedett is, hogy a sérelem megszűnjék. De Gyulafehérváron azért hasonlóképen ismétlődött ez a sérelem. 0 hivatkozva a miniszter kiadott rendeletére, megkereste gróf Majláth püspököt, de az erdélyi püspök nem tartotta érdemesnek válaszolni a ref. püspök megkeresésére. Tehát itt is a kánonjogi felfogás jutott diadalra, hogy abba az épületbe, melyben kath. intézet van, az eretnek pap be nem léphet. Indítványozza, hogy egy általános rendelet kiadása végett Írjanak fel a miniszterhez, mert ha egy helyen sikerül is a sérelem orvoslása, más helyen már ismét érvényesül a kánonjogi felfogás. Szilágyi Dezső kijelenti, hogy kötelesek a kath, intézetek megengedni a prot. vallás tanítását, akár apácáké. akár nem apácáké a nyilvános intézet. A feliratban tehát azt kérné, hogy a miniszter szerezzen érvényt a világi törvény rendelkezésének. Antal Gábor felolvas egy korábbi miniszteri rendeletet, mely elrendeli, hogy a kath. tanintézetek kötelesek megengedni a prot. lelkészeknek a vallástanitást. Ő hivatkozva erre a rendeletre, átirt a veszprémi róm. kath. püspökhöz. A püspök azt válaszolta, hogy a tanítást nem engedi meg, de a zárdából minden ref. növendéket kitiltott. Azt hiszi, hogy ez a legjobb eredmény. A konvent hivatkozva a miniszter már korábbi leiratára, felír a miniszterhez, hogy kiadott rendeletének szerezzen érvényt. Molnár Béla beterjeszti a dunamelléki kerület felterjesztését, melyben a kerület azt panaszolja, hogv a szülésznők esküjök és utasításuk értelmében a ref. beteg csecsemőket megkeresztelik. Tekintettel arra, hogy a bábák esküjének szövegében csakugyan előfordul ily sérelmes kifejezés, a konvent felír a vallásügyi miniszterhez, hogy a bábák jelenlegi esküformáját változtassa meg. Sass Béla beterjeszti a jogügyi szakelőadónak a protestáns sajtóiroda felállítására vonatkozó jelentését.
