Dunántúli Protestáns Lap – 11. évfolyam – 1900.

II. Egyházi élet - Gyülési tudósitás a b.-somogyi egyházmegyéből. Nagy Lajos

Ugyanis özv. herceg Odescalchy Gyiiláné, szül. gróf Degenfeld Scbömberg Anna O Excellenciája, a jótékonyságban fáradhatatlan s buzgó vallásosságu fő­urnő, ki már mult évben is veje, báró Edelsheim Gyu­lay Lipót O Méltóságával 200 — 200 koronát adomá­nyoztak ez egyház közcéljaira, a folyó évben 300 kor. kegyadományával gyarapította a templom-alapot. Ur. Ádám Endréné szül. Baranyay Emilia urnő pedig ugyan e célra 500 kor. alapitvány tett. Segélyeket kö­vetkező forrásokból nyertünk részint adósságtörlesztésre, részint közcéljainkna: Nyitra várostól 500 kor., köz­alapi kamatsegély 400 kor. Baldáesy alapból 200 kor. Missiói pénztárból 200 kor. Helyi pénzintézetektől 60 kor. Perselypénz befolyt 158 kor. „Istendicsőségére 1' ada­kozásból 158 kor. Egyházi adófizetők száma 108, a kiktől esedékes volt 3297 kor., befolyt 1875 kor., a mely kissé kedvezőtlen arány abból állott elő, hogy két, nagyobb összeggel adózó vidéki egyháztag nem fizette be már két évi járulékát, azon kivül az ág. ev. vallásúak közül is számosan vonakodaak önként elvál­lalt kötelezettségeiknek eleget tenni. Pénztári bevéte­lünk a mult évben 5611 kor. Kiadásunk 5601 kor., mely utóbbiból 1642 kor. „Templom alap" cimén el­helyezett tőkésítés. Adósságtörlesztésre fordíttatott 920 kor., kamatfizetésre 570 kor. Az egyházi épületben esz­közölt átalakítás (hitoktatási helyiség) 532 koronát igé­nyelt. A f. évi háztartás 4332 kor. szükséglet és ugyan­annyi fedezettel irányoztatott elő, ugy azonban, hogy a remélt bevételek közé felvétettek teljes összegükben a kérelmezett segélyek. Ugyanazért alázattal kérem a cnnventi missiói bizottságot, miszerint a már több iz­ben megígért és előjegyzett 600 korona, — többé nem nélkülözhető — segélyt, mely elvégre is aránylag sze­rény összeg ily fontos missiói pontnak, ha tekintetbe vesszük, hogy hasonló, sőt jelentéktelenebb társai, csu­pán azért, mivel hivei kevesebb áldozatot hoznak, te­temesen nagyobb segélyt élveznek — megadni kegyes­kedjék. Felsorolván immár minden lényeges mozzanatot, mely e missió területén a lefolyt évben mint olyan me­rült fel, a melylyel beszámolni tartoztam : azon jó re­ménynyel fejezem be tiszteletteljes jelentésemet, hogy egyházi hatóságaink minden fokon méltányolni fogják és hathatósan támogatni igyekezetünket, mert csak igy haladhatunk erőről-erőre, nyereségről nyereségre ! Nyitra. SEDIVY LÁSZLÓ, ev. ref. nűssiói lelkész. Gyűlési tudósítás. A b.-somogyi ev. ref, egyházmegye 1900 év julius 17—18 napján Csurgón tartott évi rendes közgyűlésén a közgyűlési tagok nagy számban jelentek meg, mintha előre sejtették volna, hogy épen e közgyűlésen szükség lesz mindenkire. Hosszú évek óta nem látott alakok tűn­tek fel. A közgyűlési tárgysorozat több mint száz számból állott. Épen azért tekintettel a lap szűk terére, csak főbb mozzanataiban említem meg azokat. Esperes urnák az egyházmegye bal és küléletét, a valláserkölcsi élet és anyagi viszonyok minden legkisebb mozzanatát hiven felölelő terjedelmes jelentését a közgyű­lés tudomá-ul vette s az intézkedést igénylő pontokra következő határozatokat hozta : Minden kint levő köve­telés, hátralék nov. i. után behajtandó. A Kármán-féle alap — mivel miss. célra adatott a daruvári egyház szá­mára — a ker. pénztárba áttétetik további kezelés végett. Mivel az egyházmegye és ker. járulékok nem arány­lagosan voltak kivetve s néhol a lé'ekszám is apadt, bi­zottság küldetett ki ezen járulékoknak arányosan kive­tése céljából. Körfel ügyelők fuvardijai ezután az egyház­megyei pénztárból fizettetnek. Matolcsy István és neje Németh Hermin 1000 ko­ronás alapítványa a tápintézet javára örvendetes tudomá­sul vétetett s érte köszönet szavaztatott. A presbyteri tisztet el nem fogadókkal szemben a birság mellőztetik, Lábod és Balhás egyházak ellen — az erdő-alapi pénzért ügyész perre utasíttatott. Szabási egyház fegyelmi eljárás terhe alatt utasít­tatott, hogy az elköltött alapítványokról adóslevelet ál­lítson ki. Ezek után következett esperes urnák az esperesi hi­vataláról való lemondásának tárgyalása. Mindent vártunk, csak ezt nem; épen akkor a mikor egyházmegyénk kor­mányzása az elnökség bölcs és erélyes vezetése által szé­pen kezdett a rendes kerékvágásba visszamenni ; a mi­kor azon reménynyel biz'attuk magunkat, hogy rövid idő alatt egyházmegyénkben minden téren, mindenek szép renddel óá ékesen lesznek; a mikor egyházmegyénknek — bizony az elmúlt években sok vihar által hányt hajója a biztos révpart felé evezett, hogy a csendes kikötőben —• talán hosszú időre is — megpihenjen : akkor hangzik fel egyik főkormányzónak ez a mindenkit meglepő és le­sújtó szózata: „Én pedig most elhagylak titeket és eltá­vozom tőletek. u Huzamos ideig néma csend. Senki sem tudta, a fájdalmas érzetnek behatása alatt, hogy tulajdon­képen mit is kellene rá mondani, s utóbb egyszerre min­den ajakról felhangzott a bizalmi nyilatkozat kitörése. Mert még volt remény, hogy ha talán olyan ok veze r.te öt a lemondásra, a melyet megszüntetni tud ily nagy számú tagoknak kérése, teljes bizalmának megnyilvánu­lása : talán a lemondást vissza veszi s azon a helyen,. melyen oly hiven és lelkiismeretesen munkálkodott s a vészben és viharban — mintegy sziklafal oly rendületle­nül megál t, tovább is megmarad. De ez a reménység is eltűnt, mikor egyházmegyei gondnok ur felszólalt és elmondotta, hogy ő vele előzete­tesen lett közölve esperes urnák lemondása. O is kérte, hogy ne terjessze elő s maradjon meg egy ideig, de az ő kérésére is az lett a válasz : lemondása vissznvonhatlan. Ezek után a közgyűlés nem tehetett mást, mint a lemon­dást fájó szivvel tudomásul vette és érdemeit esperes ur­nák jegyzőkönyvben megörökítette. Egyházmegyei gond­nok urat pedig megbízta, hogy az egyházkerületi köz­gyűlésnek jelentse be és az esperesi hivatalra a szavazást rendelje el. Ezek után nyomott hangulattal tárgyaltattak a kö­vetkező ügyek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom