Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-25 / 12. szám

DUNÁNTÚLT PROTESTÁNS LAP.

206

205

A szorgalmas szerző úgy ezen fejezetben, mint az ehhez hasonló tárgyú VI. VII. VIII. IX. számúban * jel alatt rövid történeti visszapillantást közöl az elpusztult református egyházakról. A közölt névjegyzékek az 1620, az 1630 és az 1631 évi zsinatokról maradtak fent Simándi püspöksége idejéből. Emlékeztetőül hadd jegyezzem itt fel, hogy* az öt alkalommal összegyűlt atyák, az 1629 évi patai generális synotluson 102-en jelentek meg, — az előszámlált egyházak közül pedig később, a gyász évtized és a néma szenvedések korában, 41-ben mind e mai napig romok között járunk. Nagy előnyére szolgált volna Foldváry könyvének, ha a fejezetek, vagy a korszakok végén, történet-statisztikai adatokká1, fényt és világosságot vetett volna a régmúlt idők homálya felett. De nem tette ; a püspökök életrajzán kívül, mintha nem akart volna mást semmit feldolgozni, mely rendszere miatt nem is igen tudott életet lehellni a száraz adatok halmazába.

Barsi Fabritius János püspökről hogy nem mondhat többet, mint a mennyit irt (143—145 1.) szinte boszankodik felette szerzőnk és szemrehányóan leckézteti, a miért nem jegyzett semmit az elődje által kezdett jegyzőkönyvbe s miután a püspöksége alatt tartott 1632 évi dömsödi zsinaton jelen volt 100 lelkész nevét szolgálati helyének megjelölésével közli, az ehhez csatolt jegyzetekben 5 elpusztult ref. egyház múltját ismerteti. Ezen a zsinaton a dunántúli kerületből Urbánus Iváni E/res- és Georgius Mathesi Lepkén-ről, a jelen volt atyák között emlittetnek. Előbbiről 1732-ig úgy emlékezik a dunamelléki egyházker. régi jegyzőkönyve, mint oda tartozó egyházról s mivel Lepsényről ennél több adat ott nincs, György atya csak vendégképen jelent meg a zsinaton. Tárgy rokonságnál fogva itt említem meg, hogy Fokszabadi és Hidvég az 1629 övben elszakadt somogyi egyházakkal együtt, a dunamelléki egyházkerülethez csatoltattak.

(Folyt, köv.)

Thúry Etele.

jegyes ^nzÍEraényE^.

— Az előfizetési pénzek szives beküldését kérjük.

— Szász Károlyné halála. Szász Károly dunamelléki ev. ref. püspök felesége B>bó Antónia, életének 63-ik, házasságának 42-ik évében meghalt. Egyik legkiválóbb, legnemeslelkübb nőalakja volt ennek a mi evangéliom szerint reformált anyaszentegyházunknak. Áldott legyen emlékezete !

— A papai ev. ref. énekegylet, melynek megalapítója és vezetője JiUk Feienc tanító, fennállásának tizedik évfordulója alkalmából ma hangversenyt rendez a következő műsorral : 1. Részletek Erkel Ferenc „Ilitnyady Lászlóu cimii operájából. Gáty Zoltán átiratában. Előadják: Kiss Vilma és Vikár Erzsi urhölgyek (zongora), Gáty Zoltán főisk. zenetanár (I. hegedű), Steinberger Brúnó (II. hegedű), Kádár Géza (viola), Schulcz

V. (cello), Steiner Lajos (harmouium). — 2. Legkedvesebb tanyám. Mangold K.-tói. Előadja: a jubiláló énekkar. 3. Faust fantázia. Álárdtól. Hegedűn előadja: Gáty Zoltán főiskolai zenetanár, zongorán kiséri: Kiss Vilma urhölgy. — 4. Az eyyházi énekkarok jelentősége. Felolvassa : Kis József — Cavatina riNormáu-ból. Énekli : Blau Henrik, zongorán kiséri: Vikár Erzsi urhölgy. — 6. Népdalok. Előadja: a jubiláló énekkar. — 7. Rákóczy Rodostón. Költemény Várady Antaltól. Zenéjét szerzé: id. Ábrányi Kornél. Szavalja: Csomasz Dezső főisk. senior. A zenekiséretben közreműködnek: Kiss Vilma urhölgy zongorán, Gáty Zoltán hegedűn és Schulcz V. cellón. — A derék egyletet, annak alapítóját és vezetőjét a nevezetes évforduló alkalmából szivünk melegével üdvözöljük!

— Otrombaság — egyéb névvel nem nevezhető a „Kér. evangyéíistának“ az az eljárása, melylyel Tóth Dániel elhunyta alkalmából jónak látja kritikát gyakorolni egyes egyházkerületek tanár választási eljárása felett, abból indulván ki, hogy a megboldogult hosszú tanári működése alatt irodalmilag semmit sem produkált. Hogy milyen érzület kell ahoz, hogy valaki egy érdemes tanár elhunyta alkalmából az egyházkerületek választási eljárásáról, elmélkedjék annak megítélését az olvasókra bízzuk, mi csak azt jegyezzük meg, hogy a tanár működése első sorban az iskola falain belülre esik s ha valaki itt feladatát úgy teljesiti, mint b. e. Tóth Dániel, az megtette azt, a mire hivatva volt s a minél tovább menni őt nem ismereteinek fogyatékossága, hisz ennek ellenke.ője köztudomású volt, hanem szerénysége nem engedte. Ebből a szerénységből kovácsolni a megboldogult ellen fegyvert s azt használni fel más téren tapasztalt eljárás miatti keserűségnek ily idomtalan módon nyilvánítására : nem kvalifikálható eljárás s meghazudtolja mind a két cimet, melyet a „Kér. evangyélista“ nem átall címlapján hordani.

— Tömeges megtérés k. alatt az „Alkotmány“ a következő, reánk nézve valóban elszomorító hirt közli: A Pécsi Közlöny Írja: Istvándi somogymegyei község lakosságának jórésze, mintegy 360-an megjelentek Szulokon Reiner Gyula esperes-plebános előtt, — ki őket az iskolahelyiségben fogadta, jóllehet ide nem férhetvén be, a folyosó és udvar is telve volt, — és kijelentették ama megmásíthatatlan szándékukat, hogy ők elhagyván a kálvin-felekezetet, a melyben eddig éltek, az egyedül üdvözítőnek felismert róm. kath. hitre akarnak megtérni, mely szándékukról illetékes lelkészüknél az előirt jelentéseket már meg is cselekedték. A buzgó esperes intő szavaira, nehogy a valláscserélést csak köpenyforgatásnak tekintsék .s pillanatnyi fel hév ülés indító okából tegyék meg a fontos lépést, esküvel erősítették, hogy szándékuk megfontolt és komoly és épen ezért visszavonhatatlan. Az áttérés előtt szükséges tanítást az esperes velük már meg is kezdte és páratlan buzgóságot tapasztal az uj megtérőknél.

— Az erdélyi püspöki Cint ügyében a közoktatási kormányhoz terjesztett föliratot dr. Kolozsvári/ Sándor egyetemi és Pokolig József theol. tanár készítette. A mindenre kiterjeszkedő, protestáns szellemtől áthatott munkálat dicsőségül szolgál a tudós szerzőknek.

— Ébredés. Az erdélyi ref. egyházkerület f. é. junius 7-én értekezletet tart Kolozsváron, melyen részt