Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1900-02-11 / 6. szám

93

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP

94

szótárában egyenetlenség, viszálykodás a neve, akkor elsimulnak az ellentétek: az emberek, kiknek ereiben magyar vér forr, egymást megértve, közös erővel fognak hozzá ama fundamentum letevéséhez, melyen felépülhet az amerikai magyarság ép, erős társadalmi élete.

S ha társadalmi életünknek ez a betegsége megszűnik, a többi bajokat könnyen orvosolhatjuk. De ha nem egyesit bennünket az összetartás, az egymás iránt való szeretet lelke, hanem annyi felé huzunk, mint a mennyien vagyunk : úgy nyomtalanul veszünk el az itteni népek tengerében. Pedig sohase feledjétek amerikai magyarok, hogy Magyarország fölirta neveteket azok közé, kiket még visszavár!

Kuthy Zoltán,

ev ref. lelkész.

XeyyEs IgizlEmÉnyEk;.

— Az előfizetési pénzek szives beküldését kérjük.

— Lelkészválasztás. Örömnapja volt f. hó 4- ikén az enyingi ev. ref. gyülekezetnek. Ekkor iktattatott be hivatalába egyhangúlag meghívott lelkészük Sziics Zoltán. Az a szeretet és ragaszkodás, melynek a fényes választás volt bizonysága, csak nőtt ezen napig. A gyülekezet tagjai mindent megtettek, hogy ez a nap minél fényesebb, minél emlékezetesebb legyen. Az ünnepély reggelén 20 tagú bandériummal és 40 kocsival indultak el a szomszédos M.-Szt.-Györgyre, hol szeretett lelkészük, mint helyettes már G hete működik. Itt az enyingi gyülekezet gondnoka üdvözölte meleg, szeretetteljes hangon. Az ünnepelt válasza után megindult az impozáns menet haza felé. Érkezésük 2/410-re volt jelezve, de már 9 órakor a ref. templom és szomszédos lelkészlak környéke telve volt emberekkel s midőn 3/4 10-kor csakugyan feltűnt az impozáns menet első része a bandérium, az öröm moraja zúgott a tömegen keresztül s lelkészüket megérkezésekor lelkesen és hoszszasan éljenezték. A papiak előtt Vincze Sándor főtanitó üdvözölte emelkedett hangú s igen szépen előadott beszédben, melyre az ünnepelt meghatott szavakban válaszolt, kifejtvén, hogy mig egyrészt egyháza, másrészt iskolája ügyeinek mindig hű és buzgó munkása törekedik lenni. A lakás küszöbén a legidősebb testvér, Szűcs Dezső csajági lelkész üdvözölte a család nevében ; ez volt az ünnepély egyik legmeghatóbb része, midőn az uj lelkész 6 hét után visszatért azon házba, hol édes atyja 45 éven keresztül buzgón működött, hol született, hol már ő is 11 évig működött atyja mellett, — a szerető rokonok és testvérek közé. A beiktatást testvére Szűcs Dezső végezte egy tartalmilag is igen szép és a mellett kitünően előadott beszédben, mely nagy hatással volt a rendkívül nagyszámban, felekezeti különbség nélkül megjelent hallgatóságra, kiknek száma 1200—1400 főre volt tehető. Majd a beiktatott tartotta meg beköszöntő beszédét, mely méltó befejezése volt a lélekemelő ünnepélynek. D. u. 1 órakor az uj lelkész

a helybeli nagy vendéglő összes helyiségeiben ebédet adott szavazó hi vei részére, ezáltal is kiakarváu fejezni irántuk háláját és szeretetét, hogy az enyingi fényes gyülekezetbe, atyja helyére megválasztották. Méltónak tartom megemlíteni, hogy az enyingi gyülekezet nőtagjai is egyrészt kiakarván fejezni külsőleg is szeretetüket, másrészt emlékezetessé akarván tenni e napot, ennek emlékére egy remek szószék- és ur asztala takarót készíttettek körülbelül G0—70 frt értékben, mely szép összeg 3 nap alatt gyűlt össze. Adja Isten, hogy a híveitől annyira szeretett, ékes szavú, fiatal lelkész, még igen sokáig buzgón és áldásosán szolgálhassa egyházát !

— Kegyes alapítványok. Özvegy Seregély Lajosné szül. Somody Terézia és Baráth Ferenc nyug. tanár neje Somody Juliánná, atyjuk néhai Somody János és bátyjuk Somody József emlékére, a veszprémi egyházmegyébe kebelezett szentantalfai ev. ref. egyházközség részére két-kétszáz forint, az az nyolcszáz korona alapítványt tettek, — mivel hogy a család eredetét onnan veszi. Az alapítványt nevezett gyülekezetnél már a mult 1899. év november hónapjában be is fizették. Ezen nemes cselekedetnek pedig közvetlen indító oka az volt, hogy a szentantalfai egyház történetét nt. Thúry Etele ur ezen lapok hasábjain ösmertette, melyet is olvasván, elődeiknek méltó utódaik akartak lenni. A nemes tett önmagát dicséri!

— A magyarországi ev. ref. és ág. hitv. ev. egyházakat közösen érdeklő ügyek feletti tanácskozásra kiküldött bizottságot f. é. márc. G-ikra, d. u. 4 órára hívta össze Budapestre az ev. ref. convent elnöksége és az ág. hitv. ev. egyház egyetemes felügyelője.

— A mint értesülünk, a dunántúli egyházkerület tavaszi közgyűlését Székes-Fehérvárott március hó 20-án fogja tartani.

— Statisztika Pápáról. Pápán a mult esztendőben 132 pár lépett házasságra. Ebből tisztán r. kath házasság G4, ev. ref. 11, ág. ev. 8, izr. 26; vegyes házasság 23, és pedig: r. kath.—ev. ref. 7, r. kath. —ág. ev. 9, ev. ref. - ág. ev. 7. Megegyezés jött létre 4 esetben, ebből 3 a r. kath. egyháznak, 1 az ev. ref. egyháznak kedvez.

— Papok Amerikába Az anglikán egyház fölkérte Balogh Ferenc debreceni ev. ref. theologiai tanárt, hogy ajánljon a hazai ev. ref. theologiákról oly növendékeket, kik hajlandók a theologia elvégzése után Amerikába menni s Kanada környékén lelkészi állást vállalni. A mint halljuk, a debreceni hittanhallgatók közül már többen vállalkoztak is a nagy útra. Mi a vállalkozást nem ajánljuk, nem helyeseljük, az evangye'.iom hirdetőire itthon is nagy szükségünk van.

— Égy nagy jóltevő halála- Még a gyermek is ismerte Debrecenben Kövesdi János uramat, kiben a debreceni népnek minden jó és rósz tulajdonsága egyesült. Most meghalt; de jótékony alapítványaival örök emléket állított magának. Vagyonát három millió koronára becsülik, a mit legnagyobb részben maga szerzett, mert szülőitől egy külvárosi házon kívül semmit sem örökölt. Jótékonyságát városszerte ismerték. 1891-