Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1900-02-11 / 6. szám
87 DUNATULl PROTESTÁNS LAP. N.-geresdi egyezség, mely a magyarországi két protestáns egyház képviseletében — az evang. reform, egyetemes konventje s az ág. hitvallású ev. egyház egyeteme között, a n.-geresdi egyezségben már 1878-ban megáilapitott elvek szem előtt tartásával azon célból köttetett, hogy a két protestáns egyházban a hittudomány és egyházi szertartások körül fennforgó hagyományos külömbségnek kölcsönös tiszteletben tartása mellett egyfelől a békesség és testvéri szeretet a két egyház között tovább is fenntartassék és megszilárdittassék, másrészről a hitélet egymás segélyéve’ kölcsönösen ápoltassák és fejlesztessék. Ezen testvéri egyezség az alábbi viszonyban lévő híveknek és gyülekezeteknek, az ezekben működő lelkészeknek és tanítóknak, valamint ezek hatóságainak kölcsönös jogait és kötelességeit, mégis az ez ellen vétőknek fegyelmezését szabályozza. A testvéri egyezségre lépő két egyház hívei a következő négy viszonyban élhetnek egymás közt az egyes helyeken : I. Mint ugyanazon városban vagy községben két teljesen önálló gyülekezet hívei. II. Mint szerződéssel vagy hosszabb időn át tartó gyakorlattal megerősített módozatok mellett egyesült anya- vagy leányegyházközségek tagjai. III. Mint nem egyesült, csak csatlakozott anyav gy leányegyházközségbeli hívek. IV. Mint szórványban élő hívek. Előrebocsátásával annak, hogy ezen megállapodások az összes viszonyokra a lelkészek, tanitók és hívekre nézve csak annyiban kötelezők, a mennyiben ezek a közöttük fennálló szerződés pontjaival vagy eddigi rendes gyakorlatukkal nem ellenkeznek: ezen testvéri egyezségben a két protestáns egyház tagjainak, a lelkészeknek és tanítóknak kölcsönös jogai és kötelességei fent irt négy viszonyra vonatkozólag a következőleg szabályoztalak : I. Rész. Önálló gyülekezetek. 1. §. Ha ugyanazon városban vagy községben, mindkét egyháznak különálló gyülekezete van s ezek lelkészei egymás helyett, a másik lelkész beleegyezése vagy akadályoztatása esetén végeznek valamely egyházi cselekményt, tartoznak az általuk teljesített cselekményről pontos anyakönyvi jegyzéket küldeni a lefizetett hiványszerü vagy felsőbb hatóság által megállapított stólával együtt, az illetékes lelkészi hivatalnak. Mindkét lelkész köteles igazolni, illetve meggyőződést szerezni, hogy a kézbesítések megtörténtek-e ? II. Rés z. Szerződéssel vagy hosszabb időn át tartó gyakorlattal megerősített módozatok mellett egyesült anyavagy leányegyházközségek. 2. §. Ha az egyesült anya- vagy leányegyházközségeknek kölcsönös szerződése van, annak érvénye tovább is fennáll; ha azonban Írott szerződés bármi okból nem volna, az esetben a fennálló gyakorlat szerint a kölcsönös jogok és kötelezettségek Írásba foglalandók. A mennyiben pedig a kölcsönös jogok szabályozására sem szerződés, sem megállapodottnak elfogadható joggyakorlat nincs, vagy ha van is, de némely jogviszonyok azok által szabályozva nincsenek, azon esetben és azon jogviszonyokra nézve ezen testvéri egyezség intézkedései az irányadók. Ezen egyesült egyházak egymás iránti viszonya azonban változást is szenvedhet, de mindenkor csak a felsőbb egyházi hatóságok kölcsönös beleegyezésével a következő esetekben : aj ha az egyik egyház hívei annyira megerősödnek, hogy önálló anya- vagy leányegyházközséget alkothatnak ; b) ha az egyik egyház hivei annyira meggyengülnek, hogy addigi testületi kötelezettségeiknek többé eleget nem tehetnek s ekkor a másikkal csatlakozási viszonyba lépnek. 3. §. Külön szerződés vagy érvényes gyakorlat hiányában az ilyen egyesült anya- vagy leányegyházakban a lelkész és tani tó azon egyház kebeléből választandó, a melyik egyháznak egyházi adót fizető hivei többségben vannak. A választás mindig azon egyház törvényei szerint történik, a melyhez a megválasztandó lelkész vagy tanító tartozik s a választásban mindazok részt vesznek, a kiket a választási jog bármelyik egyház választási törvényei vagy szabályrendeletei szerint megillet. A mindenkori lelkésznek, illetve tanítónak illetékes egyházi felsőbbsége van az egyesült egyház kormányzatára és felügyeletére hivatva; a gyülekezet tehát ezen felsőbbségnek választásába befolyik, az egyház fokozatos testületéinek közgyűléseiben részt vesz, az illető egyházi törvényekben meghatározott módon. 4. §. Az egyházi elöljárók mindkét egyház kebeléből választandók, — az egyházi adót fizető gyülekezeti tagok számarányában. Gondnok, illetve felügyelő azonban mindig kettő és mindegyik egyház kebeléből egy-egy választandó. 5. §. Ha ilyen egyházi községnek az egyik egyház kebelébe tartozó hivei külön önálló anya- vagy leánygyülekezetté alakulnak a fenti elvek szerint, az esetben a vagyon megosztás iránt az egyesülési szerződés határozatai az irányadók. Ha azonban ilyen szerződés vagy abban a vagyon fe'osztásra nézve intézkedés nem volna, azon esetben az alapítványi vagyon azon egyház hiveié lesz, a mely egyház céljaira az alapítvány tétetett. Egyéb vagyon az eddigi egyházközség közös céljaira fenntartandó mindaddig, mig az mint egyesült gyülekezet fennáll. A mennyiben pedig ezen egyesült gyülekezet mindkét egyház felsőbb hatóságainak engedélyével mégis feloszlanék, ezen vagyon is felosztatik és pedig a két egyháznak ott egyházi adót fizető híveinek számaránya szerint. A midőn ezen elválás alkalmával a gyülekezet
