Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1900-02-11 / 6. szám

87 DUNATULl PROTESTÁNS LAP. N.-geresdi egyezség, mely a magyarországi két protestáns egyház kép­viseletében — az evang. reform, egyetemes konventje s az ág. hitvallású ev. egyház egyeteme között, a n.-geresdi egyezségben már 1878-ban megáilapitott elvek szem előtt tartásával azon célból köttetett, hogy a két pro­testáns egyházban a hittudomány és egyházi szertartá­sok körül fennforgó hagyományos külömbségnek köl­csönös tiszteletben tartása mellett egyfelől a békesség és testvéri szeretet a két egyház között tovább is fenn­­tartassék és megszilárdittassék, másrészről a hitélet egy­más segélyéve’ kölcsönösen ápoltassák és fejlesztessék. Ezen testvéri egyezség az alábbi viszonyban lévő híveknek és gyülekezeteknek, az ezekben működő lel­készeknek és tanítóknak, valamint ezek hatóságainak kölcsönös jogait és kötelességeit, mégis az ez ellen vétők­nek fegyelmezését szabályozza. A testvéri egyezségre lépő két egyház hívei a következő négy viszonyban élhetnek egymás közt az egyes helyeken : I. Mint ugyanazon városban vagy községben két teljesen önálló gyülekezet hívei. II. Mint szerződéssel vagy hosszabb időn át tartó gyakorlattal megerősített módozatok mellett egyesült anya- vagy leányegyházközségek tagjai. III. Mint nem egyesült, csak csatlakozott anya­­v gy leányegyházközségbeli hívek. IV. Mint szórványban élő hívek. Előrebocsátásával annak, hogy ezen megállapodá­sok az összes viszonyokra a lelkészek, tanitók és hívekre nézve csak annyiban kötelezők, a mennyiben ezek a közöttük fennálló szerződés pontjaival vagy eddigi ren­des gyakorlatukkal nem ellenkeznek: ezen testvéri egyezségben a két protestáns egyház tagjainak, a lel­készeknek és tanítóknak kölcsönös jogai és kötelességei fent irt négy viszonyra vonatkozólag a következőleg szabályoztalak : I. Rész. Önálló gyülekezetek. 1. §. Ha ugyanazon városban vagy községben, mindkét egyháznak különálló gyülekezete van s ezek lelkészei egymás helyett, a másik lelkész beleegyezése vagy akadályoztatása esetén végeznek valamely egyházi cselekményt, tartoznak az általuk teljesített cselekmény­ről pontos anyakönyvi jegyzéket küldeni a lefizetett hiványszerü vagy felsőbb hatóság által megállapított stólával együtt, az illetékes lelkészi hivatalnak. Mind­két lelkész köteles igazolni, illetve meggyőződést sze­rezni, hogy a kézbesítések megtörténtek-e ? II. Rés z. Szerződéssel vagy hosszabb időn át tartó gyakor­lattal megerősített módozatok mellett egyesült anya­vagy leányegyházközségek. 2. §. Ha az egyesült anya- vagy leányegyházköz­ségeknek kölcsönös szerződése van, annak érvénye tovább is fennáll; ha azonban Írott szerződés bármi ok­ból nem volna, az esetben a fennálló gyakorlat szerint a kölcsönös jogok és kötelezettségek Írásba foglalandók. A mennyiben pedig a kölcsönös jogok szabályozására sem szerződés, sem megállapodottnak elfogadható jog­­gyakorlat nincs, vagy ha van is, de némely jogviszo­nyok azok által szabályozva nincsenek, azon esetben és azon jogviszonyokra nézve ezen testvéri egyezség intéz­kedései az irányadók. Ezen egyesült egyházak egymás iránti viszonya azonban változást is szenvedhet, de mindenkor csak a felsőbb egyházi hatóságok kölcsönös beleegyezésével a következő esetekben : aj ha az egyik egyház hívei annyira megerősöd­nek, hogy önálló anya- vagy leányegyházközséget alkot­hatnak ; b) ha az egyik egyház hivei annyira meggyen­gülnek, hogy addigi testületi kötelezettségeiknek többé eleget nem tehetnek s ekkor a másikkal csatlakozási viszonyba lépnek. 3. §. Külön szerződés vagy érvényes gyakorlat hiányában az ilyen egyesült anya- vagy leányegyházak­ban a lelkész és tani tó azon egyház kebeléből válasz­tandó, a melyik egyháznak egyházi adót fizető hivei többségben vannak. A választás mindig azon egyház törvényei szerint történik, a melyhez a megválasztandó lelkész vagy tanító tartozik s a választásban mindazok részt vesznek, a kiket a választási jog bármelyik egyház választási tör­vényei vagy szabályrendeletei szerint megillet. A mindenkori lelkésznek, illetve tanítónak illeté­kes egyházi felsőbbsége van az egyesült egyház kor­mányzatára és felügyeletére hivatva; a gyülekezet tehát ezen felsőbbségnek választásába befolyik, az egyház foko­zatos testületéinek közgyűléseiben részt vesz, az illető egyházi törvényekben meghatározott módon. 4. §. Az egyházi elöljárók mindkét egyház kebe­léből választandók, — az egyházi adót fizető gyüleke­zeti tagok számarányában. Gondnok, illetve felügyelő azonban mindig kettő és mindegyik egyház kebeléből egy-egy választandó. 5. §. Ha ilyen egyházi községnek az egyik egy­ház kebelébe tartozó hivei külön önálló anya- vagy leánygyülekezetté alakulnak a fenti elvek szerint, az esetben a vagyon megosztás iránt az egyesülési szer­ződés határozatai az irányadók. Ha azonban ilyen szerződés vagy abban a va­gyon fe'osztásra nézve intézkedés nem volna, azon esetben az alapítványi vagyon azon egyház hiveié lesz, a mely egyház céljaira az alapítvány tétetett. Egyéb vagyon az eddigi egyházközség közös céljaira fenntar­tandó mindaddig, mig az mint egyesült gyülekezet fennáll. A mennyiben pedig ezen egyesült gyülekezet mind­két egyház felsőbb hatóságainak engedélyével mégis feloszlanék, ezen vagyon is felosztatik és pedig a két egyháznak ott egyházi adót fizető híveinek számaránya szerint. A midőn ezen elválás alkalmával a gyülekezet

Next

/
Oldalképek
Tartalom