Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1900-12-30 / 52. szám

865 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 866 két 35 rézmetszet díszíti, melyek közül egy az ő arcké­pét ábrázolja. Látuuk pedig azon egy férfiút, lelkészi kön­tösben, szabályos, szellemdús és erélyes vonásokkal, ba­jusz s meglehetős hosszú szakáll és hoszu lelóggó hajjal Peje felett egy korona diszlek, a képet pedig két összekötött rózsa, ág levél, virágok és tövisek környezik, melyeken egy szalag húzódik keresztül ezen szavakkal Spinas fért praesens vita, lutura rosas !“ A kép alatt ez olvasható : if). Pilárik István, Krisztusnak, az igazságért igen kíno­zott és Sión miatt 3-szor száműzött méltatlan szolgája.“ Pilarik, Mitniában, a szászkirályságbau halt meg, Schmal szerint 1). XV. Mittuch Adáin, egy tudós ésigazlelkü férfiú a Trencséuy Vármegyei Ozor-ban született, ki miután a lip­csei egyetemről visszaérkezett: 1704.-ben Selmecbányán Nagyszombat lelkészévé szentelték fel. Ellenségeinek fon­dorlatai azomban, kik élete ellen is törtek, két évi itt tartózkodása után Limb.schba költözni kényszeritették. Ezt írja Wiszkidenszky. Megjegyzendő még, hogy Mittuch az 1707-ben tartott rózsahegyi zsinaton mint bazini lelkész jelent meg, mivel pietizmussal volt vádolva, mely heves hittani vitára adott alkalmat s avval végződött, hogy vád­lott esküvéssel bizonyította, miszeriut a pietistákkal semmi közösségben sincs 2). Megemlítendő még arcképe, mely az akkori Ízlés szerint díszítések és feliratokkal teljes réz­metszeten jelent meg. Ezenképeu díszruhában látható, für­­tözött parókával, nyájas arcvonásokkal és szerény bajusz­­szal. Egyik kezében nyitott könyv van, melynek egyik lap,ára ez van Írva : „Amor meus Crucifixus est,“ másik kezében pedig a keresztre feszített Krisztust tartja. A kép ovál alakú keretén a következők állnak: „M. Ada­mus Mittuch Ecclesiae Ttrnaviensis Evangelicae German. Bohém. Minister, uatus 6. Aug. 1674, ordinatus Sehern­­nie 7. abris 1704.“ (Mittuch A. nagyszombati német és szláv evang. egyház lelkésze 1674. aug. született s Sel­­mecen 1704. november 7-én szenteltetett fel.) A három díszített mezőben ez olvasható : „Nem mennél te is az Ur ?sző!őjébe “ „Nézd Uram ! itt vagyok, küldj a hova akarsz.“ Ésai. 6 — 8. „Menj Nagyszombatba és hirdesd Isten igé jét.“Az alapzaton : „Torquemur, terimur, toleramus tetra, tacemus. Tanta tarnen tandem tollet tormenta Triumphus.“ Mittuch Adám, az Isten jósága és kegyelméből első evang. hitszónok, az 1705. dec. 12-én ismét helyreállított nagy­szombat isteni tiszteletnél.“ XVI. Luther Kristóf János. Őfensége Frigyes Ágost szász herceg volt tábori s tábornokkari papja 1706. jul. 31-én kizárólag német hitszónoknak hivatott meg, azom­ban a régi anyakönyv szerint már 1708. dec. 20-án hi­vatalától felfüggesztettéit. Végre XVII. Nigriny Sámuel. Született a Hont várme­gyei Bélabányáu, hol atyja György város bírája volt Tanulmányait Wittenbergben végezvén haza érkezett és zólyomi rektor lett. Mittuch távozásával a nagyszomba­tiak Luther mellé megválasztották, s ezen korszak utolsó hitszónoka volt, mert 1708. dec. 25-én erőszakkal kiuta­sították a városból. Mint az előző cikkben megírtuk, ide 1) Hornyánszkij azt Írja (Beiträgen Seite 137.) hogy Pila­­larik 1710-ben élete 67. évében Röhrsdorfban halt meg. 2) Ribini: Memorabilia. Tom. 2. pag. 336. visszajött s a város egyszerű lakója lett. Valószínűleg addig vezette a magán isteni tiszteletet, mig jogaink visszanyerhetésének n ég a reménye is eltűnt. 17. Azon tanítók jegyzéke, kik az első korszakban a nagyszombati iskolában tanittotak: Wiszkidenszky egyik feljegyzése szerint, de a mely szerinte is csak töredéknek tekintendő, a következők volt tak : 1. Szegedi István, ki Nagyszombatból Temesvárra költözött. 2. Teleky István tudományos férfiú és Reymann Fülöp tanítója. 3. Szentkereszti István, ez ifjabb Mathari János tanitója volt. 4. Szamariai János (valószinü'eg Samarjai). Volfius Mátyás, ki alatt a későbbi puohói rek­tor Perlicius Dániel tanult. 6. Maller Dániel, a ki 1674- ben felesége s gyermekeivel együtt a házából kiüzetvén, magán tanítással tartotta fen nyomorúságosán magát s családját száműzetésében. 7. Brezina Sámuel a 13. cikk­ben említett költemény s chronogramm szerzője. 8. Hiie­­mer Adám és Michaelis Tamás. (Folyt, köv.) Thúry Etele. X’egyES ^nzlEményE^. — Az előfizetési pénzek szives beküldését kérjük. — A vámosi ev. ref. egyházban f. hó 31-én meghívás folytán lelkészválasztás lesz. A hivek bizalma Száz Kálmán kádártai lelkész felé irányul. Az egyház­­megyei elnökség a választás vezetése Csomasz Gyula szt.-kir.-szabadjai lelkészt és Galamb István nyug. kir* járásbirót küldötte ki. — Főiskolai pályatételek. A főiskola tanári kara az 1900—1901. tanévre a következő pályatételeket tüzete ki 1. A Féczely díjra: A természettudományi módszerek ismertetése és méltatása. 11. A Deáki díjra: a) Hittani szakból: A megváltás és megigazulás tana a prot. egyház hittanában, b) Jogi szakból: A magyar ref. egyház egyetemes konventjének keletkezése ; hatás­köre a múltban és jelenben, c) Bölcsészeti szakból : Lehető-e erkölesiség szabad akarat nélkül ? 111. A Nagy József díjra: A papír- és celuloid-gyártás múltja, jelene és jövője, tekintetettel a magyar viszonyokra. A pálya­munkák idegen kézzel leírva s jeligés levéllel el­látva, 1901. évi május hó 15-ig a főiskolai igazgatóhoz adandók be. — Felhivás a magyar evangéliumi keresz­tyénekhez! Kedves testvéreink az Urbin ! Több ke­resztyén társunk és több evangéliumi keresztyén egylet nevében intézzük e fölhívást hozzátok ! Hogy az idők go­noszok, hogy sok a baj és a bűn ereje nagy, hogy az evangéliumi keresztyénség győzelmét úgy a képmutatás, mint a hitetlenség késlelteti: ezt feleslegesnek tartjuk bi­zonyítgatni. Annál erősebben hangsúlyozzuk azonban azt, hogy nagyobb alázatossággal és erőtlenségünknek őszin­tébb beismerésével kellene Istennél keresnünk menedéket. Hogy a közönyösség káros azt már kezdjük belátni, de be kell látnunk azt is; hogy erőink megfeszitése, a buz­­gólkodás és küzdelem csak úgy érnek valamit, ha lelke­inket az Isten Lelke vezeti s ha hiszünk a Jézus Krisz­tusban, a ki nemcsak tökéletes ember, de igaz Isten is s

Next

/
Oldalképek
Tartalom