Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1900-12-30 / 52. szám
865 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 866 két 35 rézmetszet díszíti, melyek közül egy az ő arcképét ábrázolja. Látuuk pedig azon egy férfiút, lelkészi köntösben, szabályos, szellemdús és erélyes vonásokkal, bajusz s meglehetős hosszú szakáll és hoszu lelóggó hajjal Peje felett egy korona diszlek, a képet pedig két összekötött rózsa, ág levél, virágok és tövisek környezik, melyeken egy szalag húzódik keresztül ezen szavakkal Spinas fért praesens vita, lutura rosas !“ A kép alatt ez olvasható : if). Pilárik István, Krisztusnak, az igazságért igen kínozott és Sión miatt 3-szor száműzött méltatlan szolgája.“ Pilarik, Mitniában, a szászkirályságbau halt meg, Schmal szerint 1). XV. Mittuch Adáin, egy tudós ésigazlelkü férfiú a Trencséuy Vármegyei Ozor-ban született, ki miután a lipcsei egyetemről visszaérkezett: 1704.-ben Selmecbányán Nagyszombat lelkészévé szentelték fel. Ellenségeinek fondorlatai azomban, kik élete ellen is törtek, két évi itt tartózkodása után Limb.schba költözni kényszeritették. Ezt írja Wiszkidenszky. Megjegyzendő még, hogy Mittuch az 1707-ben tartott rózsahegyi zsinaton mint bazini lelkész jelent meg, mivel pietizmussal volt vádolva, mely heves hittani vitára adott alkalmat s avval végződött, hogy vádlott esküvéssel bizonyította, miszeriut a pietistákkal semmi közösségben sincs 2). Megemlítendő még arcképe, mely az akkori Ízlés szerint díszítések és feliratokkal teljes rézmetszeten jelent meg. Ezenképeu díszruhában látható, fürtözött parókával, nyájas arcvonásokkal és szerény bajuszszal. Egyik kezében nyitott könyv van, melynek egyik lap,ára ez van Írva : „Amor meus Crucifixus est,“ másik kezében pedig a keresztre feszített Krisztust tartja. A kép ovál alakú keretén a következők állnak: „M. Adamus Mittuch Ecclesiae Ttrnaviensis Evangelicae German. Bohém. Minister, uatus 6. Aug. 1674, ordinatus Sehernnie 7. abris 1704.“ (Mittuch A. nagyszombati német és szláv evang. egyház lelkésze 1674. aug. született s Selmecen 1704. november 7-én szenteltetett fel.) A három díszített mezőben ez olvasható : „Nem mennél te is az Ur ?sző!őjébe “ „Nézd Uram ! itt vagyok, küldj a hova akarsz.“ Ésai. 6 — 8. „Menj Nagyszombatba és hirdesd Isten igé jét.“Az alapzaton : „Torquemur, terimur, toleramus tetra, tacemus. Tanta tarnen tandem tollet tormenta Triumphus.“ Mittuch Adám, az Isten jósága és kegyelméből első evang. hitszónok, az 1705. dec. 12-én ismét helyreállított nagyszombat isteni tiszteletnél.“ XVI. Luther Kristóf János. Őfensége Frigyes Ágost szász herceg volt tábori s tábornokkari papja 1706. jul. 31-én kizárólag német hitszónoknak hivatott meg, azomban a régi anyakönyv szerint már 1708. dec. 20-án hivatalától felfüggesztettéit. Végre XVII. Nigriny Sámuel. Született a Hont vármegyei Bélabányáu, hol atyja György város bírája volt Tanulmányait Wittenbergben végezvén haza érkezett és zólyomi rektor lett. Mittuch távozásával a nagyszombatiak Luther mellé megválasztották, s ezen korszak utolsó hitszónoka volt, mert 1708. dec. 25-én erőszakkal kiutasították a városból. Mint az előző cikkben megírtuk, ide 1) Hornyánszkij azt Írja (Beiträgen Seite 137.) hogy Pilalarik 1710-ben élete 67. évében Röhrsdorfban halt meg. 2) Ribini: Memorabilia. Tom. 2. pag. 336. visszajött s a város egyszerű lakója lett. Valószínűleg addig vezette a magán isteni tiszteletet, mig jogaink visszanyerhetésének n ég a reménye is eltűnt. 17. Azon tanítók jegyzéke, kik az első korszakban a nagyszombati iskolában tanittotak: Wiszkidenszky egyik feljegyzése szerint, de a mely szerinte is csak töredéknek tekintendő, a következők volt tak : 1. Szegedi István, ki Nagyszombatból Temesvárra költözött. 2. Teleky István tudományos férfiú és Reymann Fülöp tanítója. 3. Szentkereszti István, ez ifjabb Mathari János tanitója volt. 4. Szamariai János (valószinü'eg Samarjai). Volfius Mátyás, ki alatt a későbbi puohói rektor Perlicius Dániel tanult. 6. Maller Dániel, a ki 1674- ben felesége s gyermekeivel együtt a házából kiüzetvén, magán tanítással tartotta fen nyomorúságosán magát s családját száműzetésében. 7. Brezina Sámuel a 13. cikkben említett költemény s chronogramm szerzője. 8. Hiiemer Adám és Michaelis Tamás. (Folyt, köv.) Thúry Etele. X’egyES ^nzlEményE^. — Az előfizetési pénzek szives beküldését kérjük. — A vámosi ev. ref. egyházban f. hó 31-én meghívás folytán lelkészválasztás lesz. A hivek bizalma Száz Kálmán kádártai lelkész felé irányul. Az egyházmegyei elnökség a választás vezetése Csomasz Gyula szt.-kir.-szabadjai lelkészt és Galamb István nyug. kir* járásbirót küldötte ki. — Főiskolai pályatételek. A főiskola tanári kara az 1900—1901. tanévre a következő pályatételeket tüzete ki 1. A Féczely díjra: A természettudományi módszerek ismertetése és méltatása. 11. A Deáki díjra: a) Hittani szakból: A megváltás és megigazulás tana a prot. egyház hittanában, b) Jogi szakból: A magyar ref. egyház egyetemes konventjének keletkezése ; hatásköre a múltban és jelenben, c) Bölcsészeti szakból : Lehető-e erkölesiség szabad akarat nélkül ? 111. A Nagy József díjra: A papír- és celuloid-gyártás múltja, jelene és jövője, tekintetettel a magyar viszonyokra. A pályamunkák idegen kézzel leírva s jeligés levéllel ellátva, 1901. évi május hó 15-ig a főiskolai igazgatóhoz adandók be. — Felhivás a magyar evangéliumi keresztyénekhez! Kedves testvéreink az Urbin ! Több keresztyén társunk és több evangéliumi keresztyén egylet nevében intézzük e fölhívást hozzátok ! Hogy az idők gonoszok, hogy sok a baj és a bűn ereje nagy, hogy az evangéliumi keresztyénség győzelmét úgy a képmutatás, mint a hitetlenség késlelteti: ezt feleslegesnek tartjuk bizonyítgatni. Annál erősebben hangsúlyozzuk azonban azt, hogy nagyobb alázatossággal és erőtlenségünknek őszintébb beismerésével kellene Istennél keresnünk menedéket. Hogy a közönyösség káros azt már kezdjük belátni, de be kell látnunk azt is; hogy erőink megfeszitése, a buzgólkodás és küzdelem csak úgy érnek valamit, ha lelkeinket az Isten Lelke vezeti s ha hiszünk a Jézus Krisztusban, a ki nemcsak tökéletes ember, de igaz Isten is s