Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1900-11-11 / 45. szám

743 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 744 csökkenés állott elő. A gyámolda életbeléptekor volt 6, 7 vagy 8 száz frt fizetésük és ezek arányában viselték a járulékokat, azóta azonban az egyik helyen p. o. tö­meges kitérés, kivándorlás, elhalálozás és kedvezőtlen szaporodás vagy a birtoknak idegen kezekbe jutása folytán, megkevesbbedtek a fizető párok és a megadóz­tatott hold vagy fertály földek : következéskép az a 6, 7 vagy 8 száz frtos jövedelem alászállott 3, 4, 5 százra. Ott van p. o. Magyar-Lad, de van rajta kivül akár­hány, ott a baranyai papok, kiknek jövedelmét az egy­házmegye szállította le, elrendelvén, hogy a lucma 1, 2 sőt 3 negyedét engedjék el híveik szegénysége ará­nyában. Itt-ott szőllők pusztultak ki, gabona árak szál­lottak alá s az általános gazdasági helyzet rosszabbo­dott. Éppen azért nem túlzás azt állítani, hogy a congrua törvény meghozatalát ez tette szükségessé s a kiegészítéseket csak is ily indokok alapján nyertük meg. Csökkenés állott elő a jövedelemben, ezt konstatálták az országos összeírások is, ezért nyert minden igény­­jogosult fizetéspótlást, de emelést mégnem. A gyámolda annak idején megkapta a magáét minden lelkésztől és pedig úgy, mintha már akkor meglett volna a 60U frt fizetés; mi keresni és követelni valója van hát most, midőn csak 600 frtig való kiegészitésöket kapják a lelkészek ?! Csak talán nem akarja kompromittálni a congrua ügyében külömböző fokon eljárt egyházi ha­tóságokat azzal, hogy az összes segélyeket 600 írton fe­lüli jövedelemnek tekintik ? Mert uj illetékeket szedni csak ez esetben jogosult; ugyde ez akkor világos bizo­­nyitéka volna annak, hogy a ministerium tévútra van vezetve, az ország megkárosítva ! Végül ha már az volt az álláspontja a bizottság­nak, hogy a congrua kiegészítések gyámoldai illeték alá esnek, figyelmen kivül hagyta a congrua törvény 11. §. II: 1. pontját, a midőn ezen újabban bevéte­lezni remélt összegek pótlásáról nem gondoskodott. E pont szerint ugyanis az orsz. gyámintézet számára tel­jesítendő fizetések által a jövedelemben támadt hiányt pótolja az állam, ugyanazért sürgős teendője lett volna a tervbe vett jövedelem csökkentésről a congrua vég­rehajtó bizottságot értesíteni megfelelő eljárás végett, hogy a hiányt ne a lelkészek érezzék, hanem az is pó­tolva legyen ! Látni való, hogy sok mindent figyelmen kivül hagyott a gyámoldai végrehajtóbizottság és nagy hiba, hogy téves és sérelmes álláspontját javaslatban a convent elé terjesztette, a hol ugyancsak behatóbb mér­legelés nélkül javaslatát határozattá emelték a gyámol­dai tagoknak és a fokozatos egyházi hatóságoknak meg­hallgatása nélkül ! A conventi határozat jogtalan és helytelen vol­tára, elég bőven rámutattam, de majd igazolni fogja azt a jogorvoslatoknak hosszú sora, a melylyel esetleg — ha erőszakolással találkoznánk — kénytelenek le­szünk a polgári bírósághoz fordulni, a hol a dijlevelek, congrua-összeirás és gyámoldai nyugták s alapszabályok­ból nagyon könnyű lesz kimutatnunk, hogy a gyám­­intézetnek újabb illetéket fizetni ez idő szerint nem tartozunk, mert azt már 600 frt után egyszer meg­fizettük. Ajánlom érdekelt lelkésztársaimnak, hogy e kér­désben solidárisak legyünk. Nyitrán. Sedivy László, ev. ref. lelkész. A vallási érzelmek fejlesztése a népiskolában. (Vége). A bibliai történeteket Richter Károly1) alkalmatla­noknak tartja arra, hogy az oktatás alsó fokán alkal­mazzuk. Az olyan ó-szövetségi történetek, mint Ab­­rahám pásztor élete, Izsák feláldozása, Józsefet báty­­jai eladják stb. túlhaladják a gyermek képzettartalmát, más történeteknek meg az a veszedelmük van, hogy téves képzetek keletkeznek a gyermekben hatásuk alatt, sőt erkölcsi Ítéletük is tévútra kerül. Éhez járul még az, hogy ezeket a történeteket a biblia szavaival kel­lene elbeszélni, ennek a nyelvezete, kifejezései, szó-for­dulatai a gyermekre nézve idegenek, érthetetlenek. Hasonló nézeten van Grüllich 2) is, ki azt tartja, hogy a bibliai történet tanítását nem k*4l mindjárt az év elején megkezdeni. Mert 1. a gyermekek az isko­lába való belépés alkalmával többnyire tájnyelven be­szélnek s nem képesek az irodalmi nyelven magukat kifejezni. 2. A legtöbb bibliai történet tartalma olyan, a mi a gyermek képzettartalmát, tapasztalatkörét túl­haladja. Mintegy félévig tehát csupán azon kell len­nünk, hogy a bibliai történet tanítása és megértése szá­mára az alapot elkészítsük. Rein és társai ezt a félévet nem tartják elegendő­nek arra nézve sem, hogy a gyermek fogalomköre s nyelve annyira fejlődjék, hogy a bibliai történeteket megérthesse s a biblia szavaival el is mondhassa. Vár­nak, mert van ra elegendő idő s neki oly nagy fontos­ságot tulajdonítanak, hogy a IV. osztálytól a VII ig ezt teszik a tanítás középpontjává, mely körül a többi tan­tárgyak csoportosulnak. Az első három évben a profán­­történetekkel annyira viszik a gyermekek szellemi fej­lődését, hogy a IV. osztályban a bibliai történetek iránti érdeklődés felébresztése a teljes mértékben sike­rül. Azt hiszik, hogy a bibliai történetek későbbi ta­nításával sokkal jobban gondoskodnak a valláserkölcsi képzésről, mint a hogy gondoskodott az eddigi gya­korlat a lelketölő magoltatással. A kinek népnevelés­ügyünk javítása szivén fekszik, annak be kell vallania, hogy a bibliai történeteknek az alsó osztályokban való tanítása és tanulása nagyon is gyakran borzasztó kín­jába került tanítónak és tanulónak egyaránt! Mennyi szorgalom, fáradság, megerőltetésbe került eddig ez ! S gyakran milyen hiába ! Es mire való volt mindez ? Van egy módja a bibliai történetek tanításának, a melyet állítólag a kis gyermeknél is lehet alkal­b Der Anschauungsunterricht in den Elementarklassen. Leipzig. III. kiadás. 1887. 2) Das erste Schuljahr. Plauen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom