Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1900-09-30 / 39. szám
647 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 648 „ Van egyház, mely az alapítványokat elköltötte.“ Igen, ilyen iá van egy. Van 200 írt alapítványi pénze, melynek 6% kamatja iskel ii célra fordiuatik. Eddig tőkósitve volt, most, midőn százakat kellett javításokra f rditani, nagyon helyesen úgy gondolkodott, hogy a 200 frtot felveszi maga kölcsön s fizeti évenként a megjelölt célra a 6 % kamatot, legalább ez összeg után nem kell a harmtdik községbe járva évenként d°/0-ot fizetui — az utánjárási költségeken kívül. Csak abban hibázott, hogy nem adott eiről kötelezvényt ; a közgyűlés határozata folytán a kötvényt kiállítja, a 6% kamatot tovább is fizeti, ha majd lesz pénze, a tökét is visszaadja. — Reményiem, ez sem a hitetlenség jele. „Van egyház, hova tanítót hatóságilag kellet berendelniIgen, ez is megtörtént egy esetben 10 év alatt egyszer. De miért ? Azért mert a tanító lemond' D, a pályázat az állomásra kiliirdettetett s mikor eljött a választás ideje, a még ott levő tanító felbiztat!a a presbytóriuumot, hogy hí nem választanak, megmarad továbbra is. A második választásnál is ugyanezen eset fordult elő. Tehát tanitót nem választotta -. Az egyházmegyei közgyűlés a választási törv. értelmében egyet a pályázók közül szépen berendelt, az illető állomását elfoglalta s majd lesz ott békesség és n\ ugalom. Ez a tényállás. „ Van egyház, hol a gondnok eltávolítását kérik.u Egy egyházban január hóban gondnokot választottak, de időközben kitűnt, hogy igen erélyes, pontos, hivatalának élő ember. Természetes, hogy akadt a rendetlen atyafiak közt több ellensége, panaszt tettek ellene, de sem gondnoki, sem magán életeben rettenetesebb dolgot nem találhattak, minthogy ezelőtt 8—10 évvel az utcán, háza előtt kivágott egy szederfát s ezért feljelentetvén, pár n-pi elzárásra ítéltetett kihágás miatt. A választáskor is tudta ezt mindenki, akkor nem volt akadály, most az lett. A bíróság adatokat szerez be, hogy Ítéletet hozzon. „ Van viszás ügy, interpellation stb, stb. Van igaz, de kérdem : most az átmenet nehéz korszakában, a válság idején, lehet-e elképzelni egy 82 egyházból és közel 50 ezer lélekből álló egyházmegyét, hol egyetlen egy viszás ügy sem volna ? Ezekből látható, hogy „D.“ ur egyházmegyénk hitéletének ál'apotáról, az általam igen röviden közölt 8 - 10 adatból helytelen következtetést vont le. Adja az Isten, hogy hazánkban a hitélet, vallásos buzgóság, áldozatkészség sehol se álljon alsóbb fokon mint a b -somogyi egyházmegyében, mert ha mindenütt olyan lesz : úgy nem kell félni ; akkor prot. egyházunk hitélete felvirul s megerősödik úgy, hogy a pokolnak kapui sem vesznek rajta diadalmat. Nagy Lajos, főjegyző. A mormonok vallása Amerikában. A között a számtalan hitfelekezet között, melv manapság az Egyesült-Államok területén van, érdekesség dolgában első helyen áll a mormonok vallása. Még nem is olyan régen, 70 esztendővel ezelőtt, 1830-ban alapította Smith József a New-York államhoz tartozó Manchester városban. Smith alig volt 15 éves, midőn állítólag látomásai voltak, melyeknek egyikében a Moroni angyal háromszor jelent meg előtte és tudtára adta, hogy a nyugoti kontinens bibliája, az ujtestamentum melléklete, bizonyos helyen, közel Manchesterhez el van temetve. Négy évvel később az Ur angyalának parancsára ásni kezdett és egy kőládát talált, melyben egy hat hüvelyk vastagságú, vékony aranylemezekből készült kötet volt és lapjai 3 arany-gyürüvel voltak egymáshoz erősítve. A lemezek fedve voltak egvptomi Írással s el voltak látva egy pár — kristályból készült, ezüst rámába foglalt — szemüveggel, melynek „ Úrim és ThumminC volta neve. A misztikus írást csakis ezek segélyével lehetett olvasni. De mivel Smith sem irni, sem olvasni folyékonyan nem tudott, egy embert fogadott s egy függöny mögül diktálta neki a fordítást, a mit The Book o/ Mormon (Mormon könyve) cimmel ki is nyomatott. A Mormon könyve, mely Smith Józsefet Isten prófétájának nyilatkoztatja ki, leírja Amerika történetét első telepeseitől kezdve, kik a B'íl el tornyától az ismeretes nyelvzavar miatt ide menekültek. Ezek a települők az idő folyásában megsemmisítették egymást. Semmi különös nem történt 600-ig Kr. e., a mikor Lebi, félesége, 4 gyermeke és 10 barátja Jeruzsálemből jövet Chili partjaira vetődtek. Minden jól ment Lein haláláig, mikor legifjabb fiának, Nephinek a vezérségre történt isteni elhivatása idősebb testvéreinek haragját költötte föl, kik e miatt fekete bőrüekké s tunya, gonosz nemzetséggé fajultak el: ezek az északamerikai indiánok. A magukat még Krisztus születése előtt keresztyéneknek valló Nephiták ós a zsidók (lamaniták) között századokig folyt a vérengző háború s mig végre, dacára a megfeszített Krisztus személyében való isteni közbelépésnek, a nephiták eltértek az igaz hittől és feketebőrü ellenségeik majdnem teljesen megsemmisítették őket. A megmenekült maroknyi nép között volt Montion és fia Moroni; az előbbi följegyezte az elpusztult nép történetét az egymást követő királyok és papok uralma alatt s a gyűjteményt bizonyos személyi reminiszcenciákkal kiegészítve Moroni eltetemette, hogy majd egy napon Isten kiválasztott prófétája (Smith József; által föltaláltassék. Ez a Smith theoriája a könyvről, voltaképen pedig nem egyéb az történeti regénynél, mit 18 2-ben egy Spalding Salamon nevű, zavart elméjű lelkész irt s a mi másolat alakjában jutott Smith József kezébe. Smith életében egymást követték ezután a különféle látomások, melyeknek egyike a jóslás adományával ruházta fel és Jézus Krisztus apostolának nyilvánította, másika pedig kötelezte a híveket, hogy minden vagyonukat Istennek áldozzák. Híveivel azonban a nép ellenszenve miatt sehol sem tudott állandóan letelepedni. New- York államból Ohio államba, innét Illinois államba költöztek, hol megalapították Nauvoo városát és Smith Józsefet a város polgármesterévé választották. Mormon katonai légió is alakult, melynek parancsnoka tábornoki rangban szintén Smith József volt. Visszélései azonban nemsokára meghozták a ma-