Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-15 / 28. szám

463 DUNÁNTÚLT PROTESTÁNS LAP 464 Boldog emlékezetű László Józsóf szobrára az egy­házmegye közpénztárából 20 korona kiutaltatott. Az országos lelkész-gyámoldai járulék a folyó évi konvent határozata szerint a kongruára is kivetendő lévén, nagy anomáliák álltak elő s bár eleget gondolkodtak a bizottság tagjai valami kisegítő reinediumról, nem te­hettek mást, mint alkalmazták a rendeletet. Mivel ezen eljárás miatt, előre láthatólag, sokan zúgolódni fognak, két példával illustrálni óhajtóm a tarthatatlan állapo­tot sine ira et studio. Hajmáskéren a lelkészi javadalom az 1894. évi jelentő-iv szerint 808 frt 75 krban állapíttatott meg. A lelkész ez ellen felebbezett, de hogy az országos lel­készi gyámolda alapjául vett számítást meg ne rendít­sük, a konvent ismeretes határozata szerint, hogy tiz évig nem redukálhatok az összegek : kérelmét nem tel­jesíthettük. Kongrua rendezés alkalmával a kimutatás­hoz csatolt okmányok bizonyítása szerint a javadalom nem ment többre, mint 1108 kor. 78 fillérre, melyhez tehát 1200 koronáig 91 kor. 22 fill, kiegészítés kellett s ennyit a minister tényleg ki is utalt. Ezen javada­lom után 1617 kor. 50 fillérre eső 10°/0 belépési járu­lékot lelkész befizette s évenként fizette az ez után járó 2 !/á °/0-es tagsági dijjat 40 kor. 42 fill, s dacára annak, hogy a részére kiutalt 91 kor. 22 fillérrel van javadalma 1200 koronára kiegészítve, dacára annak, hogy 1617 kor. 50 füll, után a belépési járulékot be­fizette s az évi tagsági dijjat is ezen összeg után fizeti: az egyetemes konvent folyó évi határozata szerint a 91 kor. 22 fill, kongrua után úgy a belépési 10%, vala­mint a tagsági dijat 2'‘i2%-et is meg kell fizetnie, a mi azt jelenti, hogy 1708 kor. 72 fill, után fizeti a já­rulékot, mely összeg 508 kor. 72 fillérrel haladja felül tényleges évi javadalmát. Inotán 1894-ben 1712 koronára értékeltetett a lelkészi javadalom, — most az okmányokkal bizonyított kimutatás szerint kiutalt ehez a minister 129 kor. 85 fill, mint 1200 koronáig járó kiegészítést. Az országos gyámoldába az előbbi 1712 kor. után fizette a dijakat most a 129 kor. 85 fill, kongrua után belépési és tag­sági dijat kell fizetnie vagyis ezután 1841 kor. 85 fill, után kell adóznia, holott a 129 kor. 85 fill, kiutalásá­val a minister elismerte, hogy 1200 koronán alul van a javadalma. S mivel ezen és az ehez hasonló természetű lel­készi javadalmak után most magasabb járulékot kell fizetni: valóban komoly megfontolást igényel a felsőbb hatóságok részéről ezen ügynek közmegnyugvás szerint leendő megoldása. Thúry Etele. Lelkészértekezlet Ácson. A tatai ev. reform, egyházmegye lelkészi kara mult hó 27-én tartotta értekezletét Ácson. Dacára az esős időnek, igen szép számmal jelentünk meg ; a kik hiányoztak is, csak rendkívüli elfoglaltságuk vagy más elhárithatlan akadályok miatt maradtak el. Kecskeméthy Jenő elnöki megnyitója után, mely az egyházunkat fenyegető bajokat élénken elibénk tárta, összetartásra, tömörülésre, a bajok tőlünk telhető min­den szent eszközökkel lehető orvoslására buzdítván, az alakulás történt meg. Nagyérdemű püspök urunknak, ki bár egyházmegyénkből távozott, de távozása alkal­mával azon örvendetes Ígéretet tette, hogy lelkészi ér­tekezletünk tagja kíván maradni ezentulra is, úgy szinte közszeretetben álló, nagy buzgalom esperes urunknak, hivatalos elfoglaltságuk miatti elmaradását; valamint a távollevő lelkésztársakét fájdalommal vettük tudomásul. A mait évi értekezlet jegyzőkönyvének felolva­sása után azon indítvány fogadtatott el, hogy ezentúl a lelkészi értekezletek az egyházmegyei közgyűlést elő­zőleg legalább 2 héttel tartassanak meg, hogy igy ele­gendő idő legyen, a jegyzőkönyv, s az esetleges kivona­toknak elkészítésére s az egyházmegyéhez átteendő tár­gyak feldolgozására. A „László-, Szigeti-, Czike“-féle*) alapítvány ka­matára vonatkozólag, melynek eredeti célja, hogy az egyházmegye szegényebb és távolabb lakó oly lelké­szeinek, kik e célra egyházuktól előfogatot nem kap­nak, fuvardíja fedeztessék, határoztatott: a jelentkező lelkésztársnak fizettessék ki fuvardíjba 4 korona, a többi kamat pedig csatoltassék a tőkéhez mindaddig, mig a tőke a 409 koronát el nem éri. Manapság a tőke 150 frt, fölszaporodott kamat 32 frt 76 kr. Az értekezleti könyvtár áll 428 kötetből, szapo­rulat a mult évi értekezlet óta 25 kötet. Az eddig járatott egyházi lapok közé felvétetett az „Erdélyi Prot. Közlöny“ is. Értekezletünk az 1899-dik évi szept. 14-én tar­tott egyházkerületi közgyűlés 182. p. foglalt utasítás­hoz képest, egyházmegyénkre a következő javaslatot terjesztette fel: „Nagyon szükségesnek tartjuk, hogy egy egyházfegyelmi szabályrendelet készíttessék, még pedig olyan formán, hogy azon fegyelmi szabályzat az összes magyarországi egyházkerületekben érvényre emelve legyen, ezért a tervezetet általánosságban elfogadja, a részletekre nézve pedig megjegyzi, hogy a javaslatba fölvett azon kifejezés, hogy ünneprontás, helyettesí­tendő volna igy : „a kik hosszabb idő óta templomba nem járnak s ez által rósz példát adnak családjuknak s a gyülekezetnek. „A gyermek születését a szülő a lelkésznek elébb jelentse be, mint az állami anyakönyvvezetőnek,“ to­vábbá azt, hogy : „azok a szülök, a kik gyermekeiket a szüléstől számított 8 nap alatt ‘meg nem kereszteltetek “ a lelkészek nyilvánosan a szószékből felszólítsák, valamint azt is, hogy „azokat a házasulókat, a kik nem hirdetik magúkat1-1 mellőzendőnek tartja azért, mert ezek a gya­korlati életbe keresztül nem vihetők s ha keresztül vinni akarnánk, esetleg az egyházak felbomlását idéz­hetnék elő. A fegyelmi büntetésekre vonatkozólag az 1. pontot feltétlenül helyesli az értekezlet, mint leginkább célra­*) A tőke úgy jött létre, hogy a fent nevezett nagy buz­galom s áldozatkész lelkésztársak az értekezleti ebéd árát visszaajándékozták az ért. pénztár részére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom