Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1900-07-15 / 28. szám
Tizenegyedik évfolyam. 28. szám. Pápa, 1900. julius 15. DUNÁNTÚLI -A. lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez Kis József felel oá szerkesztő czimére küldendők. Az egyház és iskola köréből. i dunántúli ev. ref. egyházkerület hivatalos közlönye Megjelenik minden vasárnap. Az előfizetési dijak (egész évre 8 kor., félévre 4 kor.), fürdetések, reclam atiók Faragó János fömtuikatárs czimére küldendők. » Szobrot Bethlen Gábornak! Bethlen Gábor fejedelemnek Nagy-Enyeden éreszobrot emelni szándékunk. Szobrot egyik legnagyobb, legdiesőbb magyarnak, a kit e nemzet hálája s kegyelete Örökre megillet. Az erdélyi fejedelemség a mohácsi vész után nemzeti létünknek Menedék-bástyája két századon át, e bástyának pedig a legmesszébb látó őrállója Bethlen Gábor. Tisztán néz a jövőbe, s a nemzeti királyság már feladott várát visszafoglalni, Szent István koronáját maga fejére tétetni nem siet. Annál inkább megerősíti a várnak megmentett végbástyáját, az erdélyi magyar fejedelemséget. Megerősiti tetteivel, intézkedéseivel, alkotásaival; mindezeknek tartalmával és szellemével. Biztosítja a békét és jóllétet, a nemzeti erősödést. Megtestesíti a műveltség, a felvilágosodás eszményét. Diadalra juttatja a politikai mérséklet, vallási türelem és lelkiismeret-szabadság szellemét. Ha nagy volt harcaiban : nagyobbnak mutatta magát, mint a béke hőse. Ha dicső volt, mint fejedelem; még dicsőbbnek bizonyult, mint a nemzetet megmentő eszmék főpapja. Politikai nagy ellenfele, Pázmány a bíboros, maga is elismerte Bethlennek messze jövőbe kiható bölcseségét és hazafiságát, a maga kulturális alkotásaival pedig nyoraról-nyomra követte őt. A Bethlen Gábor erkölcsi és politikai hagyatéka nemzeti dús kincsünk, mely évszázadokon át szenvedett veszteségek után is, kamatos kamataival gyarapodva, nem csekély alaptőkéje lett az egységes Magyarország alkotmányos életének, szabadelvű irányban fejlődésének, végkép mai erejének is. A szobor, melyet neki dicsőségesen uralkodó királyunk a székesfővárosban ál lit, elismerése, nemzeti létünk ezredik éve után is, annak az értéknek, mely Bethlen Gábor örökségéből szállott a magyar koronára. Es a szobor, melyet Bethlennek a nemzet fog az ő legsajátabb dicső alkotása, kollégiuma végleges székhelyén, Nagy-Enyeden emelni, záloga lesz az ő erkölcsi hagyatéka elfogy hatatlan voltának. Alsófehérmegyében, hol az ő porai szétszórják, e megye székhelyén, hol szelleme hervadatlan maradt, szobra, melyet az egységes magyar nemzet állit, melyet nemzetiségek tisztelettel környeznek, egyszersmind első kegyeletes emlékjele lesz az egykori Erdélyben a nemzeti fejedelemség dicső korának. E szoborra szánt adományoknak a folyó 1900. éo végéig beküldését hazafias bizodalómmal kéri és várja, Nagy-Enyeden, 1900. az országos Bethlen-szobor-bizottság nevében: Zeyk Dániel, Gróf Banffy György Gróf Bethlen Géza, Alsófehérmegye főispánja, valóságos belső titkos tanácsos, Torda-Aranyosmegye főispánja, az országos szobor-bizottság alelnöke, az országos szobor-bizottság elnöke. az országos szobor-bizottság alelnöke. a végrehajtó bizottság elnöke. Orbai Lajos, Bodrogi János, BaRTHA ZsiGMOND, a Bethlen-kollégium pénztárosa, főgimn. tanár, főgimn. tanár, ellenőr. a szobor-alap kezelője a szobor-bizottság titkári. 28
