Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1900-06-03 / 22. szám

363 DUNNTI7LI PROTESTÁNS LAR 364 irányítást, vagy a kikre esetleg legjobban rá­férne a buzdítás. Az erdélyieknek ez a diszes felvonulása és szervezkedése most azt a reményt ébreszti ben­nünk, hogy jövőre mi is így fogjuk megtartani egyházi értekezleteinket; hogy nem lesz az többé az egyházkerületi gyűlés hamupipőkéje, de leg­szebb pontja. Vagy hogy éppen más időben, évről-évre más egyházmegyében gyújtunk tüzet vele a vallás és erkölcs, a józan haladás és ha­­zafíság oltárán. „A villámlás kijö napkeletről és megtetszik nupnyugoton is.LÍ Ismételve üdvözöljük a kolozsvári egyházi értekezletet! Pápa. Kis József. Jegyzőkönyv, felvéve Duna-Szerdahelyen az ottani ág. h ev. kér. egy­ház lelkészt lakán levő tanácsteremben 1900 évi május hó 8-án, a komáromi ev. rej. egyházmegye felső csallóközi lelkészt körének értekezletén. Jelen vannak Pethes Endre alisfcáli lelkész elnök­lete alatt: Balahó Antal kodosi, Balogh Elemér po­zsonyi, Dal mad y Imre f.-patonyi, Galambos László ré­­thei, Nemes Kálmán somorjai, Vargha József padányi, Vályi Miklós madi, Udvardy Gyula jókai, Vargha Ká­roly szapi lelkészek és Végh Géza az alsó-csallőközi lel­­készi körbe tartozó apáca-szakállasi lelkész, mint vendég. 1. Nagytiszt, elnök ur a megjelentek szives üd­vözlése után constatálva, hogy Farkasdy Béla patasi lelkésztársunk kivételével — kit fontos családi körül­mények gátolták a megjelenketésben — az e körbe tarto­zók mindnyájan megjelentek, a tanácskozást megnyitotta. Majd Vargha Károly szapi lelkészt a jegyzőkönyv vezetésével megbízta és egyházi életünk jelen fonto­sabb eseményei felett való ügyes áttekintéssel, hosz­­szabb bevezető beszédet tartott. Melyet bevégezve, felhívta a kört, hogy a kinek felolvasni valója volna, legyen szives azt megtar­tani. — S miután jegyzőt valamely egyházi életün­ket érdeklő felolvasás készítésével már előzőleg meg­bízta, felhívta annak megtartására. Jegyző felolvasásá­nak tárgya a fogyasztási szövetkezetek voltak. Ajánl­ván az ilynemű dolgokat lelkésztársai figyelmébe. Mert szerinte szövetkezetek alakítása által népünk anyagi helyzetén javíthatunk, s a lelki életre irányuló mun­kásság, az evangelizáeió is könnyebb lesz. A felolvasás tárgya felett hosszabb eszmecsere fej­lődött ki. Udvardy Gyula lelkész melegen pártolja a dolgot, noha — sajnos — lekóhelyén, nem sikerült megalakí­tania a kereskedők opponálása folytán. A nép nagy­része azok kezében van. Függési viszonyban van ve­lők. Különösen egy gazdag kereskedő beperléssel fe­nyegette a népet, illetve adósait, ha lelkészök az üz­letét, foglalkozását eminenter érintő dologgal fel nem hagy. S igy mivel nem akarta vagy nem akarhatta egyháza tagjait a tönk szélére juttatni, — kénytelen volt az ügygyei felhagyni. Balogh Elemér pozsonyi lelkész felhozza, hogy a szászok eompaetságának a titka nem annyira nemzeti­­ségÖkben, mint sokkal inkább a közöttük virágzó kü­lönféle szövetkezetekben rejlik. Anyagi jobblétük és lajfenntartó erejük azokban leli magyarázatát. Felhozza, hogy Angliában is virágoznak ezek. Megemlíti végül, hogy a külföldi theol. académiákon a növendékeket az ilyen szövetkezeti dolgokban való jár­tasságra is tanitják. Miután mások is a dologhoz alaposan hozzászól­tak és az eszme általában helyesléssel találkozott, a kör határozatkép kimondotta, hogy minden lelkész bölcs körültekintéssel oda hasson, hogy a hol csak lehet, ilyen szövetkezet létesüljön, annyival inkább, mert a jókai sajnos esetből kifolyólag is meggyőződött a kör arról, hogy a hívek anyagi jobbléte előmozdítása is lelkipásztori kötelesség. Az is a józan belmissióhoz tar­tozik, hogy híveinket a tényleg létező uzsorások kar­maiból, avagy az uzsorának az egyes kereskedőknél divó burkolt alakjából kiszabadítani lelkes buzgósággal segítsük. Erre alkalmas eszközökül kínálkoznak a fo­gyasztási és hitelszövetkezetek. 2. Varga József padányi lelkész indítványozza, hogy a kör intézzen kérdést az iránt, hogy az úgyne­vezett közpénzek, miképpen vettetnek ki az egyes egyházakra. Egyházmegyei pénztárnok urnák különben becsü­letes és megbízható munkájához semmi szó nem fér, mégis óhajtandó volna, hogy részletesen tüntetné ki az egyes egyházakra kivetett egyházmegyei, egyházkerü­leti és főiskolai tartozásokat külön-külön, s a kivetési norma is tudomására hozatnék az egyházaknak, mert érdekükben áll tudni, hogy mire, mit és hogyan fizetnek! ? A kör az indítványt magáévá teszi. 3. Balogh Elemér a „gályarabok“ történetét, né­pies, illustrált kiadásban kinyomatni akarván, a kör szives támogatását s egyúttal azt is kéri, hogy hatá­­roztatnék meg műve ára s annak terjedelme ? A kör szerzőt nemes munkájában szívesen üd­vözli s ahhoz teljes sikert kíván ! A mű árát 20 krban megállapítja, terjedelmét a képekkel együtt 4—5 nyomtatott ivre szabja s egy­szersmind szerzőt, nagy költséggel járó műve kiadásá­nál erkölcsi s anyagi támogatásáról is biztosítja. 4. Balogh Elemér helyteleníti, hogy az egyházke­rületi jegyzőkönyvbe olyan dolgozatok is felvétetnek, a melyek oda tulajdonképpen nem tartoznak. Ilyen a mult évi egyházkerületi jegyzőkönyvben Babay Kál­mán „Ahasver“ cimü dolgozata. Bár teljes elismeréssel van szerző irodalomtörté­neti és irodalmi munkálkodása iránt; de az ilyen szó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom