Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1900-05-27 / 21. szám
351 DUNÁNTÚLT PROTESTÁNS LAP. 352 III. A név, melyet a Megváltóra alkalmazni bátorkodtam szentirási alappal bir. Mert olvassuk a szentírásban, bogy „lelkeket nyer meg a bölcs.“ Ez elnevezés kifejezi az elveszettek keresésének nehéz, de dicső munkáját. E munka tapintatot és ügyességet tételez föl. A lelkeket valósággal meg kell nyerni s ez csak annak sikerül, a kiben van valami megnyerő. Jézus maga e szót, e nevet nem használta, de utalt a benne rejlő igazságra. Midőn elhívta tanítványait, hogy munkájában részt vegyenek, igy szólott hozzájuk : „Kövessetek engemet és azt mi velem, hogy embereket halásszatok.“ Minden halász tudja, hogy a vető-hálóval való halászat a halak természetének és a viz mélységének ismeretét igényli, ezenfelyül még helyes ítélő tehetséget és éles szemet. Krisztus valószínűleg a hosszú hálóra gondolt: de ehhez is nem kevésbbé szükséges a tapasztalat, az ügyesség, a tapintat és a kitartás. E tulajdonságok szükségesek a lelkek megnyeréséhez is. Jézus tökéletes példányképe e művészetnek és legbiztosabban elsajátíthatjuk e művészetet, ha az O módszerét megfigyeljük. 1. Az általa véghez vitt csodák mindmegannyi lépések voltak, melyeken a lelkekhez eljutott. Jóságának és könyörületességének a megelőző fejezetben *) leirt tényei mintegy bevezetésül szolgáltak a magasabb és szellemiesebb célra, mely mindig szeme előtt volt. Nem mondom, hogy ez lett volna egyedüli céljuk, mert az O csodáinak sok jelentésük van. De egyik célja mindig az volt; ha máskép nem lehetett, igy irányozta a figyelmet a szellemiekre. Például fölemlíthetjük a János evangélioma kilencedik fejezetében leirt történetet. A vakon születettet kigyógyitá a nélkül, hogy magát előzetesen megismertette volna. Az emberben fölébredt a hála érzete, s minden felé dicsőité ismeretlen barátját. Mikor ismét találkozott vele, megismertető magát s az ember igy kiáltott fel: „Hiszek, Uram !“ és imádá őtet. Ez esemény világos példája annak, hogy a testi gyógyulás előkészítés volt a lélek vakságának meggyógyitásához. Es nem egyedüli, hanem számtalan más esetben is e cél volt a fődolog. E mellett, ha meggondoljuk, hogy a csodák nem csak azok előtt voltak becsesek, a kiket meggyógyított, hanem rokonságuk előtt is, megértjük, hogy ez eszköz által mily sokan kedvezően hangoltattak az isteni izenet meghallgatásira. A pbilanthropia nekünk is szolgálhat lépcsőül a magasabb munkára. A kimutatott jóindulat megnyitja a sziveket, és e megnyílt ajtón az idvezitő hit beszállhat a lelkekbe. Csakhogy vigyáznunk kell, mert két oldalról is fenyeget veszély. Egyrészről a felebaráti szeretet tényeit megfoszthatja valódi becsétől a proselytáskodó buzgalom, másrészről pedig a jótéteményt ellogadó képmutatóan öltheti fel a kegyességet az elvett jókért való visszafizetésképen. Bár e két veszélyt kerülni kell, mégis maga az elv első fontosságú a keresztyén munkában. A lelkekért való buzgóság gyakran a test jólétére is irányozza a figyelmet és oly jó tetteket hoz létre, melyeket az emberek Megváltója oly jóillatuaknak talál, mint a milyennek találta Mária kenetét. *) (Folyt, köv.) Ca. L. V ruyt's ljfizleményGl^. — Gyászhir mesziről, a mi beanünket is oly közelről érdekel. Meghalt Varga Lajos, a sárospataki főiskola nagyérdemű tanára. Benne egy igazi hivatásos tanár hunyt el, a ki kizárólag a tudománynak és az iskolának élt. Idejét nem pazarolta apró-cseprő, múló természetű munkára. Olyan talentum, mint a milyen ő volt, alapos és nagyszabású munkára volt hivatva ; olyan munkár-a, a mi csak hosszú évek csendes, de lankadatlan tevékenységében vihető ki. Kiváló tehetségének és fáradhatatlan munkáságának érett, igazán élvezetes és tápláló gyümölcse nagy egyháztörténeti munkája. Vajha befejezhette volna 1 Kolozsváron, szegénysorsu szülőktől, 1835-ben született. A gimnáziumot és theologiát elvégezvén, külföldre ment és két évet töltött ott. Hódmezővásárhelyen, mint a classica-philológia tanára kezdte működését. 1867-ben választották meg Sárospatakra, 1900 május 17-én hunyt el. Legyen áldott emlékezete ! Esküvő. Főt. és mélt. Antal Gábor püspök urunk ma egy hete ismét körünkben tartózkodott; a mikor is rendkívül nagy és díszes közönség jelenlétében, kitűnő alkalmi beszéd kíséretében eskette össze Barth colos Olga kisasszonyt, Barthalos István főiskolai ügyészünk szeretetreméltó leányát, Kovács Kálmán honvédhuszár főhadnagy gy 1. — A vallások elterjedése. A földön 493 millió keresztyén él, még pedig 235 m. róm. kath. ; 160 m. protestáus ; 98 m. gör. keleti. Mohamedanus vaD 210 m.. izraelita 7 m. A sok istenlnvő < meghaladják a 800 milliót. — Az erdélyi ev. ref. egyházkerület június 7-éu értekezletet tart, melynek az a célja, hogy az egyházi és világi elemeket az egyházépités nagy munkájára tömoritse. Az értekezleten Bartók György dr. püspök és Bánjfy Dezső báró fógondnok is megjelenik. — A László-féle hagyaték tárgyalása f. hó 22-éu volt Tatán, mely alkalommal a kerületet főtiszt, püspök urunk képviselte. Kilátás van rá, hogy a hagyaték ügye nem sokára rendben lesz s át lehet adni rendeltetésének. Itt említjük meg, hogy a kerület nagy jóltevőjének mellszobrát már munkába vette egy Münchenben élő szobrász hazánkfia. — A papai m. kir. aliami tanitóképző intézetben a folyó tanév végén lesz az első képesítő, Ez alkalommal 9 ev. ref. vallásu jelölt vizsgázik, jövőre kétszerannyinál is több. — A in. kir. vallás és közoktatásügyi minister 29.954. sz. a. rendeletet bocsátott ki a játékdélutánoknak a középiskolák négy alsó osztályában való behozatala iránt. A rendelet szól a játszó terek nagyságá *j Krisztus mint philanthrop. *) tlső közlemény a 16. számban. Szerk
