Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1900-05-27 / 21. szám

351 DUNÁNTÚLT PROTESTÁNS LAP. 352 III. A név, melyet a Megváltóra alkalmazni bátor­kodtam szentirási alappal bir. Mert olvassuk a szent­­írásban, bogy „lelkeket nyer meg a bölcs.“ Ez elneve­zés kifejezi az elveszettek keresésének nehéz, de dicső munkáját. E munka tapintatot és ügyességet tételez föl. A lelkeket valósággal meg kell nyerni s ez csak annak sikerül, a kiben van valami megnyerő. Jézus maga e szót, e nevet nem használta, de utalt a benne rejlő igazságra. Midőn elhívta tanítvá­nyait, hogy munkájában részt vegyenek, igy szólott hozzájuk : „Kövessetek engemet és azt mi velem, hogy embereket halásszatok.“ Minden halász tudja, hogy a vető-hálóval való halászat a halak természetének és a viz mélységének ismeretét igényli, ezenfelyül még helyes ítélő tehetséget és éles szemet. Krisztus valószínűleg a hosszú hálóra gondolt: de ehhez is nem kevésbbé szük­séges a tapasztalat, az ügyesség, a tapintat és a kitartás. E tulajdonságok szükségesek a lelkek megnyeré­séhez is. Jézus tökéletes példányképe e művészetnek és legbiztosabban elsajátíthatjuk e művészetet, ha az O módszerét megfigyeljük. 1. Az általa véghez vitt csodák mindmegannyi lépések voltak, melyeken a lelkekhez eljutott. Jóságá­nak és könyörületességének a megelőző fejezetben *) leirt tényei mintegy bevezetésül szolgáltak a magasabb és szellemiesebb célra, mely mindig szeme előtt volt. Nem mondom, hogy ez lett volna egyedüli céljuk, mert az O csodáinak sok jelentésük van. De egyik célja mindig az volt; ha máskép nem lehetett, igy irányozta a figyelmet a szellemiekre. Például fölemlíthetjük a János evangélioma kilencedik fejezetében leirt történe­tet. A vakon születettet kigyógyitá a nélkül, hogy ma­gát előzetesen megismertette volna. Az emberben föl­ébredt a hála érzete, s minden felé dicsőité ismeretlen barátját. Mikor ismét találkozott vele, megismertető magát s az ember igy kiáltott fel: „Hiszek, Uram !“ és imádá őtet. Ez esemény világos példája annak, hogy a testi gyógyulás előkészítés volt a lélek vakságának meggyógyitásához. Es nem egyedüli, hanem számtalan más esetben is e cél volt a fődolog. E mellett, ha meg­gondoljuk, hogy a csodák nem csak azok előtt voltak becsesek, a kiket meggyógyított, hanem rokonságuk előtt is, megértjük, hogy ez eszköz által mily sokan kedvezően hangoltattak az isteni izenet meghallgatásira. A pbilanthropia nekünk is szolgálhat lépcsőül a magasabb munkára. A kimutatott jóindulat megnyitja a sziveket, és e megnyílt ajtón az idvezitő hit beszáll­hat a lelkekbe. Csakhogy vigyáznunk kell, mert két ol­dalról is fenyeget veszély. Egyrészről a felebaráti sze­retet tényeit megfoszthatja valódi becsétől a prosely­­táskodó buzgalom, másrészről pedig a jótéteményt el­­logadó képmutatóan öltheti fel a kegyességet az elvett jókért való visszafizetésképen. Bár e két veszélyt ke­rülni kell, mégis maga az elv első fontosságú a ke­resztyén munkában. A lelkekért való buzgóság gyak­ran a test jólétére is irányozza a figyelmet és oly jó tetteket hoz létre, melyeket az emberek Megváltója oly jóillatuaknak talál, mint a milyennek találta Mária kenetét. *) (Folyt, köv.) Ca. L. V ruyt's ljfizleményGl^. — Gyászhir mesziről, a mi beanünket is oly közel­ről érdekel. Meghalt Varga Lajos, a sárospataki főiskola nagyérdemű tanára. Benne egy igazi hivatásos tanár hunyt el, a ki kizárólag a tudománynak és az iskolának élt. Idejét nem pazarolta apró-cseprő, múló természetű mun­kára. Olyan talentum, mint a milyen ő volt, alapos és nagy­szabású munkára volt hivatva ; olyan munkár-a, a mi csak hosszú évek csendes, de lankadatlan tevékenységében vihető ki. Kiváló tehetségének és fáradhatatlan munkáságának érett, igazán élvezetes és tápláló gyümölcse nagy egyháztörté­­neti munkája. Vajha befejezhette volna 1 Kolozsváron, sze­­génysorsu szülőktől, 1835-ben született. A gimnáziumot és theologiát elvégezvén, külföldre ment és két évet töltött ott. Hódmezővásárhelyen, mint a classica-philológia tanára kezdte működését. 1867-ben választották meg Sárospatakra, 1900 május 17-én hunyt el. Legyen áldott emlékezete ! Esküvő. Főt. és mélt. Antal Gábor püspök urunk ma egy hete ismét körünkben tartózkodott; a mi­kor is rendkívül nagy és díszes közönség jelenlétében, kitűnő alkalmi beszéd kíséretében eskette össze Barth co­los Olga kisasszonyt, Barthalos István főiskolai ügyészünk szeretetreméltó leányát, Kovács Kálmán honvédhuszár fő­hadnagy gy 1. — A vallások elterjedése. A földön 493 mil­lió keresztyén él, még pedig 235 m. róm. kath. ; 160 m. protestáus ; 98 m. gör. keleti. Mohamedanus vaD 210 m.. izraelita 7 m. A sok istenlnvő < meghaladják a 800 milliót. — Az erdélyi ev. ref. egyházkerület június 7-éu értekezletet tart, melynek az a célja, hogy az egy­házi és világi elemeket az egyházépités nagy munkájára tömoritse. Az értekezleten Bartók György dr. püspök és Bánjfy Dezső báró fógondnok is megjelenik. — A László-féle hagyaték tárgyalása f. hó 22-éu volt Tatán, mely alkalommal a kerületet főtiszt, püspök urunk képviselte. Kilátás van rá, hogy a ha­gyaték ügye nem sokára rendben lesz s át lehet adni rendeltetésének. Itt említjük meg, hogy a kerület nagy jóltevőjének mellszobrát már munkába vette egy Münchenben élő szobrász hazánkfia. — A papai m. kir. aliami tanitóképző in­tézetben a folyó tanév végén lesz az első képesítő, Ez alkalommal 9 ev. ref. vallásu jelölt vizsgázik, jö­vőre kétszerannyinál is több. — A in. kir. vallás és közoktatásügyi mi­nister 29.954. sz. a. rendeletet bocsátott ki a játékdél­utánoknak a középiskolák négy alsó osztályában való be­hozatala iránt. A rendelet szól a játszó terek nagyságá *j Krisztus mint philanthrop. *) tlső közlemény a 16. számban. Szerk

Next

/
Oldalképek
Tartalom