Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)

1899-08-27 / 35. szám

563

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

564

nek már Jerémiás (34 : 8.) is igen nyomatékos kifejezést ad a nehéz időkben. Más oldalról keményen, fölötte keményen hangzanak bölcsünk szavai. A megfenyités jogát elismeri és ajánlja : „Takarmány, ütleg és teher a szamárnak való. Űzd a munkára, ne légyen henye ; mert a henyélés gonoszságot szül. Állítsd munkába, hozzá illik az, s ha engedetlen, — szorítsd meg vasát.“ (33, 33—37.) Ne Ítéljünk méltánytalanul felette, hanem a tényleg létező jogot tartsuk szem előtt. Maga Siraoh is korlátozásul mindjárt hozzá teszi: „ne mérj rá túl sokat (t. i. büntetést) s jogtalanul semmit ne tégy.“ (38. v.) Ne feledjük azt sem, hogy Siraeh a gyermekekkel szemben is ajánlja a pálca erélyes kezelését. Maga Krisztus is legalább példázatszerüen utal a szolgák megbüntetésére : „A mely szolga pedig tudta az ő urának akaratját és magát ahhoz nem készítette és annak akaratja szerint nem cselekedett, sokkal büntettetik meg.“ (Luk, 12 : 47.)

Cselédségével való ilyen bajok által a gazdag sokszor nyugtalanittatik. Mennyi gond és baj keseríti meg és háborgatja különben is ! Siraoh tudja, hogy éppen a gazdagoknak vannak álmatlan éjszakáik : „éberkedés a gazdagságért elsorvasztja a testet, távol tartja gond azért az álmát. Serény gondok elűzik a szendert, mint nehéz bajban is elkerül az álom.“ (31, 1. 2.) Ehhez jön még a vagyonnak elveszthetése, nem maradandósága : „Gondolj az éhezésre, ha bőségben vagy, a szegénységre és ínségre a gazdagság napjaiban!“ (18, 24.) „Némelyik takarékosság és fösvénységből meggazdagszik s az leszen jutalma, hogy elmondhatja : nyugalmat találtam, most élni akarok javaimból — de nem tudja, mily hamar cljő az idő, hogy itt kell ezeket hagyni másoknak és neki meg kell halnia.“ (11, 16. 18; v. ö. Luk. 12. 16.) Következik ebből, hogy nem lehet eléggé óvni, inteni a gazdagságtól vagy mint a 62. Zs. II. v. mondja : „gazdagságban bővelkedők, ne bízzatok azokban !“ Nem hiszem, hogy Siraeh ez igazságot ily szépen és határozottan kifejezte volna. Mondja azonban : „a ki az aranyat szereti, nem lesz igazságos.“ (31). Jézus megtiltja a világi kincsek gyűjtését Máté ev. VI. 19. versben. Pál ap. int a gazdagság utáni törekvéstől : „mert minden gonoszságnak gyökere a pénznek szerelme, melyet némelyek, a kik kívántak, eltévelyedtek a hittől és magokat általszegezték sok gondokkal.“ (I. Tim. VI. 10.) Egyiket sem éri el Siraeh, bár olvassuk nála : „aki hiúság (t. i. arany) után törekszik, nyer abból bőven.“ „Sokan tönkre mentek az arany miatt s önszemükkel nézték pusztulásukat.“ Ha Krisztus a Mrammonról mondja, hogy neki szolgálnak a gazdagok, ha Istennek nem szolgálnak, (Máté 6. 24.) ha Pál a fösvényeket egyenesen bálványimádóknak nevezi (Eph. 5. 0.), Siraeh is tudja, hogy nincs hiány az olyanokban, a kik az aranynak, mint bálványnak áldoznak s éppen ezért tönkremennek : „botránkozás köve az arany annak, ki neki áldozik, és minden bolondot rabságba ejt.“ Az okos azonban tudja helyesen használni gazdagságát és boldog a gazdag, a ki feddhetlennek találtatik.

Mit akar most Siraeh mondani a szegényeknek és

alárendelteknek? Azt semmi esetre sem, hogy más társadalmi rendet kívánjanak, azt sem, hogy fogjanak öszsze s a gazgagok és az urak ellen támadó hadjáratot inditsanak. Sohasem kelti azt a benyomást, mintha őket elnyomóik ellen lázitaná. Mindenek előtt legyen a szegény elégedett. „Maradj a dolgodnál.“ Kiáltja neki. Ismételten inti őket, hogy ne tekintsenek magasra, ne csengjenek a nagyok és gazdagok kegye után. Ha Pál ap. igy szól: „hogyha pedig eledelünk és roházatunk vagyon, azokkal megelégedjünk.“ (I. Tim. 6. 8), Siraeh ezt még élesebben fejezi ki : „viz és kenyér életfeltételek, a mint ruházat és a ház, hogy befödjék a meztelent.“ Itt hiányzik a más helyen említett bor, olaj és a tej, de igy folytatja : „jobb a szegény élte deszka fedél alatt, mint idegen hajlékban drága nyalánkságok.“ „Sokkal és kevéssel légy elégedett.“ (29, 23.) A tulajdon becsét, ha még oly kicsi s szegény legyén is, — ismételten fölhozza Siraeh : „házról-házra járni, — gonosz élet az!“ A ki más asztalánál ül, el kell készülnie nemcsak arra, hogy szolgai teendőket teljesitsen, hanem arra is, hggy durván elutasítják. Ha több kellemetlenséget nyújt a gazdag élete, „egy elégedett munkás élete is lehet édes.“ Fölemelkedik, mint a gazdagnak boldogsága, ha derék asszony lészen hitvese. „Hol nincs asszony, sóhajt az ember s szerteszét bolyong. Aztán ki hisz kikürtölt zsiványban; városról-városra a ki elbolyong ? így jár az olyan, kinek fészke sincs s csak betér, hová a késő est veti.“ (36, 17, 28.) Dolgozni, ez általános intés: „öe gyűlöld a nehéz munkát!“ vésse ezt minden szegény emlékezetébe. „Alacsony sorban fárad a szegény s ha szünetel, hiányt szenved az.a Takarékosságnak és mértékletességnek kell a szorgalommal párosulnia. „Szegényt ne add, mig kölcsön pénzen lakomákat adsz és erszényedben nincsen semmi sem!“ (18, 32.) Iszákos munkás gazdag nem leszen; ki kévést nem becsül, el fog esni az.“ (19, 1.) Pia a gazdagság folyton alkalmat ad a vétkezésre, a szegénységről meg azt mondja Siraeh: „kit-kit megóv bűntől a szegénység.“ Meg van az az előnye, hogy nincs rossz lelkiismerete. A szegény ugyan nem csilloghat a gazdasággal és hatalommal, de a bölcsesség és értelem nincs megvonva tőle: „Okosságáért tisztelt a szegény“. Bölcsessége bizonyos előkelőségre emeli; mert nem igazság megvetni az okos szegényt. „Bölcs embernek szabadság szolgálni s értelmes ember nem zsémbel azért.“ „Fölemeli fejét az alantasnak bölcsesége, s fölviszi a hatalmasok közé. „Kicsiny a méh a szárnyasok között, de méze legjobb az édességek között“ (11, 3.)

Ezeket nyujtia Siraeh a szegények elé megfontolás kedvéért. Nem olyan sok, de nem kevésbé fontos mint az, amit a gazdagoknak mondott. De hát visszatükrözte-e a szegény az ő idejében azt az eszményképet, melyet a bölcs annyira szeretett volna látni? Már az a tény, hogy ilyen intéseket és tanításokat kÖzzéteni, — előtte szükségesnek látszott, — kezeskedik azért, hogy a leplezetletlen valóság itt is egészen más volt. A szerző persze közvetlenül nem szól róla, de a sorok közül ki lehet olvasni.

Még csak pár szót. Megismertük, hogy Siraeh